Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-16

A nemzetgyűlés 16. ülése 1922. évi Julius hő 8-án, szombaton. 377 szolgálta, és akkor, mikor veszedelem fenyegette a hazát, amely veszedelem nem volt kisebb, mint a háborús veszedelem, akkor épugy, mint a háborús veszedelemben, ennek a veszedelemnek elhárítására mindnyájan összefogtunk. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem volna érthető, ha beszédem befejezéseképen nem foglalkoznám én is ennek a nemzetgyűlésnek legérdekesebb nóvumával, t. i. a szociáldemokrata párt megjelenésével a nemzetgyűlés soraiban. (Halljuk ! Halljuk I) Én csak azt sajnálom, hogy ez már régen nem történt meg. Én egyfelől azt tartom, hogy azok, akik a szociális követelményeknek, mondjuk, legextrémebb alakban képviselőik, azok egy olyan kovászt alkotnak, amelyre szükség van, különösen a mi hazánkban, ahol, mi tagadás benne, kiváló tulajdonságaink mellett vezető osztályainkban a szociális érzék gyenge. (Igaz ! Ugy van !) Másfelől igen szükségesnek és kívánatosnak tartottam volna, hogy a t. szociáldemokrata pártnak vezetői állandó érintkezésben legyenek a polgári pártokkal, hogy az ő észjárásuk ezen eszmecserében csiszolódjék ki, hogy ne gondolják, hogy ők külön világot alkotnak, hogy beilleszkedjenek a reális világba, és igy az ő észjárásuk is, nem mondom, alapjaiban megváltozván, mert ezt nem várom, hanem a lehetőségek mérlegelése tekintetében érettebbé és gyakoiiatiabbá váljék : egy bizonyos együttműködés lehetősége megteremtessék. (Mozgás.) Nem csodálkozom azon, hogy a t. szociáldemokrata pár ti szónokok beszédeinek majdnem mindegyikében olyan tételek fordultak elő, amelyek a polgári pártok körében visszatetszést szültek, ök még nem szoktak hozzá ehhez az atmoszférához, de nagy nyereség lesz, ha hozzászoknak, ha hozzásimulnak és akkor azt a szerepet játszhatják Magyarország törvényhozásában, Magyarország életében, amelyet pl. Németország életében a szociál, demokrata párt mérsékeltebb árnyalata játszott mint az építőmunkának részese, (Egy hang balfelől : Mint Franciaországban Clemenceau !) és Franciaországban, szóval mindazokban az országokban, amelyekben évtizedek óta már a törvényhozás terén együttműködnek a polgári pártokkal. Szóval, én ezt az együttműködést ugy az általunk képviselt eszmekör érlelése, mint a polgári pártok és a haza összessége tekintetében igen kivánatosnak és üdvösnek tartom. Propper Sándor : Zalaegerszeget előbb meg kell szüntetni ! Gr. Apponyi Albert : Meg is mondom, meddig tudok velük lenni. (Halljuk ! Halljuk !) Tudok velük menni, ha a szabadságjogokat védik. (Helyeslés.) Tudok velük menni, ha demokratikus haladást látok. Hanem nem tagadhatom el, hogy az ő szabadságvédő hivatásuk tekintetében a polgári pártok tekintetében bizonyos kétely és bizalmatlanság merül fel. Nem beszélek a kommün idejéről, amelyet ők megtagadnak, és én ezt &z ő megtagadásukat tudomásul veszem. És nem NKMZUTGyüIJ&SI NAPLÓ, 1922—1926. — I, KÖTET, én leszek az, aki rájuk akaija bizonyítani, hogy ők odavalók. Mentől inkább el tudom őket onnan távolítani, annál jobb. De a kommünt megelőző időben, a Károlyi-időben tudtam és láttam, mi volt a sajtó szabadsága, mi volt akkor a gyülekezési szabadság. Akkor hallottam a fenyegetőzéseket, hegy amennyiben az akkor tervbevett nemzetgyűlés szociáldemokrata többséget nem választ, orosz mintára szétverik. (Igaz ! ügy van !) Ezeket, mélyen t. képviselőtársaim azon az oldalon, nem. relmminációképen mondom, hanem azért, hogy önök előtt érthető legyen, hogy szabadságvédői hivatásuk bizonyos kétellyel és bizalmatlansággal találkozik. Odáig önökkel megyek, amig a szabadságjogokat védik, hanem mihelyt maguk is a szabadságjogokba ütköző cselekedeteket végeznek, mikor pl. a szervezetükhöz nem tartozó munkások munkaszabadságát megtámadják, akkor már nem lehetek önökkel. (Helyeslés és taps.) Azt a szabadsági alapot, amely a szabadság atmoszférájában, légkörében keresi érvényesülését, ezt bizalommal önök iránt, önökkel együtt követelem, de ezt el kell fogadni bona fide, utógondolat nélkül. (Helyeslés.) Érintenem kell mármost a másik igen nagy és ma még áthidalhatatlan ellentétet, amely engem a t. kormánytól és pártjától elválaszt. A t. kormány politikája tulaj donképen, ha nem. is ez a bevallott célja, mégis odairányul, hogy a háború előtti politikai állapotokat állit sa "vissza. Ezt pedig én, akármilyen tetszetős legyen azoknak, akik a háború előtti politikai hatalmi viszonyoknak és pártviszonyoknak előnyét élvezik, egy veszedelmes chimérának tartom. (Helyeslés balfelöl.) A ministerelnek ur ezt kétségbe vonja. A ministerelnök urnák esze járásában azonban ez annyira benne van, hogy lehet mondani : Naturam expellas furca, tarnen usque recurret. Erre vall az a választójogi rendelet, amelyet a kormány kiadott és különösen a nyilt szavazás megtartása, egy olyan állapot, amelynek tekintetében, nem tudom, hogy Timbuktuban mi van, Európában és a művelt világon ez azonban egyedül áll. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Akárhogy forgassák ezt a nyilt szavazást, akárminő szint adjanak argumentumaiknak, akármilyen tetszetősen tudják előadni, az eredmény mégis az, hogy a nyilt szavazás rendszerét azért fogadják el, hogy bizonyos választók, bizonyos választótömegek ne ugy szavazhassanak, mint ahogy meggyőződésük parancsolná. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Ha! 1er István : Egyharmad nem is mert szavazni ! Gr. Äpponyi Albert ; A nyilt szavazás a hatósági és társadalmi hatalmaskodások kódexe. Itt van egy iskolapélda. A kormánynak ebben a nemzetgyűlésben jelentékeny többsége van. Nézzük meg a titkos szavazási kerületeket. Ha az előttem levő kimutatás helyes, — legfeljebb egykét eltérés lehet jobbra is, de balra is — 49 kerületben volt titkos szavazás. Ebből kormánypárti és kormányt támogató nem kormánypárti kép48