Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-315
298 A nemzetgyűlés 315. ülése 1922, szavazásnak védelmezői. Mert az már Európaszerte elfogadó" t igazság, hogy demokratikus választójog csakis a titkosság védelme mellett képzelhető el. (Ugy van ! baljelől.) És nekünk most már precedensünk is van, mivel a Friedrichféle törvényesített rendelet behozta országszerte a titkosságot, amely igazán fényesen bevált, mert inig azelőtt a magyar választások nem hiresek, hanem hirhedtek voltak — és én láttam külföldi lapokban illusztrációkat, persze túlzott illusztrációkat arról, hogy milyen verekedések vannak a magyar választásokon . . . Drozdy GyőZŐ : Azt akarják megint ! Össze akarják verekedtetni a magyar népet ! Giesswein Sándor: ...addig a legutóbbi választásoknál láttuk, hogy a mi magyar népünk milyen szépen tudja ezt a jogát gyakorolni, városban és a falun egyaránt. Amikor tehát mi ilyen hatalmas reformról számolhatunk be, amikor büszkeséggel mutathatnánk arra, hogy ime, a magyar nép igenis megérett arra, hogy a választói jog legeurópaibb formáját gyakorolni tudja és méltósággal tud ezzel élni, akkor mi visszafelé akarunk egy lépést tenni. CsernilS Mihály: Szegénységi bizonyítványt állítanánk ki magunkról. Giesswein Sándor : Pedig ha valamikor fontos volt, ugy ebben a válságos pillanatban, amelyben Magyarország ma van, különösen nagyon fontos a titkos szavazás. Gondolom, Budaváry képviselőtársam emiitette, hogy attól fél, hogy a választások alkalmával a királykérdés fog megint előtérbe nyomulni. Azt hiszem, nem a zsidók lesznek az okai, ha ez előtérbe nyomul, hanem az, hogy a királykérdés olyan, amely mellett én is legjobban szeretnék ugyan szó nélkül elmenni, amelyet legjobban szeretnék ezidőszerint mellőzni, mégis az események olyanok, hogy magam is félek attól, hogy ezt a kérdést elkerülni nem lehet s ha az illető képviselőjelölt nem hozza is szóba, elő fogják majd hozni ezt az ő választói. (Ugy van ! balfelôl.) És azt hiszem, t. Nemzetgyűlés — s mikor ezt mondom, nem a magam álláspontjának, hanem a kormány felfogásának adok kifejezést — mondom, azt hiszem és ugy látom a kormány intézkedéseiből és a törvényhozás rendelkezéseiből is, hogy Magyarország esetleg az itt meghozott törvények alapján királyválasztás elé kerülhet. Már most kérdezem, azt gondolják önök, hogy egy ilyen nem titkos választás mellett összeülő törvényhozás intézkedhetnék akár általánosságban, akár pedig a személyi, illetőleg a királykérdés dolgában ? Ez ellen tiltakoznék a magyar nemzet, amelyet ebben a kérdésben meg uem kérdeztek és amely tisztán, meggyőződése szerint, presszió nélkül e tekintetben véleményét nem nyilvánította. Ilyen módon akár polgárháborúba is vihetik az országot, (ügy van/ balfelôl.) ha egy olyan országgyűlés, amely a titkosság mellőzésével ült össze, a királykérdéshez, vagy a királyválasztáshoz akarna hozzányúlni, mert akkor mindig fel évi február hő 16-án, csütörtökön, lehetne vetni azt a kérdést, hogy minő joggal tetted ezt, te országgyűlés, hiszen neked nincs mandátumod erre. Ezért ha valahol, ugy különösen ennél a kérdésnél meg kell lennie a teljes szabadságnak, mert különben soha megnyugvás a lelkekben nem lesz akármilyen irányban döntenének is, mert ez nem lenne sem szabad, sem független döntés. (Ugy van ! balfelôl.) Én igenis, azt akarom, hogy legyen mindenkinek szabadsága e tekintetben is nyilatkozni, és meggyőződését, ha már nyíltan nem hirdetheti is, legalább másként, a titokzatosság leple alatt nyilváníthassa. Ha valaki legitimista akar lenni, legyen legitimista, ha szabadkirályválasztó akar lenni, lehessen az, és ha valaki köztársasági érzelmeket táplál, adhasson kifejezést ezeknek az érzéseknek is. (Helyeslés balfelôl.) Minden művelt országban — a királyságokban is — vannak köztársasági pártiak. Drozdy GyŐZŐ : Ez csak nálunk, a köztársaságban nem szabad ! Giesswein Sándor : Csak egy szabad, független választás által lehet a nemzet igazi véleményének kifejezésre juttatását elérni. (Ugy van ! balfelôl.) Ezért mondom, hogy ha valamikor, ugy most volna szükség általában a titkos választásra. T. Nemzetgyűlés ! Igazán nevetségesnek tartom, hogy ez a törvényjavaslat a maga eredeti szövegében — és látom, hogy vannak, akik ehhez a szöveghez akarnak visszatérni — kétfelé osztja az ország lakosságát : városiakra, akik titokban szavaznak és falusi, vidéki lakókra, akik nyíltan adják le szavazataikat. Cserti József : így jobban érvényesülhetne a terror és a csendőrszurony ! Giesswein Sándor: Hát a városi lakók nem őszinték és nem magyar jellegűek, hogy azok titokban szavaznak ? Mert azt mondják, hogy az őszinteség a magyar karakterhez tartozik. Hát az őszinteség csak faluhelyen van meg ? így akarják megbántani, megsérteni a városi lakosságot, amelyről különben azt mondják, hogy az intelligenciát képviseli ? De más tekintetben is, mindenféle bifurkációk és különféle kvalifikációk fordulnak elő ebben a törvényjavaslatban, igy például a falu és a város között és a férfiak és a nők tekintetében. Es épen ez a bántó, a sértő. Mert tesznek máshol, például Angliában is különbséget, ahol az van a törvényben, hogy a férfiaknak 24 éves korukban nő be a fejük lágya, vagyis ekkor szavazhatnak, a nők azonban csak 30 éves korukban, de én nem osztozom ebben a nézetben. , Mégis, ha én egy nőnek azt mondom, hogy te még nem vagy harminc éves, ezzel nem bántom meg ; azonban, ha azt mondom neki, hogy nincs meg a kellő képességed, mert csak négy elemit végeztél, ebben már van valami bántó és sértő. Ezek mesterségesen készített akadályok, amelyek egyeseket kirekesztenek, nem általános elvek szerint, hanem bizonyos kapkodó módszerrel, ami I mód nélkül komplikálja az egész iör vényjavas-