Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-17
A nemzetgyűlés 17. ülése 1922. évi július hó 10-én, hétfőn. 419 dolgokat, hitéleti szempontból lehet röstelni. Bizonyos az is, hogy Pedíow-t sokan gáncsolták itt Budapesten (Egy hang a baloldalon : Különösen Wolf ur !) kicsinyelték tevékenységét és ugy állították oda az egész eszmét, mintha az egy felfujt zsidó akció lenne. Én azonban sohasem a személyekről beszélek, mert mindig a miliőt tekintem és azt nézem, hogy nemzeti érzés szempontjából feltétlenül hálára kötelez bennünket magyarokat a Pedlow-akció és magának Pedlownak személye is, mert hiszen ő a mi magyar véreink, gyermekeink megmentése érdekében fáradott. (Helyeslés.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Igen gyakori eset volt az is, hogy a cím-kereszténység és ez a címnemzeti politika kart karba öltve haladt, de ez aztán pláne veszedelmes volt, mert ilyenkor valóban nagy fenegyerekeskedést végeztek, s igy együtt haladva néha nekimentek magyar ember, a magyar haza érdekeinek is. Én nem szívesen gondolok a múltra ; osztozom Perlaki György t. képviselőtársam álláspontjában, hogy ne igen feszegessük a multat, mivel azonban hasonló felfogással még ma is találkozunk és mivel kétségen kivül áll az, hogy a külkereskedelmi mérleg elhanyagolása nagyban hozzájárult valutánk leromlásához, keserűen emlékezem vissza arra az időre, —• és remélem, hogy ilyesmi többé a jövőben bekövetkezni nem fog — amikor szilaj és rakoncátlan erők mesterségesen zárták el a magyart attól, hogy a külkereskedelmi mérleget és igy valutánkat, tehát a magyar közgazdaságot és ebben a magyar nemzetet és a magyar emberek érdekeit szolgálják. Egyes vidéki néptribunok folyton azzal jártakkeltek, azzal korteskedtek és azt hangoztatták mikor egy-egy vállalatról volt szó, amelyben a zsidó tőke persze nélkülözhetetlennek bizonyult, — és még ma is azt hangoztatják — bogy Magyarország kizárólag agrikultur állam ; hogy itt nem a külkereskedelem fejlődése a fontos, hanem a mezőgazdaság ; ezt kell fejleszteni és semmiféle kalandor, zsidó és szabadkőműves tőkére itt az országban szükség nincs. Hogy mennyire téves ez a felfogás, igen rövid statisztikát fogok felolvasni arra nézve, hogy a külkereskedelmi mérleg milyen nagyfontosságú valutánk javulása szempontjából. Német-Ausztriától Braziliáig 530 millió ára villamoskörtét exportált Magyarország az elmúlt évben, a magyar gépgyárak által a külföld számára teljesített javítómunkák értéke mint exporttétel meghaladta az élő állatkivitel tételét, 889 millió ára búzát exportáltunk tavaly, ami csak harmadrésze a magyar gépipar exportjának, a magyar vegyipar kiviteli értéke alig maradt mögötte a buzakivitel összegének. T. kormány, ha már a kereszténységről, a keresztény liberalizmusról, keresztény elkölcsről beszélünk, — ne méltóztassanak félreértem a jelen-' lévő főpap- vagy pap-képviselő urak — szerettem volna a kormányprogrammban nyilatkozatot hallani arra nézve is, bogy a főpapi hitbizományokból — az alapitói intenciók közvetlenül és indirekt parancsa értelmében is — a legsürgősebb szociális problémák megoldására, kórházak, szegényházak céljára, rokkantak, vakok, tüdőbetegek javára, de még a szegény dolgozó szerzetesrendek javára is — akikről tudom, hogy néha nagy bajban vannak —• intézményes gondoskodás történjék. (Helyeslés balfelől.) Hogy a szociális problémák megoldása terén mily nagy a mulasztás és ebből folyólag az elkeseredés, azt a t. kormánynak is kell tudni. Propper Sándor : Zalaegerszeg ! Rainprecht Antal : Nem a radikalizmus, nem a liberalizmus, hanem önök lesznek az okai annak, hogy ha továbbra is igy kezelik a kérdéseket, amint kezelték, a magyar főpapság és a papság elveszti vezetőszerepét a hitélet terén. Ma egyedül az igehirdetés — méltóztassék elhinni, saját kerületeikben is kell, bogy lássák — nem nyugtatja meg a szenvedő emberiséget ; a szószék egyedül nem jelent konstrukciót ; nem elég azt mondani, hogy boldogok a szegények, mert övék a mennyek országa, — a mai emberiség tetteket vár. Nehogy sértésnek vegye valaki is a főpapság körében, hogy én ezt az ügyet itt szóvá teszem, én nagyon jól tudom, ismerem is őket nagy részben, legtöbbje igen jótékony, nemesszivü ember, kiknek a szociális problémák iránt van érzékük, de a kegyek világát kell megszüntetni, kegyet egyedül a jó Istentől kell várni, az embereket pedig a legszegényebbtől a leggazdagabbig kötelességtelj esitésre kell nevelni és igy a szociális problémák terén is az intézmények megvalósítás politikáját kell követni. Pakots József : Meg kell csinálni a katholikus autonómiát ! Rainprecht Antal : Az állam érdeke és a társadalom nyugalma szempontjából is felette kívánatos, hogy a nagy papi uradalmak ne csupán az általam nagy tiszteletben tartott hitéleti misztériumokat szolgálják csak, hanem a való életnek, ennek a vértől és könnytől áztatott életnek is szolgálatára legyenek, mert a hite világában csalódott ember elkeseredése sokkal nagyobb és veszedelmesebb, mint azé, akinek a szivében hit sohasem élt. Legyen szabad erre néhány mondattal rávilágítanom és ezt megokolnom. Társadalmilag, államilag bírálva a hitet, véleményem az, hogy a hit nem cél, hanem eszköz ; a hit egy szükséges, nemes eszköz, tisztultabb irányban tartja a gondolatot, lélekké alakítja az ösztönt. . ; Usetty Ferenc : Jézus, Mária ! Ernst Sándor : Több bolondház kellene Magyarországon ! (Felkiáltások a baloldalon : Rendre ! Rendre ! Ezt ön nem érti ! Magas !) Rainprecht Antal : Nagyon csodálom, hogy ezt épen egyik pap-képviselőtársam észrevételezi, amikor épen azt állapítom meg és talán olyan gondolatiüzéssel, amelyet.nem akar t. képviselőtársam figyelemmel kisérni, hogy a hitnek, igenis, nemesítő hatása van ; igenis, a hit a karcsú tömbből formás stílt formál és a nehéz földi élet valóságából cserfalombos kivezető utat nyit a kedély53*
