Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-315

302 A nemzetgyűlés 315. ülése Î922. évi február hó lű-án, csütörtökön. alkosson, nem pedig az, hogy akadémikus eszme­cserét folytasson. (Zaj. Elnök csenget.) Ezidősze­rint pedig a nemzetgyűlés voltaképen egyebet már nem tehet, . . . Rupert Rezső : Minthogy meghal ! Rakovszky István : Igaza van ! Szilágyi Lajos : Szalmacséplés ! Négyesy László : . . . mint azt, hogy az előt­tünk fekvő törvényjavaslatról akadémikus vitát folytat. Rupert Rezső: Halva született törvényja­vaslat ! Négyesy László : Ha már a nemzetgyűlés bár­kinek hibájából, akár egyik oldalnak, akár másik oldalnak, akár mindnyájunknak hibájából, akár pedig a végzetes körülmények következtében . . . Rupert Rezső : Azért, mert két évig nem ter­jesztettek elő javaslatot ! Két évük volt rá ! Cserti József; A kormány hibájából ! Négyesy László : ... abba a helyzetbe jutott, hogy alkotmányozónemzetgyülés létére , még csak a választójogi törvényt sem alkotta meg, akkor nem kellene ezt a minden esetre nem kellemes em­léket, ennek a ténynek nem kellemes és nem kívá­natos emlékét még azzal a benyomással is fokozni, hogy a nemzetgyűlés, mint egy megindított gépe­zett, itt forog-forog és tovább működik anélkül, hogy valami érdemleges munkát végezne. (Igaz ! Ugy van ! balfelôl.) Rakovszky István : Teljesen igaza van ! (Zaj. Elnök csenget.) Négyesy László : Tovább forog a nemzet­gyűlés kereke csak azért, mert magunkra nézve egy napirendnek mechanizmusát kötelezőnek érezzük és annak a napirendnek meg akarjuk adni a mód­ját, Szilágyi Lajos : Megjelenik már .a falakon a plakát, a jövő képe ! Huszár Elemér: A kormány jövendő műkö­dése és szisztémája. (Zaj half elöl.) Négyesy László : De mivel nem lehet nekem feladatom a napirendet irányitanom, hanem a tanácskozásban részt kell venni, mert a sor reám került, felhasználom ezt az alkalmat, hogy elő­adjam igénytelen nézetemet a választójogra nézve, annál is inkább, mert a választójog tárgyalására kiküldött parlamenti bizottságnak, természetesen rajtam kívül eső okokból, tagja nem lehettem, nem szerezhettem meg azt a bizalmat, amely bele­juttatott volna a bizottságba — ezt különben nem panaszkép említem — ... Rupert Rezső : Nem vesztett vele ! Négyesy László: ...mindenesetre azonban élek törvényhozói jogommal és ezt az alkalmat megragadom arra, hogy itt nyilatkozzam erről a kérdésről. T. Nemzetgyűlés ! Az én álláspontom a vá­lasztójognak demokratikus kiterjesztése. Ezzel az álláspontommal — hízeleghetek magamnak vele — nem vagyok elszigetelve ; ezzel az állás­pontommal bizonyára egyetért a nemzetgyűlés túlnyomó nagy többsége, nemcsak a túloldal, hanem ez az oldal is, amelyen én vagyok, ami különben természetes is. Rupert Rezső: Nem nagyon! Négyesy László : De szükséges hangsúlyoz­nom a t. túloldal állításával szemben, hogy mi itt valamennyien a demokratikus kiterjesztés állás­pontján vagyunk. A mozgató erő, amely a választójog demo­kratikus kiterjesztését előrehajtja, annak a szük­ségnek érzete, hogy a nemzet sorsának intézésé­ben a nemzet mindazon tagja részt vehessen, aki a nemzet sorsába való beleszólásra a kellő erkölcsi és értelmi minősültséggel bir. Eszményi­leg felfogva, tulaj donképen az lenne kívánatos, hogy a nemzetnek minden tagja igazán beleszól­hasson a közügyekbe . . . Rupert Rezső: Azoknak csak a harctérre szabad menniök és adót fizetniök. (Zaj.) Bizony, ez a csöppnyi magyarság összefoghatna. Nem kellene senkit kizárni a jogokból. Négyesy László : . . .mert hiszen ha a nemzet­gyűlés, a nemzet képviselete bizonyos elhatáro­zásokra jut, amelyeknek következményei vannak, áldásos vagy terhes következményei, amely követ­kezményeket minden állampolgár egyaránt élvez, vagy szenved, mindenesetre egyaxánt visel, akkor méltányos is, hogy ezeknek az elhatározásoknak kialakításában a nemzeti köteléknek minden tagja közreműködhessék. (Ugy van I a jobboldalon.) Eszményileg felfogva igy áll a dolog. Rupert Rezső : Törvényileg is igy van. Az 1874-es törvény szerint húszévesek szavaztak. (Zaj. Elnök csenget.) Négyesy László : Az erkölcsiség és az észszerü­ség is azt követeli, hogy minden láng, amely a tár­sadalomnak bármely rétegében valamely elmében vagy szívben fellobbanj minden ilyen lángocska hozzájárulhasson annak a közatmoszférának meg­világításához, felmelegítéséhez, amelyben mind­annyian élünk és mozgunk. Nem szabad engednünk azt, hogy ezek a lángok valamiképen titokban izza­nak és fejlődjenek, mozogjanak tovább, talán egye­süljenek és nem kivánt pillanatban, nem kivánt helyen lobbanjanak fel s azután vészes tüzárként elborítsanak és felemésszenek mindent. Valameny­nyi elmének, valamennyi szívnek értékes tartalmára szükség van a közösség javára. Ebben a gondolkodás- és érzésmódban, azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, nem kell magamat elszi­getelve éreznem, de talán azt is meg fogják engedni, hogy az az eszményi állapot, amelyet itt vázoltam, a maga tökéletességében sehol sem érvényesülhet. Ennek korlátai vannak ; a választójognak minde­nütt feltételei vannak. A jogok gyakorlása még a magánjog terén is bizonyos feltételekhez van kötve, bizonyos korlátozásoknak van alávetve. Hiszen a kiskorúnak sincs meg a teljes rendel­kezési joga a vagyona felett ; és nagykorúakkal is megtörténik az a sajnálatos eset, hogy a közösség érdekében, a család érdekében, vagy épen a saját érdekében is gondnokság alá kell helyezni, mások rendelkezéseit ki kell reá terjeszteni. Annál ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom