Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-315

évi február hó 16-án, csütörtöJcön. 280 A nemzetgyűlés 315. ülése 1922. ralis körökkel keresi a barátságot, azóta a kis Andrássyból megint nagy Andrássy lett. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Tehát Magyarországon csak annak van létjogosultsága, aki a liberális zsidó körökkel fentartja a kontaktust, mig mind­azoknak, akik ezzel szembe fordulnak, élete, boldogsága, mindene lehetetlenné van téve ebben az országban. Friedrich István : Én erről álmodni fogok éjjel ! Budaváry László : Mi antiszemiták ezt akar­juk megváltoztatni! A mélyen tisztelt képviselő urnák nem kell erről álmodnia, mert hiszen már a valóságból is tapasztalhatja, hogy mióta Vázsonyival barát­kozik, épugy dicsőitik a zsidók. (Derültség és taps a jobboldalon.) És hogy minden*továbbinak elejét vegyem és hogy a rám szórt vádak alól is kihúzzam a valóság gyékényét, kénytelen vagyok kijelenteni és leszögezni ezt az álláspontot, hogy a mi vé­leményünk szerint a zsidókérdés nem felekezeti kérdés, ebből csak a zsidóság akar felekezeti kérdést csinálni. Nekünk faji kérdés és gazda­sági kérdés, de legfőképen a magyarság hatalmi kérdése : vagy mi, vagy ők ; valakinek közülünk a közélet porondjáról el kell tűnnie, valakinek itt helye nem lehet. Tehát mi azt akarjuk, hogy a magyarság biztositsa itt magának a talajt. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Jönnek a választások; annak a jóhiszemű választópolgárságnak minden dologra nem ter­jedhet ki a figyelme, hiszen ők annak idején is egész más célzattal küldöttek be bennünket a nemzetgyűlésre. Sajnos, igen nagy százaléka a nemzetgyűlési képviselő uraknak eltávolodott arról az útról, amelyet választói annak idején számára kijelöltek. Szabó József (budapesti) : Budaváry is ki­lépett a kereszténypártból, kisgazda lett ! Budaváry László: Budaváry azért lépett ki a kereszténypártból, mert a kereszténypárt egyes tagjai/isszepaktáltak azokkal, akik ellen ő küzdött. És ők nem végezték maguk ezt a munkát, bevontak olyan keresztényeket is, akiket bizo­nyos keresztény alakulatokból annak idején el­távolítottak. Legutóbb is egyik igen tisztelt képviselőtársunk, Zákány Gyula, kijelentette azt, hogy ő életében azt a pillanatot szégyenig amikor velem egy pártban, mint mondotta, az Ébredők táborában működött. Nekünk van okunk szégyen­kezni, mert annak idején egész más hangokat pengetett. Friedrich István: Ez / izlés dolga! Budaváry László: Én emlékszem Zákány Gyula képviselő urnák egy beszédére egy válasz­táson. (Felkiáltások balfelöl : Választójog 1) Választójog ! Igen, ismerje meg a nép, kikkel áll szemben. (Nagy zaj a baloldalon.) ö támadott engem, tisztelt barátom, nekem van jogom védekezni. Es akkor azt mondotta ; akkor a keresztény társadalmat egy falkához hasonlította, amely a zsidó csörgő után megy, azt vélve, hogy valami jó falatot talál. Ugy látom, hogy nagyon sokan el­tévedtek már ezen csörgő után, nagyon sokan men­nek utána, köztük Zákány Gyula is, és azt az intervjut, amelyben nem átalotta az ország leg­keresztényibb és legnemzetibb egyesületét, az Ébredő Magyarok Egyesületét megtámadni, ő mint volt tag, amely Az Est hasábjain jelent meg, azzal végezte, hogy ő most üres idejét azzal tölti, hogy ő most elmegy a képcsarnokba és ott egy Madonna-képet bámul és a portásnak minden alka­lommal külön ad 20 koronát, hogy ő nyugodtan nézhesse azt, bezárkózva. Meg vagyok győződve, hogy az a Madonna szívesen adna 100 koronát, ha ilyen keresztények őt nem bámulnák. (Derült­ség a jobboldalon.) Ugyancsak egy másik tisztelt barátom, teg­nap vagy tegnapelőtt a vele folytatott beszélgetés­ben azt mondotta, hogy ő, mint véresszájú anti­szemita jött be ide a képviselőházba és most mint filoszemita távozik innen és ennek okául engem állított oda. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Választójog ez ? Budaváry László : Tisztelem és becsülöm azt a meggyőződést, amely a meggyőződést bizo­nyos . . . (Zaj a baloldalon. Egy hang balfelől : Beszéljen a választójogról ! Elnök csenget.) Többször kijelentettem már, hogy én az álta­lános, egyenlő, titkos választójog hive vagyok. Kijelentettem azt, hogy én a nőkre is kiterjedő választójogot követelem, még pedig olyan mér­tékben, amely a nők szavazati jogát ugyanazon alapra helyezi, mint a férfiak szavazati jogát. Orbók Attila : Minden szép fiu azt követeli !. Budaváry László : Követelem azt, hogy a nők szavazati jogát is 24 éves korhatárhoz kössük. Friedrich István : Helyes ! Budaváry László: Követelem, hogy sehol se legyen kritérium a négy elemi osztály elvégzése, mindenütt az irni-olvásni tudás állittassék be. Friedrich István : A mi pártunkban van ! Nagyszerű ! Ebben a kérdésben ! Orbók Attila : Megint találkoznak ! Budaváry László : Csakhogy én ezt nem azért mondom, hogy én ezzel magamnak híveket szerez­zek, hogy én ezzel választóim számát szaporítsam, hanem azért mondom, mert az a meggyőződésem, hogy senkit, aki becsületes magyar ember, a válasz­tói jogosultságból kizárni nem lehet. Es épen a kereszténység szempontjából követelem a nők választójogát, (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) mert igen sok példát láthatunk rá, hogy a férfiak lelkében a keresztény nemzeti gondolat megingott és összeomlott, ellenben a nők lelkében érintetlen tisztaságban megvan. Friedrich István : A három gyermeket magáévá teszi ? Rakovszky István : Az sok ! Budaváry László : És én nem tudom magy ­rázatát találni annak, hogy azért, mert valaki Bethlen István gróffal a választójog kérdésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom