Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-315

302 A nemzetgyűlés 315. ülése Î922. évi február hó lű-án, csütörtökön. alkosson, nem pedig az, hogy akadémikus eszmecserét folytasson. (Zaj. Elnök csenget.) Ezidőszerint pedig a nemzetgyűlés voltaképen egyebet már nem tehet, . . . Rupert Rezső : Minthogy meghal ! Rakovszky István : Igaza van ! Szilágyi Lajos : Szalmacséplés ! Négyesy László : . . . mint azt, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatról akadémikus vitát folytat. Rupert Rezső: Halva született törvényjavaslat ! Négyesy László : Ha már a nemzetgyűlés bárkinek hibájából, akár egyik oldalnak, akár másik oldalnak, akár mindnyájunknak hibájából, akár pedig a végzetes körülmények következtében . . . Rupert Rezső : Azért, mert két évig nem terjesztettek elő javaslatot ! Két évük volt rá ! Cserti József; A kormány hibájából ! Négyesy László : ... abba a helyzetbe jutott, hogy alkotmányozónemzetgyülés létére , még csak a választójogi törvényt sem alkotta meg, akkor nem kellene ezt a minden esetre nem kellemes emléket, ennek a ténynek nem kellemes és nem kívánatos emlékét még azzal a benyomással is fokozni, hogy a nemzetgyűlés, mint egy megindított gépezett, itt forog-forog és tovább működik anélkül, hogy valami érdemleges munkát végezne. (Igaz ! Ugy van ! balfelôl.) Rakovszky István : Teljesen igaza van ! (Zaj. Elnök csenget.) Négyesy László : Tovább forog a nemzetgyűlés kereke csak azért, mert magunkra nézve egy napirendnek mechanizmusát kötelezőnek érezzük és annak a napirendnek meg akarjuk adni a módját, Szilágyi Lajos : Megjelenik már .a falakon a plakát, a jövő képe ! Huszár Elemér: A kormány jövendő működése és szisztémája. (Zaj half elöl.) Négyesy László : De mivel nem lehet nekem feladatom a napirendet irányitanom, hanem a tanácskozásban részt kell venni, mert a sor reám került, felhasználom ezt az alkalmat, hogy előadjam igénytelen nézetemet a választójogra nézve, annál is inkább, mert a választójog tárgyalására kiküldött parlamenti bizottságnak, természetesen rajtam kívül eső okokból, tagja nem lehettem, nem szerezhettem meg azt a bizalmat, amely belejuttatott volna a bizottságba — ezt különben nem panaszkép említem — ... Rupert Rezső : Nem vesztett vele ! Négyesy László: ...mindenesetre azonban élek törvényhozói jogommal és ezt az alkalmat megragadom arra, hogy itt nyilatkozzam erről a kérdésről. T. Nemzetgyűlés ! Az én álláspontom a választójognak demokratikus kiterjesztése. Ezzel az álláspontommal — hízeleghetek magamnak vele — nem vagyok elszigetelve ; ezzel az álláspontommal bizonyára egyetért a nemzetgyűlés túlnyomó nagy többsége, nemcsak a túloldal, hanem ez az oldal is, amelyen én vagyok, ami különben természetes is. Rupert Rezső: Nem nagyon! Négyesy László : De szükséges hangsúlyoznom a t. túloldal állításával szemben, hogy mi itt valamennyien a demokratikus kiterjesztés álláspontján vagyunk. A mozgató erő, amely a választójog demokratikus kiterjesztését előrehajtja, annak a szükségnek érzete, hogy a nemzet sorsának intézésében a nemzet mindazon tagja részt vehessen, aki a nemzet sorsába való beleszólásra a kellő erkölcsi és értelmi minősültséggel bir. Eszményileg felfogva, tulaj donképen az lenne kívánatos, hogy a nemzetnek minden tagja igazán beleszólhasson a közügyekbe . . . Rupert Rezső: Azoknak csak a harctérre szabad menniök és adót fizetniök. (Zaj.) Bizony, ez a csöppnyi magyarság összefoghatna. Nem kellene senkit kizárni a jogokból. Négyesy László : . . .mert hiszen ha a nemzetgyűlés, a nemzet képviselete bizonyos elhatározásokra jut, amelyeknek következményei vannak, áldásos vagy terhes következményei, amely következményeket minden állampolgár egyaránt élvez, vagy szenved, mindenesetre egyaxánt visel, akkor méltányos is, hogy ezeknek az elhatározásoknak kialakításában a nemzeti köteléknek minden tagja közreműködhessék. (Ugy van I a jobboldalon.) Eszményileg felfogva igy áll a dolog. Rupert Rezső : Törvényileg is igy van. Az 1874-es törvény szerint húszévesek szavaztak. (Zaj. Elnök csenget.) Négyesy László : Az erkölcsiség és az észszerüség is azt követeli, hogy minden láng, amely a társadalomnak bármely rétegében valamely elmében vagy szívben fellobbanj minden ilyen lángocska hozzájárulhasson annak a közatmoszférának megvilágításához, felmelegítéséhez, amelyben mindannyian élünk és mozgunk. Nem szabad engednünk azt, hogy ezek a lángok valamiképen titokban izzanak és fejlődjenek, mozogjanak tovább, talán egyesüljenek és nem kivánt pillanatban, nem kivánt helyen lobbanjanak fel s azután vészes tüzárként elborítsanak és felemésszenek mindent. Valamenynyi elmének, valamennyi szívnek értékes tartalmára szükség van a közösség javára. Ebben a gondolkodás- és érzésmódban, azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, nem kell magamat elszigetelve éreznem, de talán azt is meg fogják engedni, hogy az az eszményi állapot, amelyet itt vázoltam, a maga tökéletességében sehol sem érvényesülhet. Ennek korlátai vannak ; a választójognak mindenütt feltételei vannak. A jogok gyakorlása még a magánjog terén is bizonyos feltételekhez van kötve, bizonyos korlátozásoknak van alávetve. Hiszen a kiskorúnak sincs meg a teljes rendelkezési joga a vagyona felett ; és nagykorúakkal is megtörténik az a sajnálatos eset, hogy a közösség érdekében, a család érdekében, vagy épen a saját érdekében is gondnokság alá kell helyezni, mások rendelkezéseit ki kell reá terjeszteni. Annál ke-