Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-313

A nemzetgyűlés 313. ülése 1922. évi február hő 14-én

} kedden. 129 mert én minden olyan vádat, amely hivatalom ellen irányul, mindig magamra veszek. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Ez a becsületes eljárás!) Amennyiben egyáltalán az élelmezés terén történt hiba, ez engem illet, nemcsak politikailag, de erkölcsileg és anyagilag is. (Helyeslés a bal- és a szélsobáloldálon.) Szilágyi Lajos: Ez a ministeri felelősség! Hg. Windisch-Graetz Lajos: Ha loptak akkor, amikor én minister voltam, biztosithatom önöket, hogy csak én lophattam, mert ott egyébként lopás nem fordulhatott elő. Az én tisztviselőim egyáltalában nem voltak abban a helyzetben és nem is tehették ! (Felkiáltások a baloldalon : Ez beszéd!) A burgonyadara-kiviteli ügy abban állott, hogy én ministertanáesi felhatalmazás alapján tényleg eladtam 10 millióért 150 vagon elfagyott burgonyából készített darát. Nemcsak a termelési haszon, — hogy szakszerűen fejezzem ki magamat — és a kiviteli haszon, amely 10 millió korona volt, jutott az államnak, hanem sikerült nekem még 3,900.000 koronát megszereznem a províziókból is, amelyek azóta, ha szabad igy kifejeznem magamat, rendszerint magánzsebekbe vándorolnak. Ezt az összeget kézhezvettem és felhasználtam. Meskó Zoltán: Milyen célra, kérdés ! Hg. Windisch-Graetz Lajos: Igenis felhasználtam ugy. ahogy jónak láttam. (Felkiáltások jobb felöl: Nohát!) B. Szterényi József: Ez becsületes beszéd! Hg. Windisch-Graetz Lajos : Épen arról akarok beszélni, hogy hogy használtam fel s miért tettem ezt. Minden üzletnél háromféle haszon mutatkozik : a termelési haszon, . . . Beniczky Ödön : Felesleges nekik magyarázni! Tudják ! (Derültség a bal- és a szélsobáloldálon.) Hg. Windisch-Graetz Lajos : ... ezt a mai rezsimben — és erre akarok utalni, hogy például áttértek arra a szisztémára, ezt is sine ira mondom ... Lingauer Albin : Termelési haszon, kiviteli haszon és párthaszon! Hg. Windisch-Graetz Lajos : . .. nem párthaszon, hanem proviziós haszon — ... a mai rezsimben csakis a termelési haszon szolgál az ország előnyére, a termelő megkapja a hasznot, de az óriási kiviteli haszon nem az országnak jut. Például a buzakiviteli ügyben — és ez érdekli főleg a mólyen tisztelt kisgazda-képviselőtársaimat, mert bármely ólelmicikknél a kiviteli haszon aránytalanul nagyobb a termelői haszonnál — a termelő kisgazda kap bizonyos igen csekély árat a búzájáért, de ennek talán a háromszorosát keresi az, aki kiviszi a búzát és keres azonkívül az, aki odakünn eladja, províziót. (Mozgás a jobboldalon.) Bodor György: Ezt mindnyájan tudjuk. Nem szükséges magyarázni! Szíjj Bálint : Az államnak adózunk azzal is ! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XVII. KÜTE Elnök: Csendet kérek. Hg. Windisch-Graetz Lajos : A mai helyzetben csakis a termelői haszon szolgált az ország javára, a kiviteli hasznot és a províziót is magánérdekcsoportok élvezték. En nem vádolok és nem támadok, azonban ez igy van. Az én időmben a termelői hasznot a termelő megkapta, a kiviteli hasznot, ezt a tiz milliót pedig az államkassza kapta, és nekem, mint magánembernek, sikerült még ezen kivül 3,900.000 koronát megszereznem az állam részére. Epugy, mint számtalan ministernek azóta is, most is jótékonysági vagy egyéb akció javára sikerült pénzt szerezni, épugy megszereztem én is a 3,900.000 koronát. Ez a száraz tényállás. Azt mondották később, hogy nálam panamáztak, ezt a pénzt elloptam. Rendben van. Én most egy és fél évvel ezelőtt itt felkeltem és azt mondtam : kérem, ha azt mondják, hogy a hivatalom akkor nem jól működött, ne a hivatalon méltóztassék azt keresni, hanem rajtam, mert ha valami történt, azt én csináltam. Reischl Richárd: A titkárja? Hg. Windisch-Graetz Lajos: Semmiféle titkárom, sem rokonom, senki más nem volt, én voltam és én loptam, ebből indulok ki. En tehát azt hittem annak idején, — naiv lélek voltam — hogy a nemzetgyűlés természetesen üldözni fog, citálni fognak és kiderítik a dolgot. Sajnos, a nemzetgyűlés utolsó napjait éljük, és semmi sem történt ennek az ügynek kiderítésére. Más utón történt bizonyos elintézés. A legfőbb számvevőszék ugyanis hozzám fordult és felszólított, hogy számoljak el. (Ugy van! jobbfelöl) Nem lett volna kötelességem, mert nem állami pénzről van szó. Én azonban természetesen kapva-kaptam ezen az alkalmon is és nagy nehézségekkel — mert hiszen két forradalom volt közben, és az iratanyag, a nyugták stb. nem volt könnyen megtalálható vagy újból beszerezhető — mégis sikerült az egész dolgot tisztázni és nyugtákkal elszámolni. Ezen nyugták a legfőbb állami számvevőszék rendelkezésére állnak, és itt csak azt jegyzem meg, hogy tizenhétezer és egynéhány száz koronáról nem tudtam már megtalálni a nyugtákat, nem volt módom utánajárni. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Nagy összeg !) Ezt nagyon sajnálom, és természetesen ennek az összegnek erejéig rendelkezésére állok és kötelességszerűen le is fizetem, hiszen anyagilag tartozom ezzel. Ez a mai helyzet. Ezt szükségesnek láttam a mélyen t. Nemzetgyűlésnek bejelenteni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Somogyi István : Folytassuk tovább ! Hg. Windisch-Graetz Lajos: Ha t. képviselőtársaim talán érdeklődni kivannak ezek után, nekem most csak egy kérésem van a t. kormánynak egyik jelenlévő képviselőjéhez: Talán igazán csak magyar szempontból, érdeklődjék a kormány aziránt, hogy igazak-e azok a vádak, amelyek nemcsak a magyar sajtót, de a 17