Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-14
A nemzetgyűlés 14. ülése 1922. évi július hó 6-án, csütörtökön, Huszár Károly és Scitovszky Béla elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki bejelentések. — Az 1922/23. költségvetési év első bat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat. — A legközelebbi ülés" idejének ós napireadjének megállapítása. — A jegyzőkönyv hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Rakovszky Iván, Kállay Tibor, Szabó István (nagyatádi), Vass József, Darnváry Géza. {Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 10 perekor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovits György jegyző ur ; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Csik József, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Bodó János jegyző ur. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek a Peidl Gyula lemondása folytán behívott Kéthly Anna, a Peyer Károly lemondása folytán behívott Sütő József, a Györki Imre lemondása folytán behívott Pikler Emil és a Miakits Ferenc lemondása folytán behívott Várnay Dániel képviselő megbízólevelét. A megbízólevelek megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadatnak a megalakulandó igazolási állandó bizottságnak. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a mezőtúri választókerületben megválasztott Éácz János képviselő ur választása ellen panasz adatott be. A megbízólevél a házszabályok értelmében kivétetik a kifogástalan mandátumok közül és a c) osztályba tétetik át; a panasz pedig annak idején megejtendő sorshúzás utján kiadatik a megválasztandó bíráló-bizottságnak. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek a székesfőváros törvényhatósági bizottságának feliratát a katonai igazgatás terén a háború kezdete óta a főváros terhére felmerült s ezután is felmerülendő összes költségek megtérítése tárgyában. A felirat a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Csizmadia András ! Csizmadia András: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Először van alkalmam az igen t. törvényhozó testület előtt felszólalni, ez azonban nem olyan nagy szerencsét jelent nekem, illetőleg nem olyan nagy szerencsét jósol. Tapasztalataimból ugyanis azt merítettem eddig, hogy itt a törvényhozó testület házában alig hangzottak el még szónokok szónoklatai anélkül, hogy vagy az egyik részről, vagy a másik részről, vagy a harmadik részről közbeszólások ne lefctek volna. Én azért először is azzal kezdem meg felszólalásomat, hogy sajnálatomnak adok kifejezést e tekintetben, miután a nép, a nemzet, a nagy többség, azt hiszem, egyforma joggal ruházott fel mindnyájunkat, akiket ide beküldött s itt mégis egyik a másikának a jogosultságát — legalább én ugy konstatálom — nem akarják elismerni. T. Nemzetgyűlés ! Régi idők óta közszereplő ember vagyok, kisebb minősítésben, s hasonlóforma testületeknek tagja voltam, mint pl. törvényhatóság, község, talán egyház, olyat azonban, mint itt a törvényhozó testületben, sehol nem tapasztaltam. Bocsássanak meg, hogy elsősorban is kritikával lépek elő, de ezt nem hallgathatom el, és ebből kifolyólag kérni fogom a nemzetgyűlést bizonyos dolgokra. (Halljuk! Halljuk !) Azt hiszem, hogy be is tudnám bizonyítani, hogy az emiitett szerény testületekben, ahol sokkal kevesebb tanult ember van, mint a nemzetgyűlésen, mint a törvényhozó testületben, talán ehhez hasonlót nem tapasztaltam, de nemcsak talán, hanem merem mondani, hogy nem tapasztaltam általában sehol sem. (Ugy van ! a középen.) Elsősorban is, mielőtt rátérnék a dolog komolyára, — hiszen ez is komoly, talán még a legkomolyabbja, — én nagyon kérem a Ház összes tagjait, a nemzetgyűlés minden pártját, hogy akkor, midőn hallóin, hogy végeredményhen a programmjukban bizonyos megegyezést
