Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-315
A nemzetgyűlés 315. ülése 1922. évi február hó 16-án, csütörtökön. 281 ellentétes állásponton áll, miért kell nekünk itt a nemzetgyűlésen olyan késhegyremenő karcot folytatnunk. Nem tudom megérteni, miért van szükség arra, hogy a magyar a magyarra vak gyűlölettel tekintsen és ez a gyűlölet kiáradjon az egész országra, mindenütt szembeállítsa a magyarokat. (Folytonos nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Én visszaemlékszem egy szomorú jelenetre,... Rupert ReZSŐ: Erre a szomorú jelenetre mi is visszaemlékezünk ! Budaváry László : ... amely itt a Házban lejátszódott. Méltóztatnak emlékezni néhány héttel ezelőtt történt tumultusra azokban a sorokban. Nekem csak egy tűnt fel, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy a kereszténypárti oldalon és a kisgazdapárti oldalon álló képviselőtársaim égő gyűlölettel állottak egymással szemben, de ott azok a padsorok teljesen üresek voltak. Friedrich István : Melyik % (Felkiáltások balról : Melyik padsorok ?) Budaváry László : Azok a padsorok, ott 3 (Nagy zaj a baloldalon.) Andaházy- Kasnya Béla : Sokorópátkai itt van! Rupert Rezső: Hostel ott ülni, emiatt a beszéd miatt ! Budaváry László: Régen él már az a tudat (Zaj. Elnök csenget.) és meggyőződés, hogy annak az ellenzéki tábornak minden sakkhuzása, minden megmozdulása központi rugóra működik, (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Csakis I) amely központi rugó Vázsonyi Vilmos kezében van. (Nagy zaj, derültség és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Nem igaz !) B. Szterényi József : Fején találta a szöget ! Ugron Gábor: Vázsonyi biztatta fel az elnököt, hogy jöjjön le ide, ugye ? (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak i Friedrich István : A mi pártunk részéről még egy szónok sem tudott felszólalni- a választójoghoz ! (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Obstruai a kormánypárt !) Bodor György (közbeszól. Felkiáltások a balés a szélsőbaloldalon : Maga azt nem érti ! Nagy zaj). Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek helyeiket elfoglalni. Budaváry képviselő urat illeti a szó. Budaváry László : Mélyen t. Nemzetgyűlés !... (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Huszár Elemér: Budaváry, fejezd be! Elnök ." Csendet kérek, képviselő urak ! Budaváry László : Hogy azok, akik nem dicsekedhetnek magyar faji eredettel, mennyire viselik szivükön a nemzet érdekeit, mutatja az, hogy egyesek nem átallanak külföldi támadásokat intézni a magyarság ellen. Itt van egy cikk, amely az Agramer Tagblatt február küencediki számában jelent meg (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) < NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XVII. KÖTE1 s amelyben a magyarországi demokrácia koronázatlan kiskirálya mond bírálatot ebben a magyar nemzet ellen legaggresszivebben küzdő újságban, abban az országban, amely többi ellenségeinkkel összefogva, szomorú szétdaraboltságunk egyik okozójává vált. Igazán elszorul az ember lelke. Hát azok a külföldi újságírók, akik természetszerűleg idegen érdekek szolgálatában állanak, nem eléggé támadnak bennünket, nem eléggé járatják le a nemzet hírnevét, nem eléggé piszkálják a nagyhatalmakat, hogy a magyar nemzettel szemben kérlelhetetlen kegyetlenségbe] járjanak el ? Orbók Attila : A Club-kávéházban piszkálták azokat ! Budaváry László : Mi szükség van arra, hogy magyarországi emberek külföldre küldjenek a magyar nemzet intézményei, a magyar kormány tervei és céljai ellen támadó cikkeket ? Mi szükség volt arra, hogy Vázsonyi Vilmos a kormányt külföldön nevezze reakciósnak ? Mi szükség volt arra, hogy a nemzetgyűlés munkája felett ilyen áldatlan kritikát mondjon ? (ügy van ! ügy van ! a jobboldalon.) Ha ez az eljárás az ország érdekében való, azzal az ország céljait előbbre segitjük, akkor egy szavam sincs ez ellen. De ha nem igy van, akkor még van bennem annyi harci kedv, hogy ez ellen a támadás ellen minden megengedett eszközzel harcoljak. (Ëljenzés a jobboldalon.) A választójogi javaslat 1. §-ában azt mondja, hogy választójoga van minden férfinak, aki 24-ik évét betöltötte, tiz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása s az elemi iskola négy osztályát sikeresen elvégezte. En ezt elfogadom azzal a módosítással, hogy a négy elemi helyett az irni-olvásni tudást kívánom. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elfogadom ezt a módosítást legfőképen azért, mert a mai zilált viszonyok közepette a megszállott területekről és más helyekről is az embereknek nem áll módjukban beszerezni az iskolai végzettségüket igazoló bizonyítványt. Ez a baj azonban idehaza is megvan és legyen szabad megkérdeznem olyan képviselőtársaimat, akik nagy uradalmak tulajdonosai . . . Andaházy- Kasnya Béla : Kisgazdák ! Budaváry László : ... hogy az ő iskoláikban mindenütt megvan-e az a normális rend, hogy a beiskolázás zavartalanul folyhatik. Méltóztatnak látni, hogy mily fontos, hogy a népnevelés legfontosabb feladata legyen a nemzetnek. Somogyi István : Bethlen István sem tudja felmutatni iskolai bizonyítványát ! Budaváry LáSZlÓ : Ugyanezt követelem a nőkre vonatkozólag is. Ezeket az alpontokat, amelyek a három gyermekről, bizonyos iskolai végzettségről és nem tudom miféle kritériumokról szólnak, és attól tesznek függővé a választójog gyakorlását, nem tartom szükségesnek. Ugyancsak követelem azt, amiben azt hiszem, egyetértenek velem a nemzetgyűlés összes tagjai, hogy a harctéren becsületesen helytállott Károly-csapatkereszttel feldiszitett katonák is kapják meg a 38
