Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-309
A nemzetgyűlés 309. ülése 1922. Egyáltalán nem tartanám tehát indokoltnak azt, ha a tanítók sorait a magyar kultúra rovására megtizedelnék,, mert ennek csak az ország látná a kárát. Ep a napokban folytatott magánbeszélgetésünk során, amikor egy iskolaépitési ügyben fordultam hozzá, a t. pénzügyminister ur nemcsak hajlandóságot mutatott erre, hanem a legmesszebbmenő támogatását igérte meg, tehát látni való, hogy sem a pénzügyminister ur, sem a kultuszminister ur, aki a tanítóság őszinte barátja, nem zárkózik el ez elől. Én abban a reményben, hogy a tanítóságnak ez a kívánsága teljesülni fog és a magyar kultúra ezzel megerősítést és felfrissülést fog nyerni; abban a reményben, hogy a tisztviselői társadalmat ebben a törvényjavaslatban ért egyéb sérelmek az általános vita során ki fognak küszöböltetni ; a pénzügyminister ur iránt tanúsított bizalmamból kifolyólag a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : Szólásra ki következik ? Forgács Miklós jegyző : Rupert Rezső ! (Nincs itt!) Elnök : Kíván még valaki szólni a törvényjavaslathoz ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, — miután felírva senki sincs — a vitát berekesztem. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága 1922 február 7-én foglalkozott többrendbeli mentelmi ügy tárgyalásával, amelyekre vonatkozó határozatát meghozván, erről szóló jelentését tisztelettel benyújtom. Nevezetesen foglalkozott a mentelmi bizottság az izgatás bűntettével vádolt Tomori Jenő, rágalmazás vétségével vádolt Milcsevics János, sajtó utján elkövetett rágalmazással vádolt Szűcs Dezső, anyakönyvi kihágással vádolt Andaházy-Kasnya Béla, sajtó utján elkövetett rágalmazással vádolt Rupert Rezső, hatóság előtti rágalmazással vádolt Rupert Rezső, rágalmazással és becsületsértéssel vádolt Rupert Rezső, választási kihágás miatt vádolt Kiss Menyhért, nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Griger Miklós, sajtórendőri kihágás miatt vádolt Lingauer Albin, rágalmazás miatt vádolt Benkő Gábor, testi épség elleni kihágás miatt vádolt Nagy Pál, izgatás miatt vádolt Os. Kovács István, izgatás büntette miatt vádolt Orbók Attila ellen folyamatban levő mentelmi ügyekkel, azonkívül az Orbók Attila és Kiss Menyhért képviselők által panaszolt mentelmi jogsérelmekkel. Mindezen ügyekben van szerencsém a nemzetgyűlésnek tisztelettel bemutatni a mentelmi bizottság javaslatait ; kérem azokat kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre kitűzni. évi február hó 9-én, csütörtökön. 27 Szilágyi Lajos : Mikor ? Mikor ? (Egy hang jobbról : Annak idején !) Elnök: A mentelmi bizottság jelentései ki fognak nyomatni, azét fognak osztatni és annak idején napirendre fognak tűzetni. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. (Halljuk ! Halljuk !) Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy mindenekelőtt köszönetemet fejezzem ki azért az elismerésért és megértésért, amellyel a tisztviselők anyagi helyzetének javítását célzó törvényjavaslat a különböző oldalakról felszólalt képviselő urak részéről találkozott. Ezen kritikát illetőleg, nevezetesen ami a kormány intencióit és tervezetét illeti, csupán Hornyánszky és Szilágyi t. képviselő urak képeztek kivételt, akik a maguk részéről nemcsak a kormány szellemi képességeit kritizálták élesen ezen javaslat megalkotásánál, hanem még becsületes törekvését is kétségbe vonták, ugy, hogy én a magam részéről azt hiszem, hogy velük nagyon nehezen leszek képes az elmondottakat illetőleg vitába szállni. Mert hisz esetleg tárgyi érvekkel szemben is megkaphatom a »szemenszedett valótlanság« kifejezést mint ellenargumentumot. (Derültség.) Ami azonban a többi felszólalásokat és észrevételeket illeti, engedjék meg, hogy rámutassak arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak célja nemcsak a társadalmi igazságtalanságok kiküszöbölése, hanem egyszersmind előrehaladás ama programm megvalósításánál, amelyet a magám részéről első beszédemben e parlamentben kifejtettem, hogy t. i. áttérjünk a normális, békés gazdálkodás rendszerére, hogy berendezkedjünk a változott viszonyokra, amelyek előállottak koronánknak a háború és az azután bekövetkezett események folytán történt nagymérvű leszállása és elértéktelenedése következtében. Huszár Elemér: És a kétévi gazdálkodás következtében ! Kállay Tibor pénzügyminister : Ehhez szükséges, hogy azok a társadalmi osztályok és rétegek, amelyek a valuta romlása folytán igen nehéz helyzetbe jutottak, újra olyan anyagi helyzetbe kerüljenek, munkájukért, szolgáltatásukért olyan ellenértékben részesüljenek, hogy ha nem is egészen a békebeli nivón, — mert hiszen a háború mindannyiunkat szegényebbé tett — de mindenesetre a jelenleginél magasabb nivón legyenek képesek életszükségleteiket kielégíteni. Az adott helyzetre való berendezkedést, a társadalmi igazságtalanságok kiegyenlítését célozza tehát ez a törvényjavaslat és egyben lehetővé teszi azoknak a falaknak, azoknak a védelmeknek a leépitését, amelyeket az egész kötött gazdálkodás rendszere jelent. Annak folytán, hogy koronánk elértéktelenedett és 104 centimes-ról immár 1-en alul szállt alá, szükség volt bizonyos megkötésekre,
