Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-17

42Ô A nemzetgyűlés 17. ülése 1922. évi július hó 10-én, hétfon. nek. A kit szükséges eszköz arra, hogy az erkölcsöt szolgáltassa az álladalomnak és a társadalomnak. Horváth Zoltán : A hit az gyűlölködés, ahogyan Wolff hirdeti, Rainprecht Antal : Igaza van Berzsenyi Dánielnek, amikor azt mondja, hogy tiszta erkölcs nélkül nincs ország, enélkül Róma ledől és rabigába görbed. Ugyanakkor azonban, amikor ezt konstatálom, konstatálnom kell azt is, hogy az álladalomnak, a társadalomnak a hitéletén kivül is vannak erkölcsöt biztcsitó eszközei. Hogy többet ne mondjak, a jogrend és a törvénytisztelet is a társadalom erkölcsét szolgálja és neveli. Nagyon merész állítás lenne tehát, hogy csak az becsületes és erkölcsös tagja a társadalomnak, aki vallásos. Ezt az axiómát nem lehet felállitani, mert vannak a társadalmi és állami erkölcshöz vezető másforrások is. Amikor ezt konstatálom, meg kell állapitanom azt is, hogy az állam igen jelentékeny polgársága — de épen a legszegényebb osztály — a társadalmi erkölcsöt a hit magasztos elgondolásaiból viszi a közéletbe. Mert hisz földi megpróbáltatásáért abban keres vigaszt ! (Az elnöki széket Scitovszky Béla alelnök foglalja d.) Ha ezeket indolenciával, közönnyel, nemtörődömséggel kiábránditjuk, ez katasztrofális lesz az országra, mert hiszen ezeknek az embereknek erkölcsi énjét és világfelfogását kizárólag a hitélet szabályozta eleddig. A konzervatív világfelfogásnak egyenesen követelménye lenne, hogy a hitéletben rejlő nagy erőt, nagy értékeket az anyagi élet terén realizálva biztosítsuk. A felekezeti békét is nagyon, de nagyon elősegítené az a megoldás, mert, mi tagadás benne, a felekezeti béke kialakulásának nem kis mértékben akadálya a szélsőséges vagyoni eloszlás, a felekezetek közti vagyoni igazságtalanságok, sőt ugyanazon valláshaz tartozó hasonlórangu papok közötti nagy vagyoni aránytalanság is. Szerintem ez a kérdés fontosabb, mint a fő rendiháznak gyors és ütemre való reformja. Azzal a kóstoltató indokolással, hogy az szükséges ; mert századokon át is ugy volt, nem egyéb az, mint a reakció fattyugyermeke. Gróf Apponyi Albert igen t. képviselősársam megcáfolhatatlanul bebizonyította, hogy a választójog mellőzésével nincsen semmiféle jogrendi, közjogi kibontakozása Én hozzáteszem, hogy a főrendiházi reform gyors megvalósítása elsősorban a t. túloldalt, a kormánypártot sérti, mert hiszen önökkel szemben, t. túloldal, fejez ki bizalmatlanságot, amikor a kormány kettős fedezetet kivan maga mögött látni,t. i. egy mumust, egy Damokleskardot akar a kormánypárt fölé helyezni, hogy abban a pillanatban, ha minden propoziciója nem menne simán keresztül, akkor a második fórummal, a főrendiházzal szabályozhassa az önök öntudatos álláspontját. Ezt neveznők aztán demokráciának ? Kölcsönre van szüksége az országnak, g a szomszéd államokkal kereskedelmi szerződéseket akar kötni, befelé pedig a konszolidációt ilyen fölösleges és teljesen időszerűtlen kérdésekkel zavarják ? T. kormány, régi közmondás, hogy egyszerre két paripát nem lehet megülni, az is igaz, hogy két ember nem tud egyszerre egy paripán lovagolni. Ilyet csak a cirkuszban lát az ember. (Zaj. Felkiáltások jobbfelől: Lehetséges/) Lehet kérem, de nekem a mai szomorú viszonyok között nincs kedvem a cirkuszban ilyen produkciókat nézni. Platthy György : Cirkusz az, amit beszél. Rassay Károly : Micsoda beszéd ez ? Horváth Zoltán : Eendre ! Rendre ! Létay Ernő : Ez egy világnézet, egy becsületes, modern, nyugati világnézet. (Igazi Ugy van! a baloldalon.) Rassay Károly : Majd megvárjuk az ön beszédét is ! Majd meghallgatjuk! Dénes István : Szép dolog, mondhatom, ilyen megjegyzést tenni egy képviselő beszédére. Idős ember ! Propper Sándor : Azután bennünket tanitanak parlamenti illemre ! Rainprecht Antal : Aki igaz ügyet szolgál, aki szolgálja azt, ha kell, mártirummal, azt az ilyen kicsinyes gáncsoskodás nem zavarja. Dénes István : A nemzetgyűlés nívóját sülyesztik le ! Rainprecht Antal : Ha én nem is érem meg, a gyermekeimben, a családomban tovább élő énem fogja igazolni annak igazságát, amit mondottam és akkor majd önök is tapsolni fognak. (Mozgás.) T. kormány ! Vagy akarom a külföldi kölcsönt és akkor alkalmazkodnom kell, igenis a mentalitásukhoz, vagy felveszem a diszmagyaromat, beülök a csilingelő négyesfogatba és vágtában hajtok neki egy sziklahasadéknak, hogy öngyilkosságot kövessek el. Ez lehet tiszteletreméltó álláspont, mert bátor és vakmerő. Bocsánatot kérek, a legtöbb öngyilkos iránt is tisztelettel adózunk, de ebből még nem következik az, hogy olyanokat is halálba rántsunk, akik még élni akarnak és akiknek a magyar nemzet és a magyar ember érdekének megmentése végett még élniök is kell. Azután az indokolás, hogy ennek meg kell történnie, mert ez a múltban is igy volt, nem elfogadható indok. Ha ez elfogadható indok lett volna, a történelem megállott volna. A mag nem csírázhatna, a rügyek nem virágozhatnának, Parisnak nem lenne telefonja, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy amikor Parisban bevezették a telefont, a tudós akadémia egyik tapasztalt tagja — persze, valószínűleg csak a teoretikus tudományokban tapasztalt tagja — azt mondotta : Ez nem más, mint hasbeszélés. Akkor Parisnak gőzgépe sem lenne, mert hiszen épen Thiers, az a hires Thiers volt az, aki nagy társaság helyeslése közben megjegyezte azt, hogy a régi postakocsit sohasem fogja pótolni a gőígép. Ha mindig csak a multat néznők, akkor a kereszténység nem bontakozhatott volna ki, már pedig minő áldás az, hogy őseink, a mártírok, a tigrisek és oroszlánok karmaiban is az Isten