Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-313

À nemzetgyűlés 3Í3. ülése 1922. évi február hő 14-én, kedden. 141 gyűléstől kell törvénymagyarázatot kérnie, mert közjogi törvényt hitelesen magyarázni nem a Curia elnöke és nem a közigazgatási biróság elnöke, vagy talán az egyetemek jogi professzorai hivatottak, hanem hivatott, különösen annak együttlétekor, az a törvényhozótestület, amely ezt a törvényt meghozta. Ha tehát a kormánynak aggályai vannak, akkor méltóztassék idejönni. Még törvényjavaslat sem kell hozzá. Méltóztassék egy határozati javaslat formájában kikérni a törvényhozótestületnek határozatát abban a tekintetben, hogy van-e módja, joga neki a törvényt ilyen, a helyes logikai, sőt azt mondhatnám, a szószerinti értelmezéstől is eltérő módon magyarázni. T. Nemzetgyűlés ! Á magam részéről nem kívánok tovább hozzászólni a választójogi javaslathoz. A magam és barátaim álláspontját ebben a tekintetben igyekeztem teljesen világosan megvonni. Ë:i a javaslatot visszautasítom, mert jogfosztást tartalmaz. Nem akadályozom meg a megszavazását, mert azt akarom, hogy vállalják önök a felelősséget és vállalják a legközelebbi választásnál kint a választókkal szemben is. Az oktrojt visszautasítom és mint alkotmányellenes tényt alkotmányosnak soha elismerni nem fogom. Ha a kormány mégis erre az útra lepne, akkor véleményem szerint egészen uj helyzet fog előállani, amelyben minden politikai pártnak döntenie kell a magatartása felett. Mi is. akik itt nem akadályozzuk meg azt, hogy önök dönthessenek a választójogi törvényjavaslat felett, ha mégis ugy alakulnak az események, hogy egy oktrojrendelettel próbálják Magyarorszá

g közjogát megfoltozni, dönteni fogunk afelett, hogy ebben a választásban részt végy ünk-e, vagy ne vegyünk részt. Ha pedig résztveszünk a választásban, azt — mint már voltam bátor kijelentem — csak azért tesszük, hogy aki be fog jönni abba az uj Házba, amelyet mi már előzőleg is törvénytelennek minősítünk, annak módja legyen felállani és a kormány ellen a vád alá helyező indítványt megtenni. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Az én véleményem az, hogyha a nemzetgyűlés nem lesz abban a helyzetben, hogy választójogi törvényt alkosson, ha bármily okból nem lesz abban a helyzetben, hogy uj választójogot adjon a magyar nemzetnek, akkor nincs más mód, mint az u. n. Friedrlch-féle rendelet alapján választatni. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Szilágyi Lajos: Ez kétségtelen. Rassay Károly : Az 1920 : í. te. rendelkezései az 1. és 13. §-ának összevetése szerint, azután az 1920 : XVII. tcikknek világos rendelkezése megszabják, megvilágítják a nemzetgyűlésnek azt a kétségtelen akaratát, hogy amennyiben uj nemzetgyűlést kell összehívni és uj választójogi törvény nem lesz, más alapon, mint az u. n. F-ied?

ich-féle választójogi rendelet alapján nem történhetik a választás. (Ugy van! half elöl.) Ëpen azok ellen vettük be a törvénybe ezt a tendelkezést, akiknek feltámadási kísérleteit lárom most. Már akkor is megpróbálták emlegetni a régi képviselőház feltámasztásának, összehívásának szükségességét. Ugyanakkor láttunk már a régi, letűnt politikai világ egyes berkeiben mozgolódásokat ; ezen választójogi rendelet ellen kifogásokat emeltek és holmi kö?jogi jogfolytonosság címén a régi házat s a régi munkapárti uralmat akarták visszaállítani. Kijelentem teljes komolysággal, hogy a törvényjavaslat tárgyalása során 1919 decemberében és 1920 januárjában egyenesen ezek ellen és e kísérletek ellen lett a törvénybe beiktatva ez a rendelkezés. Nem gondolt senki arra és talán ez a mi hibánk, hogy akadhat még egyszer olyan nyakatekert törvénymagyarázat is, amely azt állítja, hogy amennyiben 1922 február 15-én megszűnik a nemzetgyűlésemért pl. a nemzetgyűlés szükségét látja annak, hogy önmagát feloszlassa vagy az államfő feloszlatja, akkor, igenis történt gondoskodás egy választójogról és ez az egyenlő, általános, titkos, községenkénti, nőkre is kiterjedő választójog lesz, ha azonban ez nem következik be és még 24 órával tovább él ez a nemzetgyűlés s 1922 február 16-án fog megszűnni, abból az okból, mert a kétévi ideje letelt, akkor már nem ez a választójog, hanem a Wekerleféle választójog vagy egy rendeleti választójog, vagy a jó Isten tudja, melyik lesz érvényben ; hiszen ki tudja megmondani még ma, hogy a kormány milyen lehetőségeket képzel el magának ? Nem tudom elképzelni nemcsak mirólunk, akik a törvényt megalkottuk és akiknek szándékával tisztában voltam, de nem tudom elképzelni Magyarország egyetlen ép jogérzékü jogászáról sem, hogy ilyen törvénymagyarázatba bele tudna menni. T. Nen zetgyülés ! Ugy látom, hegy bár elvileg az egész ellenzék, sőt azt kell mondanom, hogyha ma még kialakulatlanul is, de a kormánypártnak is egy tekintélyes része szemben áll ezzel a javaslattal. Ennek dacára ma létre lehetne hozni mégis a megnyugvást abban az egyetlenegy pontban való megegyezéssel, ha a választójog önálló jogcíméül az írni-olvasni tudás elfogadtatnék, A magam részéről nem játszom a szavammal. Amikor a közvetítő indítványomat elfogadták, kötelességemnek tartottam megállapítani, hogy ezt az általam vázolt keretek között magamra nézve kötelezőnek tartom. Nem zárhatom be azonban a felszólalásomat ezen a helyen anélkül, hogy fel ne kérjem az igen tisztelt ministerelnök urat, hogy mivel a saját statisztikája szer'nt is cpak 90.000 emberről van szó, minthogy ennek a közvetítő indítványnak elfogadásával, amellyel vélelmet állHott fel az irni-olvásni tudással kapcsolatosan történt négy eleminek bevallására és igy saját maga is leegyszerü itette a helyzetet, mert immár nem lehet anól szó, hogy kijáratnak a választójogból olyanok, akik a négy elemit igazolni nem tudják, az ország érdekében méltóztassék a t. házelnök urnák felhívását snntén megfőntolm és megszívlelni és ennek a 90.000 választópolgárnak személyét ne ütközőpontnak tekinteni arra nézve, hogy a választójog egyetlen törvényes bázisa létrejöjjön.