Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-16

390 A nemzetgyűlés 16. ülése 1922, tehermentesíteni kell áz állami budgetet, arra nézve egy krassz-példát fogok felhozni : csonka Arad vármegye élén, amely ez idő szerint 5 községből áll, a következő tisztikar van : egy főispán, aki kormánybiztosi teendőkkel is meg van bizva, egy felfüggesztett alispán, egy helyettes alispán, egy helyettes főjegyző, egy helyettes főügyész, egy helyettes árvaszéki elnök, egy helyettes árvaszéki ülnök, egy helyettes irodaigazgató, irodatiszt, díjnok, helyettes irodaszolga és egy beosztott szolgabíró. Ennek az öt községnek az adminisztrálása ezidőszerint 1,590.000 koronájába kerül az államnak, holott ott van Békés vármegye főispánja, aki Gyulán székel, csonka Arad vármegyétől 12 kilométernyire, aki, azt hiszem, egész nyugodtan el tudná adminisztrálni ezt az öt községből álló csonka vármegyét is, mert mikor mi tanítókat, postásokat és vasutasokat bocsátunk el, akkor öt községnek ilyen megyei adminisztrációra csakugyan semmiféle szüksége nincs. A B-listára való helyezést más szempontok szerint lehetne elintézni. Azt hiszem, meg volna arra a mód, hogy sokkal kevesebb nyugtalansággal érjük el ugyanazc a célt, amit a kormány így akar elérni. Miért nem megyünk olyan sorrendben, hogy először azok bocsáttassanak el, akiknek akkora vagyonuk van, hogy belőle meg tudnak élni ? Ez nem okozna sérelmet senki számára se. Itt ellenvetés, hogy ezek között bizonyára vannak olyanok, akik igen erős szakemberek és rájuk feltétlenül szükség van. Est elhiszem, de egészen bizonyos, hogy a nem vagyonos osztály tagjai között is vannak ugyanolyan jó szakemberek, és ha már az állam nem tarthat meg minden szakembert, tartsa meg legalább azt, aki egyébként nem tud megélni és bocsássa el azt, aki anélkül is meg tud élni. Ëi a magam részéről fcisztívselő koromban nem egy tisztviselőnek vagy alkalmazottnak megmagyaráztam ezt, tudván róla, hogy vagyonos ember, hogy amennyiben te állami szolgálatot teljesítesz, tulaj do nképer magadnak nagy kárt okozol saját gazdaságodban, sokkal többre fogsz menni, itt pedig azok helyét foglalod el, akik az állam kenyerére, rá. volnának utalva. Sokan voltak, akik megfogadták szavaimat és nyugdíjazásukat, elbocsátásukat kérték. így apasztani tudtam a tisztviselői létszámot anélkül, hogy bármiféle különös rendszabályhoz kellett volna nyúlni. Másodsorban azokat kell elbocsátani, akik önként jelentkeznek arra, hogy elmennek. Minden ininisteriumban, minden egyes alkalmazotti rétegben bizonyára igen sokan vannak, akik ha felszólítást kapnak arra, hogy távozzanak önként, el is fognak távozni, ha elhelyezkedési reménységük ezt megengedi. Ha elbocsátjuk azokat, akik szolgálati idejüket betöltötték, ezekkel szintén újból igen jelentékeny létszámtól szabadulna az állam. Már pedig ilyenek vannak, sőt ismerek A. listára vett tisztviselőt is, aid szolgálati idejét már betöltötte és mégis megtartották, de ugyanott 13—14 esztendő . évi július hó 8-án, szombaton. óta szolgáló tisztviselőt, aki java munkaerejében van, elbocsátottak. S végül pedig el kellene bocsátani azokat a nőket, akiknek férje kimutathatóan olyan keresettel rendelkezik, amellyel családot el lehet tartani. Ezáltal újból jelentékeny kategóriától szabadulnánk meg. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Azon a véleményen vagyok, hogy a B-iistát revízió alá kell venni. Ezt a revíziót akár a nemzetgyűlés bizottságára, akár más erre a célra választott bizottságra kell bizni. Azokat az igazságtalanságokat, amelyek ma fennállanak, meg kell szüntetni, és azokat, akik illetéktelenül kerültek a B-listára, vissza kell onnan venni, és bizonyára nagyon sokan vannak olyanok is, akik a B-listára való felvételüket anyagi romlásuk nélkül el tudják viselni. Ezek után a következő interpellációt intézem az összkormányhoz (olvassa) : »1. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy az 5075/22. M. E; rendelet végrehajtása körül, tisztviselőknek az úgynevezett B. listára helyezése és elbocsátása körül rengeteg tévedés és igazságtalanság lett elkövetve, és hajlandó-e a B-listát egy parlamenti bizottsággal vagy más alkalmas szervvel felülvizsgáltatni ? 2. Hajlandó-e a kormány tisztviselőivel szemben felmondást alkalmazni, mint ahogy azt a magántisztviselőkre nézve a törvény előírja ? 3. Hajlandó-e a felmondási idő alatt a felmondásban lévő tisztviselők számára átképzőtan* folyamot tartatni, hogy a felmondottaknak az elhelyezkedést lehetővé tegye ? 4. Hajlandó-e az esetben, ha a tervbe vett eljárásán nem akar változtatni, az 1912. évi LXV. törvénycikket az állami tanítókra is kiterjeszteni, legalább egyelőre a B-listára kerültek részére.« Elnök : Az interpelláció kiadatik az összkormánynak. Következik ? Csík József jegyző: Eakovszky István! Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! Gróf Apponyi Albert nagyon szép beszédében felemiitette azt a körülményt, hogy a ministerelnök ur a nagy gazdasági krizis megelőzése céljából felhívta az összes pártokat, hogy valamennyien fogjunk össze, hogy szembe nézhessünk a fenyegető veszedelemmel és közös erővel, együttesen küzdjünk ellene. Egyszersmind kifejtette azt is, hogyha ezt kívánják, akkor ne kövessék az eddigi példát és szüntessék be azokat az üldözéseket, amiket lant a perifériákon a kormány bizalmi emberei még ma is végeznek. Csak az imént hallottuk a szociáldemokrata párt egyik szónokától, hogy milyen brutalitással bánnak el honpolgárokkal, törvénytelen brutalitással, az állampolgárok legszentebb jogának, a személyes szabadságnak lábbal tiprásával, mert hiszen nincs egyetlen hatóságnak sem joga arra, hogy a törvény rendelkezéseinek félretolásával egy állampolgárt lefogjon és elzárva tartson addig, ameddig az neki jól esik, kivéve azt az esetet, ha az a veszedelem forogna