Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-315
288 ' À nemzetgyűlés B15. ülése 1922. kezessel, állottak oda a nemzeti lobogó alá s akiket, mikor borzalmas körülmények között végezték a maguk nagy munkáját, szent hivatását, a demagógia fegyverei halálosan iparkodtak megsebezni. (Zaj balfelöl.) Bármi történt ebben az országban, mindent a mi rovásunkra irtak. (Felkiáltások balfelől : Kik azok a mi ?) Mindent annak a tábornak terhére róttak, amey ma a legradikálisabban és a leghatározottabban áll a keresztény és nemzeti alapon, t. i. az Ébredő Magyarok Egyesületének terhére. Ma is hangzottak el itt közbeszólások, ma is ezt a tábort gyanusitották meg különböző atrocitásokkal, nyomdarombolásokkal és egyebekkel, de a közbeszólás alakjában vádoló képviselő urak épugy, mint az a destruktiv sajtó, amely ellen küzdünk, mindenkor gondosan elhallgatja azt, hogy ez a tábor milyen nagy szolgálatokat tett az ország érdekében, gondosan elhallgatja, hogy a mi munkánk sikere -volt igen nagy részben az, hogy rés üttetett a trianoni békeszerződésen. (Felkiáltások balfelöl : Hol ? Hol ?) Elsősorban NyugatMagyarországon. Ugron Gábor: Azt a két urat Gratznak és Sigraynak hivják. Budaváry László : Mert amig itt céltalan parlamenti harcok folytak és áldatlan vitatkozással töltötték a nemzet drága idejét, addig a mi tagjaink ott voltak Nyugat-Magyarországon, véreztek a hazáért és azt hiszem, a soproni ünnepségeken résztvevő Sigray Antal t. képviselőtársam is elismeri, mert hallhatta . . . Gr. Sigray Antal : Én nem ünnepelni mentem oda, hanem dolgozni ! A kormány ünnepelt 1 Budaváry László : Erről meg vagyok győződve. Csak arra hivatkozom, hogy majdnem minden szónok megemlékezett e társadalmi egyesületről és felsorakoztatta azokat az érdemeket, amelyeket az ország ezen területének visszaszerzése érdekében biztositott magának. Ugron Gábor : Sigray meg ült azalatt ! Budaváry László : Arról sem beszéltek, hogy a mi táborunkból egy zarándokcsapat dr. Herkély Tibor és Turcsányi vezetésével. . . Huszár Elemér : Ezt sem a női választójoghoz, sem a férfi választói joghoz nem tartozik, mindenhez, de nem ahhoz. Komolyan mondom. (Élénk derültség.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urat, maradjon a tárgynál. Huszár Elemér : Már hatodszor kéri az elnök ur ! Beszéljen a három gyerekről meg a két gyerekről. (Élénk derültség.) Elnök : Csendet kérek, képviselő ur, az ilyen türelmetlen közbeszólásokkal csak nyújtani tetszik a szónok beszédét. (Halljuk ! Halljuk I jobbfelöl.) Budaváry László : Engem sokkal jobban érdekel az ország sorsa, semhogy olyan kérdésekre feleljek, amelyeket a t. képviselő ur . . . Huszár Elemér : De ha ez szorosan a választójoghoz tartozik ? évi február hó 16-án, csütörtökön. Elnök : Kérem Huszár Elemér képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Zaj.) Budaváry László : ...megjelentek Öszentségénél a pápánál, megkeresték az összeköttetést a parlament egyes egyéniségeivel és ennek a műnk nak eredményeként könyvelhetjük el azt is, hogy az olasz vezetőkörök és a parlament hajlandóknak bizonyultak a magyar kormányt tárgyalásokba belevinni, amelyek végeredményben az országnak javára szolgálnak. Még ezt is bűnül róják fel a Bethlen-kormánynak, pedig ők nemcsak területeket nem vettek el, hanem még területeket szereztek a magyar nemzet számára. Nagyon jól tudom, hogy azok a képviselő urak, akik az én felszólalásomat gúnykacajjal és gúnyos közbeszólásokkal kjsérik, miért teszik ezt. Megnyugtathatom a t. képviselő urakat, hogy engem ez egyáltalán nem altérai, nagyon jól ismerem ezeket a fegyvereket, olyan fegyverek ezek, amelyekkel ellenem korábban már az általam támadott zsidó destrukció küzdött és a zsidóság már alkalmatlannak találta a gúny és csipkelődés fegyvereit és most a levitézlett nagy parlamenti harcosok ugyanezeket az ósdi harci fegyvereket igyekeznek ellenem kihasználni. (Taps a jobboldalon. Derültség a baloldalon.) HuSZár Elemér: Ez a választójogtól nagyon messze van, ez nem a tárgyhoz tartozik ! Akkor én felolvasok egy Jókai-regényt, esküszöm. (Derültség.) Rakovszky István : Botrány, gyalázkodik ez az ember. (Zaj.) Elnök : Kérem Budaváry képviselő urat, sziveskedjék a választójogról beszélni. Budaváry László : ... nagyon jól tudom, a képviselő uraknak az a célja, hogy engem beszédemben ezzel a lármával megzavarjanak. Elnök : Ha a képviselő urak nem szólnának közbe, akkor már régen befejezte volna. Rakovszky István : Ez egy giliszta-beszéd ! (Élénk derültség.) Budaváry László : Ennek a rendzavaró lármának példáját láttuk már a világtörténelemben. (Derültség a baloldalon.) Ugron Gábor : A gilisztának ? (Derültség.) Budaváry László : ... amikor a régi római szenátorok összejöttek a Capitoliumban . . . (Derültség és felkiáltások a baloldalon : Libák voltak !) Huszár Elemér: Halljuk a kapitóliumi libákat ! Budaváry László : ... hogy az ország súlyos helyzetéből kivezető utat keressenek és törvényeket alkossanak nemzetük érdekében, akkor a nyitott csarnokon át gágogó ludak repültek be a törvényhozás házába, amelyek ott éktelen lármájukkal megbontották a tanácskozás rendjét, (Derültség a baloldalon.) és a nyugodt és bék;és tanácskozást csak akkor lehetett helyreállitani, amikor ezeket a gágogó kapitóliumi ludakat sikerült eltávolítani. (Zaj.) Rakovszky István : A Ház gunárja ! (Derültség.)
