Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-309

30 A nemzetgyűlés 309. ülése 1922. venni akkor, mikor egy uj egységes végrehajtási szabályzatot adunk ki. Megjegyzem, hogy a fény­űzési forgalmi tárgyaknak ez az uj listája ismét nem lesz egy végleges, egy megkövesithető dolog, ezen később is fognak szükségképen változtatások felmerülni már annak folytán is, mert hiszen az áru ára nagyon változik, és — amint méltóz­tatnak tudni — ebbe a listába az árviszonyok szerint is szoktak egyes tárgyak belekerülni. A revíziónál azután természetszerűleg nemcsak egyes tárgyaknak kihagyásáról lesz szó, hanem egyeseknek felvételéről is, amint ennek szüksé­gességére maguk az érdekeltségek mutatnak rá, amelyek épen abból a célból, hogy az illegális konkurrencia kiküszöböltessék, kérték egyes olyan tárgyaknak felvételét, amelyek eddig még ott nincsenek felvéve. Kérdés intéztetett arra nézve — bár ez nem tartozik szorosan a jelen törvényjavaslathoz — hogy a bank- és pénzváltó-üzletekre vonatkozó rendelkezés, amely a legutóbb letárgyalt törvény­javaslatba felvétetett, milyen alapon és módon került oda, és illetőleg, hogy mi a célzat ezzel a rendelkezéssel. Tisztelettel megjegyzem, hogy elsősorban a belügyi kormány és rendészeti hatóságok részéről tétetett észrevétel tárgyává, hogy különösen a pályaudvarok körül igen sok kétes exisztencia kezd foglalkozni bank- és pénzváltóüzletekkel és hogy különösen az Amerikából beköltözők, de azután általában a menekültek és nevezetesen a megszál­lott területekről menekültek kiuzsorázására vezet az, hogy ilyen nagyszámú és nem teljesen meg­bizható elemek ily üzletekkel foglalkoznak. Ami a szabályozás lényegét illeti, megjegyzem, hogy sem a Pénzintézeti Központnak, sem az Or­szágos Központi Hitelszövetkezetnek keretébe tar­tozó intézetekre nézve uj szabályozás a dolog ter­mészeténél fogva nem vétetett kilátásba. Kizárólag arról van szó, hogy az illegális konkurrenciát és a publikum kiuzsorázását szüntessük meg, illetőleg tegyük lehetetlenné. Megjegyzem, hogy a legtöbb ilyen vállalkozók, illetőleg üzletesek még könyveket sem vezetnek, amiből az ő gestiójukat ellenőrizni lehessen. Tehát ami a rendezés tervét illeti, ebben a tekintetben ezidőszerint csak annyit mondhatok, hogy mindenesetre a könyvvezetés kötelezővé tétele egy kivánalom lesz ennél a ren­dezésnél. Hogy azután a továbbiakat illetőleg még mi történjék, ezt a szakkörök és érdekeltségek be­vonásával óhajtjuk megállapítani, biztositván a t. Nemzetgyűlést, hogy semmi esetre sem kívánunk Kabinett-Justiz-et gyakorolni. Szóval a vissza­élések kiküszöbölése érdekében terveztetik a ren­dezés, nem pedig a kereskedelmi szabadság kor­látozására. Rupert Rezső: A praxis másképen fog majd kinézni ! B. Szterényi József: Minden visszaélést ül­dözni kell. Es természetes és nem lehet kétséges. Kállay Tibor pénzügyminister: Erődi-Har­rach t, képviselő ur kérdést intézett hozzám szintén évi február hő 9-én, csütörtökön. a-- törvényjavaslattal nem szorosan összefüggésben álló abban a kérdésben, hogy a háborús központok­nak leépítése mikor fog megtörténni. Tisztelettel megjegyzem, hogy a magam részéről állandóan és folytonosan törekszem arra, hogy ugy ezeknek a központoknak, mint a kommunista-gazdálkodás szerveinek felszámolása immár mielőbb befeje­ződjék. Ebben a tekintetben azonban a helyzet nagyon nehéz. T. i. a viszonyok — a jogviszonyo­kat értem —- rendidvül komplikáltak, kompli­káltakká tették azokat a két forradalom és az ország területe nagy részének elszakítása folytán beállott állapotok. így speciálisan ami a Hadi­terményt illeti, a Haditermény felszámolásának befejezése azért késik, mert igen sok olyan ügylete van, amelyek a Magyarországtól elszakadt terü­lettel való viszonyban állottak fenn, amelyeknek végleges lebonyolítása és rendezése tehát a dolog természeténél fogva csak hosszabb idő múlva tör­ténhetik majd meg. Biztosithatom azonban a t. képviselő tu at, hogy nekem is intencióm és szándékom ezeket a leszámolásokat minél előbb befejezni, és amint eddig törekedtem, ezután is^ törekedri fogok arra, hogy ezek a leszámolások immár a legrövidebb idő alatt befejeződjenek. Meg kell azonban jegyeznem, hogy egyes intéz­ményeket illetőleg hamarább, viszont más intéz­ményeket illetőleg bizonyára csak hosszalb idő múlva fogok eredményt elérhetni. Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek a tisztviselőkérdésre — megjegyezvén, hogy nézetem szerint a tisztviselők helyzetén javítani csak általános, egyetemes, egységes intéz­kedésekkel lehet célszerűen, olyan intézkedésekkel, amelyek sem irigységet nem keltenek az egyes csoportokban, sem pedig nem támasztanak vágya­kat és igényeket különböző oldalakról a£ iránt, hogy hasonló kivételes kedvezményekben részesit­tessenek, mint aminőket egyik vagy másik csoport­nak elérnie sikerült. Itt nagyon kell figyelmeztet­nem és nyomatékosan kérnem a t. Ház minden tagját, hogy a tisztviselői kérdések kezelésénél méltóztassanak ezt a szempontot szem előtt tar­tani . . . B. Szterényi József: Nagyon helyes! Kállay Tibor pénzügyminister : ... hogy min­den olyan kedvezmény, minden olyan előzékeny­ség, minden olyan méltányosság, amely bizonyos csoporttal vagy körrel szemben gyakoroltatik, könnyen elkeseredést, könnyen elkedvetlenedést idézhet elő más csoportoknál és más köröknél. Hiszen bármennyire indokolt, méltányos és helyes egyes kérelem, amely valamely speciális csoport részéről terjesztetik elő, hasonló méltányos, hasonló indokolt kérelmeket más csoport is tud előterjesz­teni, mikor velük beszélünk és őket hallgatjuk meg. Ezen az alapon, t. i. a különböző ilyen egyes csoportokkal való foglalkozás és a különböző egyes csoportoknak való kivételes kedvezmények adása által jutottunk el aztán abba a helyzetbe, amely­ben ezidőszerint vagyunk, hogy illetményrend­szerünkben ma már senki sem ismeri ki magát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom