Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-309
À nemzetgyűlés 309. ülése 1922. évi február hö 9-én, csütörtökön. 29 és egy másik adónak alkalmazása az egyes adóalanyokra nézve jelenthet. Mindezeket csak azért hoztam fel, hogy illusztráljam, mennyire egyszerű, mennyire könynyen letárgyalható, csupán elvi döntést igénylő rendelkezésekkel kellett jönnöm. Ezért nem hozhattam a háborús nyereségek megadóztatásáról szóló törvényt sem . . . Cserti József: Ez a fontos! Kállay Tibor pénzügyminister: . . . mert hiszen ez is olyan törvényjavaslat lenne, amely alaposabb megvitatást, szélesebb körű tárgyalást igényel, és azonkívül nem szabad elfelejteni, hogy ez az adó csak egyszeri lehet, már pedig jelenleg állandó kiadásoknak megállapításáról, ezzel szemben tehát állandó, folyó bevételeknek statu álásáról kell hogy szó legyen. Cserti József : Ennek már régen törvénynek kellene lenni. Kár, hogy csak javaslat ! Kállay Tibor pénzügyminister: A magam részéről még nem volt alkalmam, hogy előterjesszem ezt a törvényjavaslatot, mert hiszen amióta jöttem, csak az indemnitást és egypár más sürgős törvényjavaslatot tárgyalhattunk; és kifogytunk az időből ugy, hogy a hadivagyonok megadóztatásával immár nem jöhettem. Cserti József: Ez a baj! Kállay Tibor pénzügyminister: Megjegyzem, hogy a javaslat elő van készítve és amennyiben a parlament erre még ráérne, ugy a legrövidebb idő alatt idehozhatnám. Ami már most a forgalmi adónak kérdését illeti, tisztelettel megjegyzem, hogy nem járulhatnék hozzá ahhoz, hogy az általánosan kontemplált 3°/o-os kulcsból egyes foglalkozások vagy kereseti osztályok számára kivétel statuáltassék és más adókulcs állapíttassák meg. Ha ugyanis bármely ilyen kereset vagy foglalkozás számára más adókulcs állapíttatnék meg, akkor ez indokul szolgálhatna másoknak is hasonló kívánalom előterjesztésére. De különben is a szellemi foglalkozások megadóztatását illetőleg a helyzet ugy áll, hogy itt átalányozást állapítunk meg, átalányban vetjük ki az adót. Hogy ez mennyire nem jelent túlságos megterheltetést pl. az ügyvédekre nézve, bátor vagyok felemlíteni, hogy a budapesti ügyvédi kamara területén működő összes ügyvédeknek az adója, amely így átalányösszegben állapittatik meg, az egyes ügyvédekre átszámítva a jelenlegi alapon fejenként évi 1100 korona megterheltetést jelent, a mostani felemelés után pedig, tekintettel arra, hogy a magasabb kulcs csak márciustól kezdve lép életbe — ha jól emlékszem — fejenkint 1800 koronát. Ez bizonyára nem olyan megterheltetés, hogy el ne lehetne bírni még jövedelmi adóképen is. Szabó József (budapesti) : Az ügyvédek elbírják ! Kállay Tibor pénzügyminister: Hozzájárulok Szterényi t. képviselő urnák ahhoz az indítványához, hogy a február 1-je előtt eszközölt szállítások után a forgalmi adó 1% % maradjon abban az esetben, ha az ellenérték március 30-áig fizettetik be. A március 30-a utáni fizetéseket illetőleg azonban az ő tervezete szerint is már a magasabb adókulcs nyer majd alkalmazást. Tisztelettel kérem azonban at. képviselő urat, hogy ezt az általa tett javaslatot abban a formában méltóztassék elfogadni, amely formában én azt a magam részéről megszövegeztem és amely megszövegezést az előadó urnák adtam át. Ahhoz a további javaslathoz, illetve kívánalomhoz azonban, amely szintén a t: képviselő ur által terjesztetett elő, hogy t. i, a vám után ne fizettessék a forgalmi adó, sajnálatomra nem járulhatok hozzá, mert hiszen ez a vám kiegészítő része az áru árának, (Ugy van ! jobb felől.) egy tényezőjét képezi a külföldi beszerzési árnak, amely — ha abból a gondolatból indulunk ki, ami a vám megszabásánál általában a kereskedelmi kormányzat álláspontja — az itt termelt áruk árával egyenlő. Ami már most a szállítási költség dolgát illeti, tisztelettel megjegyzem, hogy az alaptörvény szabályai szerint sem kell a szállítási költség után forgalmi adót fizetni. Amennyiben tehát egyes esetekben ily kiszabás fordult elő, az mindenesetre további eljárásnak tárgya lehet, mert hiszen — mondom — a tösvényben erre alapot adó rendelkezés nincs. Készséggel hozzájárulok minden olyan propozicióhoz és tervhez, akár valamely képviselő ur részéről, akár bármely érdekeltség részéről merüljön fel, amely a végrehajtásnak, az eljárásnak egyszerűsítésére irányul. Épen ezért készséggel teszem megfontolás tárgyává azon nehézségek eliminálásának kérdését is, amely nehézségekre a vámeljárásnál való adóbeszedést illetőleg Szterényi t. képviselő ur rámutatott ; — mégis megjegyezvén, hogy azt hiszem., hogy az általa előadottaknál bizonyos félreértésről, vagy félremagyarázásról lehet szó. De mindenesetre hajlandó vagyok a kérdést beható megvizsgálás tárgyává tenni a felmerült konkrét esetekben. Megjegyzem, hogy törvényhozási intézkedésre ebben a tekintetben nézetem szerint annál kevésbé van szükség, mert hiszen épen a t. képviselő ur javaslatot kivan tenni arra vonatkozólag, hogy a pénzügyi kormány felhatalmaztassék, hogy a forgalmi adónak és a fényűzési adónak kezelése egységes szabályozás szerint egységes végrehajtási utasításban történhessék meg és oly módon, hogy ennél az egységes szabályozásnál a szükséghez képest a fennálló törvényes rendelkezésektől esetleg eltérést is lehessen megállapítani. Amennyiben a t. Nemzetgyűlés ehhez hozzá méltóztatik járulni, ami azonban messzemenő felhatalmazást jelent, a magam részéről ezt szívesen elfogadom, épen annak a célnak érdekében, amely arra irányul, hogy az adóalanyoknak lehető kímélésével, az eljárásnak lehető egyszerűsítésével szedjük be a különféle forgalmi adókat. Ami a fényűzési forgalmi adókat illeti, megjegyzem, hogy az érdekeltségekkel való tárgyalás során már Elatásba helyeztem, hogy ezeknek a fényűzési tárgyaknak listáját revízió alá kívánom
