Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-315
A nemzetgyűlés 315. ülése 1922. é Négyesy László : Ezt nem én mondom, hanem a levél mondja, s ezt kénytelen voltam Rupert Rezső t. képviselőtársammal szemben előadni. (Zaj.) Temesváry Imre: Tisztességes jó magyar emberek véleménye! Négyesy László : Azt mondották a túloldalon, — különösen Haller István t. képviselőtársam — hogy azokra a kategóriákra nézve, amelyek kivülmaradnának a választójog korlátain, sérelmes az, hogy nem juthatnak szavazati joghoz. Elismerem azt, hogy ez azokra az egyénekre nézve, akik kellő értelmi és erkölcsi minősültséggel birnak, sérelmes. De vannak olyan tömegek is, amelyek nem birnak azzal az értelmi minősültséggel, azzal a politikai iskolázottsággal, hogy a választójogot kellő színvonalon gyakorolhassák. Már most ezek miatt kénytelen az állam amazokat is kirekeszteni, mert más mód nincs rá, mint az a mechanikus eszköz, hogy a tömegeket kell együttesen elintézni. Habár ez egyelőre sérelmes rájuk, mert nem lehetett módot találni arra, hogy őket kiemeljük és beiktassuk a választók sorába, (Zaj.) de méltóztassék meggondolni, hogy az államnak ezzel tulajdonképen nincs sértő szándéka, csak egyelőre nincs módja bizonyos kategóriákba tartozó egyéneknek megadni a szavazati jogot. Méltóztassanak meggondolni, hovy az állam igen előkelő kategóriákat tudva kirekeszt a választójog gyakorlásából, hogy egyebet ne mondjak a katonatiszteket, bár ezeknek megvolna az erkölcsi és értelmi minősültségük, minden kellékük ahhoz, hogy a szavazati joggal éljenek, de az állam megfosztja őket a szavazati jog gyakorlásának lehetőségétől, mások szavazatának biztossága érdekében és más közösségi érdekek szempontjából. (ügy van! j óbb felöl.) Ha az egyenesen kizárt katonatisztekre nézve nem sérelmes az, hogy a szavazati joggal nem élhetnek, ne tekintsék ezt sérelemnek azok a rétegek sem, amelyek egyelőre nem jutnak ehhez a jogosultsághoz. T. Nemzetgyűlés ! A kisebbségi képviselet kérdéséről szeretnék még röviden megemlékezni. (Halljuk! Halljuk!) Ezt a képviseletet bizonyos határok között szivesen üdvözölném, s nagyon tudom méltányolni azokat a szempontokat, amelyeket Haller István t. képviselő ur emellett felhozott, hogy t. i. intelligens, nagyműveltségű egyéniségek, akik nem rendelkeznek azzal a népszónoki tehetséggel, hogy nagy tömegeket magukkal ragadjanak, ilyen utón bejuthassanak a törvényhozásba, és hogy eszükkel, műveltségükkel, nagy képzettségükkel a köznek hasznot és szolgálatot tehessenek. Ez mindenesetre nagyon méltánylandó dolog, de másfelől igen aggodalmas oldalai is vannak a kisebbségi képviseletnek. Ezt a képviseletet máskép nem igen tudjuk megoldani, mint ugy, ha azokat a mandátumokat egyes jelöltek részére a pártok tartják n február hó 16-án, csütörtökön. 307 készletben, s a jelöltek a pártok utján jutnak mandátumhoz. Ha azonban a pártok tartják ezeket nyilván, ha azok tartják készletben, akkor törvénybe iktatjuk itt a pártokat, amelyek eddig törvényileg elismerve a magyar alkotmányban nincsenek, vagyis egy olyan ujitást létesítünk, aminőt nem lenne szabad létesítenünk s ezzel a mandátumokat kiszolgáltatjuk a pártvezérek önkényének, kiszolgáltatjuk a képviselőket és a képviselői függetlenséget annak, hogy a talán befolyásolható pártvezéreknek, pártvezetőségeknek bérencei legyenek. Haller István : Mi van annak a képviselőnek függetlenségével, aki választási költséget kapott ? Négyesy László : A képviselői függetlenséget ide juttatni nem lehet, s ezért, mivel nem tudok kedvezőbb érveket a kisebbségi képviselet mellett, s egyelőre mások sem tudnak jobbat felhozni, kénytelen vagyok ellene állást foglalni. T. Nemzetgyűlés! A passzív választójog kérdésében felmerült az az eszme, hogy ezt is bizonyos minősítéshez, képesítéshez kellene kötni. Van jogcím erre, és volna ok is rá, mert hiszen ha magánjogi viszonylatban a félnek — még pedig nem is egészen csekély műveltségű félnek — akárhány esetben ügyvédet kell a bíróság előtt vallania, mert az ügyvéd az a hivatásos szakerő, aki a törvényszék előtti eljárás minden csinját-binját ismeri, akkor nagyon természetes, hogy a választókerületek képviselőit is ilyen kvalifikáció alapján lehetne kiválasztani s a képviselőséget valami törvényben meghatározott minősültséghez lehetne kötni. Erre azonban csak gondolni lehet; mert ez kivihetetlen. Egy államban sincs meg ez, mert ezt a képesítést nem úgy szerzik az egyének, mint más kvalifikációt, és épen ez a parlament kiváló példákat tud felmutatni arra, hogy olyan egyéniségek, akik főiskolát nem jártak, mint politikusok nagyon szépen beváltak, eredményesen működnek és olyan alkotások fűződnek nevükhöz, amelyek maradandók lesznek. Én tehát a passzív választói jog megszorítása tekintetében messzebb menő javaslatot, mint amit erre vonatkozólag ez a törvényjavaslat tartalmaz, nem is teszek. Én e javaslatot egészben véve elfogadom, a részleteket illetőleg azonban észrevételeim volnának. (Halljuk! Halljuk!) Egyik ilyen észrevételem az, hogy a női választójog kérdésében nagy aránytalanságot és egyenetlenséget látok. Egyenetlenséget látokabban, hogy a nőknél a hat elemi osztály elvégzéséhez van kötve a választójog gyakorlásának lehetősége, és nagyon sajnálom, hogy ezzel a korlátozással a női társadalom igen értékes elemei kimaradnak a választójogból. S ha már szóba került, hogy a női választójogot az ezen oldalon ülő képviselők követelik-e vagy sem, konstatálhatom, t. Nemzetgyűlés, hogy a vidék m*
