Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-309
14 A nemzetgyűlés 309. ülése 1922. évi február hó 9-én, csütörtökön. lepett, hogy az újságokból vett adatok után t. képviselőtársam azt a kifejezést használta velem szemben, mintha én tulajdonképen a t. képviselő ur állásfoglalása miatt hagytam volna el helyemet, ezért léptem volna be a pártba és igy nem vagyok komoly politikusnak tekintkető. Tény az, — és ezt Szilágyi Lajos t. képviselőtársam igazolhatja •— hogy mi egy pártba se tartoztunk, mindketten pártonkivüliek voltunk és hogy én kijelentettem, hogy a taktikai vezetést az ellenzék részéről Szilágyi Lajos képviselő úrra bízzuk. Megfelel a tényeknek az is, hogy a lapokban megjelent hirek, amelyek, amint hallom, nem igazak, siettették az én elhatározásomat. Ami pedig igen tisztelt képviselőtársamnak azt a vádját illeti, hogy a kormány politikája nem változott meg, erre vonatkozólag legyen szabad megjegyeznem, — és ez a cukorkérdést is tisztázza — hogy Ullmann ministeri biztost elbocsátotta a kormány annak az osztálynak éléről, illetőleg nyugdíjazta, ahonnan én az ő eltávolítását állandóan követeltem. Kállay Tibor pénzügyminister : Saját kérelmére ment el ! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ereky Károly : Mindegy, fő az, hogy elment. Hogy valaki saját kérelmére távozik-e vagy azért, mert elküldték, az reámnézve mindegy. Fő az, hogy nem áll többé annak az osztálynak élén, ahonnan való elbocsátását a Hitelbankkal való összeköttetései miatt állandóan sürgettem. Már most, hogy a kormánypártba való belépést a magam meggyőződése szerint helyesnek tartottam, ez tisztán és kizárólag tőlem függ, mert hiszen én pártonkivuli képviselő voltam. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Ebből azt a vádat kovácsolni, hogy a választások miatt léptem be a kormánypártba . . . Kerekes Mihály: Csak ugy látszik ! Ereky Károly : . . . annál kevésbé lehet, mert hiszen gróf Andrássy Gyula kijelentette, hogy az ő pártja jön be többségbe (Derültség a szélsőbaloldalon.) és a t. képviselő urak is mind,azon a nézeten vannak, hogy önök nyerik el a többséget. Hogyan méltóztatnak hát elképzelni, hogy egy képviselő otthagyja az ellenzéket, amikor olyan könynyünek látszik az ellenzék választási harca ? Drozdy Győző: Na, ezzel a javaslattal ! Kerekes Mihály : Nem is akarjuk, hogy többségünk legyen ! (Zaj. Felkiáltások jobbfelől : Csakugyan nem ?) Ereky Károly : Kérem, a választójogi javaslat abszolúte nem tartozik a mi kettőnk ügyéhez, azt most ne méltóztassanak ide belekeverni, én kizárólag a közöttünk fenforgott félreértést akartam tisztázni, gavallérosan, becsületesen, ugy, amint egy cs. és kir. kamarással és egy vezérkari századossal szemben az illik, annál is inkább, mert közöttünk soha semmiféle félreértés nem volt. Elnök : A kereskedelemügyi minister ur láván szólni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a sütőipari munka szabályozásáról szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé beterjeszteni. (Elénk derültség a bal- és a szMsóbaloldalon.) Usetty Ferenc : Hát még sütünk is ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a javaslatot kinyomatni, szétosztatni s az osztályok mellőzésével tárgyalás és jelentéstétel végett a közgazdasági és a munkásügyi bizottsághoz utasitani. Drozdy GyÖZŐ : Már nem fog megsülni ! (Derültség.) Kerekes Mihály : Rettenetes ez ! Elnök (csenget) : A javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az osztályok mellőzésével kiadatik a közgazdasági és munkásügyi bizottságoknak. Szólásra következik Szilágyi Lajos képviselő ur Szilágyi LajOS : T. Nemzetgyűlés ! Két igen fontos kérdéssel kivánok a törvényjavaslat tárgyalása kapcsán foglalkozni : az egyik a m. kir. államrendőrség anyagi helyzete, amely ezzel a törvényjavaslattal érintve van ; a másik a hadviselt közszolgálati alkalmazottak helyzete, amely a 6. §-ban szintén érintve van. Félek ugyan, hogy az érdeklődésnek azon hiánya folytán, amelyet ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásánál tapasztalunk, mind a két kérdés egyben meg is bukik. Nagyon sajnálom, hogy tegnapelőtt, mikor az itt előfordult események folytán sikerült nyolcvan és egynehány képviselőt az ülésterembe beterelni, nem tették nekem lehetővé, . . . Elnök : Bocsánatot kérek, ne méltóztassék ilyen kifejezést használni, hogy: beterelték a képviselő urakat. Ez nem parlamentáris kifejezés s azért ezt megjegyzés nélkül nem hagyhatom. Szilágyi LajOS : Belátom, hogy erős kifejezést használtam, de arra akartam célozni, hogy a kormánynak minden eszközzel, automobilok és egyéb fuvarozási eszközök segélyével mégis sikerült a többséget ebben az ülésteremben magához ragadnia. De ez csak azon események folytán volt lehetséges, amelyek itt mint szokásos események történtek, de amelyeket azután a napilapok nagy betűkkel botrányok gyanánt szoktak feltüntetni. Félek, hogy az érdeklődésnek teljes hiánya megbuktatja ugy az államrendőrség érdekében teendő javaslataimat, mint a hadviselt közszolgálati alkalmazottak érdekében előadandó kivánságaimat. Én azt látom, hogy valahányszor ilyen botrány történik, mint tegnapelőtt, s valahányszor magyar ember magyar emberrel vagy ennek a nemzetgyűlésnek egyik oldala a másik oldalával kerül szembe, mindig vannak harmadikok, akik kárörvendve dörzsölik a kezüket és örülnek azon, hogy egymással szembekerültünk, (ügy van ! balfelöl.) Ha a tegnapelőtti ülést figyelem, rögtön megtalálom, hogy ki az a harmadik, aki örül ennek az összecsapásnak. Láttam ugyanis, hogy maga a ministerelnök ur ezidőszerint az a harmadik, aki a mi összecsapásunknak annyira örvendve mosolygott itt a ministerelnöki székben. De nem-