Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-16

376 A nemzetgyűlés 16. ülése 1922. 'évi július hó 8-án, szombaton. fentartási eszmével szolidárisak, (Ugy van! Ugy van !) Ezt én mind vallom, de ez a kérdésnek mégis csak egyik része. Amellett nekünk erőteljes termelési politikát kell űznünk, ki kell emelnünk földmivelésügyi termelésünket abból az elmaradásból, amelybe nagyiészt a bábom és ennek következményei vitték, mert biszen a háború alatt földjeink biányosan voltak megművelve, a háború alatt műtrágyát nem lebetett szerezni, a háború alatt a holt leltár és az élő leltár is lerongyolódott, elment, itt nagy tevékenységre van szükség, hogy ismét termelőképesebbé tegyük földmi velésünket. Itt van előttünk egy igen nagy kérdés ... Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mini ster : A szabad forgalom a termelés első feltétele. Propper Sándor : 5000 koronás búzaár még nem elég ? Gr. Apponyi Albert: Az más kérdés, erről külön fogunk beszélni. Mi a régi nagy Magyarország földmi velő és termelő vidékének nagy és igen becses részét elvesztettük. Maradt nekünk mint •— hogy ugy mondjam — legkiadósabb termelő terület épen az úgynevezett tiszavidéki Alföld. Tudvalevő, hogy milyen klimatikus nehézségekkel küzd az ország ez a része, milyen gyakoriak ott a szárazságok és hogy ott nagymérvű vizi beruházások nélkül annak a területnek állandó termelőképességét biztosítani nem lehet. Itt ismét egy nagy nehézséggel állunk szemben, mert hiszen ennek az országnak nagy vízrajzi térképét is széttépte a trianoni szerződés, de ezen a ponton gondoskodott bizonyos korrektivumról, ezen a ponton megállapította a trianoni szerződés 293. §-a „azt, hogy amikor ennek az előbbi vizrajzi egységnek egyes területei olyan vizművekre szorultak rá, olyanoknak látják szükségét, melyek a másik területen eszközlendők, akkor evégből tárgyalásokat kell folytatni, közös adminisztrációt kell létesiteni, és ha megegyezés nem jön létre, a nemzetek szövetségéhez appellálni. Azt kérdem az igen t. földmivelésügyi minister úrtól, történt-e már ebben a tekintetben bármilyen lépés .. . Szabó István (nagyatádi) : Igen ! Gr. Apponyi Albert: . . .hogy a trianoni szerződésnek ezt az intézkedését hasznunkra fordítsuk. Aztán figyelmét akarom felhivni arra is, hogy itt van egy nagy kérdés, a termelés biztosításának kérdése, mely mellett elhaladnunk nem lehet. Elő kell teremtenünk ismét a lehetőségeket, hogy a termelő műtrágyát alkalmazhasson stb. stb., szóval látni akarom azt a nagyszabású fëldmivelésügyi termelési politikát is, . . . (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nagyatáditól f) Szabó István (nagyatádi) : Majd jövök vele, csak legyen türelemmel. Gr. Apponyi Albert : ... amely elsősorban lesz hivatya segíteni a bajon azon feltétel alatt, hogy a kivitel kellőképen biztosíttatik és afelett kellőképen rendelkezzünk, hogy az apró nyerészkedők közt ne kallódjék el, hanem hogy annak eredménye az állam, a köz javára jusson. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ennek a feladatnak teljesítését várom közgazdasági politikánktól, és amellett várom a kereskedelemügyi minister ur tevékenységét is az ipar és kereskedelem érdekében. (Mozgás a baloldalon.) Szakitanunk kell a monopóliumoknak és kiváltságoknak (Ugy van I Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) hozzá nem értők kezébe adott azon rendszerével, mely Magyarország kereskedelmének már mérhetetlen károkat okozott. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A függetlenségi párt politikájának talán egy hibája volt, amely a viszonyokban lelte magyarázatát, hogy közgazdasági kérdéseket közjogi szempontból tárgyalt. Pedig közgazdasági kérdéseket nem lehet közgazdasági szempontból tárgyalni, de nem felekezeti szempontból sem tárgyalni, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) hanem azokat közgazdasági szempontból kell tárgyalni, amely közgazdasági szempontok közé igenis számítom a közgazdasági, az üzleti erkölcsnek, az üzleti morálnak fentartását és biztosítását. Hát ezt a közgazdasági politikát akarjuk látni és azután annak az egész adórendszernek a képét, amelyet a t. pénzügyminister ur terjeszt elő. Eddig mindig csak a földadót hallottuk emlegetni. Ez egy igen fontos részlet volt, a földmivelésügyi minister ur tudja, hogy milyen nehézségekkel fog küzdeni, hogy ebbeli terveit keresztülvigye. Rassay Károly : Mi nem támasztottunk nehézséget. Gr. Apponyi Albert: Ezeknek a nehézségeknek legyőzésében én szívesen segítségére vagyok, ha látom, hogy hova evezünk, ha látom a közgazdasági és pénzügyi rendszabályoknak olyan összességét, olyan épületét, amely plauzibilis kilátást nyújt arra, hogy bizonyos, nem hosszú idő múlva ebből a katasztrofális helyzetből kimozduljunk. Ha ezt a képet látja, és ha a legnagyobb politikai ellentétek mellett is ennek a közgazdasági és pénzügyi katasztrofális helyzetnek leküzdésére sorakozva látja a külföld ennek a nemzetnek minden egészséges elemét, igenis, remélhetjük, hogy a bizalom is vissza fog térni. (Ugy van ! Ugy van ! bal felől.) • Azt hiszem tehát, hogy nem túlzott, nem is természetellenes kívánság, amit kifejezek, hanem csak természetes dolog, amikor a sikeres pénzügyi politika szempontjából azt hangoztatom, hogy igenis meg kell történnie az együttes munkának. Ismétlem, én csak a magam nevében beszélhetek, de ha ezek a feltételek megvannak, minden örömmel hozzá fogok járulni, hogy egy pénzügyi és közgazdasági egyezmény jöjjön létre és azután, ha elő is vesszük ismét, ha elenyésztetni nem engedjük azokat a lényeges differenciákat — mert ez lehetetlen — amelyek bennünket elválasztanak, legalább mondhassa mindenki magának, hogy a hazát