Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-312
122 A nemzetgyűlés 312. illése 1922, évi február hő 13-án, hétfőn. írták, 50-nél több képviselő ur jelen van > kimondom, hogy a házszabályok 250. §-a értelmében a szavazás holnap, az ülés elején fog megtörténni. S'ólásra következik F'y Gyula, mint a kisebbségi vélemény előadója. (Nincs itt t) Akkor soron van S?abó József (budapasti) képviselő ur ! Szabó József (budapesti) : Mélyen tisztelt Nsmzetgyülés ! Haller litván tisztelt képviselőtársam igen tartalmas beszédében kimutatta, hogyha választói törvényt alkotunk, ennek a választói törvénynek lehetőleg olyannak kell lennie, hogy az ország pclgársága minél nagyobb számban képviseletet nyeljen. A törvényhozás nyugodt munkája, a törvényhozás erkölcsi alapja ugy van biztosítva, ha az tényleg az ország polgárságát képviseli, és annál erősebb, annál megingathatatlanabb abba a nemzetgyűlésbe, abba a törvényhozásba vetett hit, minél szélesebb rétegeken nyugszik. Nagy hibája volt a régi törvényhozásoknak, parlamenteknek, hogy csupán az ország egy kis részének képviseletét birták, csupán az országpolgárainak egy kis része veit az, amely őket ide a törvényhozásba beküldői te. Da ha a választójog a legszélesebb alapba van is f eletet ve, ha a legszélesebb általánosságban van is megoldva, még akkor fines biztosítva annak abszolút igazságossága, mert könnyen meglehet, hogy a legáltalánosabb választójog mellett is csak pírtok lesznek képviselve, illetőleg könnyen meglehet, hogy csak egy párt lesz képviselve a törvényhozás termében. Egyes kerületekben, mondjuk, két párt képviselőjelöltje veszi fel egymással a küzdelmet és tételezzük fel, hogy sok esetben egyenlő sánszokkal mennek a harcba. A választások eredményeként megtörténhetik, hogy egyik jelölt CFupán néhány szavazattöbbséggel nyeri el a mar dátumot és igy egy nagyon tekintélyes kisebbség marad a kerületben teljesen képviselet nélkül. De ahogyan megtörténhetik ez egyes kerületekben, megtörténhetik az egész ország kerületeiben is és ennek következménye az lehet, hogy egy párt nyeri el az ország választópolgárai valami kis többségének szavazatával az egész ország képviseletét, illetőleg a mandátumok összességét. Láttunk ilyen esetet a baranyai választásoknál. 23.000 választóval szemben 17.000 választó képviselet nélkül maradt. 23.000 választó szavazott az egyik párt jelöltjére, a másik 17.000 választóval maradt kisebbségben. Perlaki György : Rossz az a statisztika. Szabó József (budapesti) : Egyre megy, ha ez a statisztika számaiban nem is pontos, mindegy az, hacsak 10.000-en maradtak is képviselet nélkül, nem hiszem, hogy a t. képviselő ur hozzájárulna ahhoz, hogy az a 10.000 ember is teljesen képviselet nélkül maradjon a törvényhozásban, mig a többiek, talán kétszer annyi szavazattal elviszik az összes mandátumokat. Budaváry László : Minden képviselő az egész foörületet képviseli, Szabó József (budapesti) : Méltóztassék eltekintem attól, hogy épen ezt a példát hoztam fel, a képviselő urak ebben talán elfogultak, mert ez a választási rendszer épen nekik biztosította ezt a kedvezményt. Ne feledkezzenek meg, hogy fordulhat a szerencse kereke és megeshetik, hogy az önök pártja kap csak néhány szavazattal kevesebbet, mint a másik párt az önök kerületében és akkor az önök pártja marad képviselet nélkül. Nem azt kell nézni, hogy a képviselő urak elviszik- e a mandátumok valamennyiét, hanem azt, hogy hány polgár marad képviselet nélkül. Perlaki György : Nem nwad senki ! Szabó JÓZSef (budapesti) : Azt kell nézni, mennyi polgárt fosztottak meg jogától, akinek pedig egyébként szavazati joga volt. Különösen azt nem értem meg, hogy a kisgazdapárt, amelynek képviselői főként a falvakból, a vidéki városokból, de különösen a falvakból kerülnek ki, miért helyezik a fővárosi polgárok jogait előtérbe a vidékivel szemben, miért nem helyezkednek arra az álláspontra, hogy a vidékieknek is biztosítsák a kisebbségi képviseletet ? Miért fosztanák meg a falu népét ettől ? Perlaki György : Ezt nem tesszük. Szabó József (budapesti) : Nem tudom, méltóztatik-e ismerni a törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat a főváros kerületeinek biztcsitja a kisebbségi képviseletet és a főváros azon pártjai számára, amelyek szavazatokban és hívekben kisebbségben vannak is, más nagyobb pártokkal szemben mégis biztosit képviseletet. Ha ez helyes a fővárosban, akkor feltétlenül helyesnek kell lennie az egész országban. Meg tudom talán érteni, hogy a nemzetgyűlés többsége, vagy a túloldalon ülő képviselő urak többsége nem fogadja el a lajstromcs választást az egész vonalon, nem,akarj a elismerni ennek igazságosságát. Perlaki György : Ezt elismerjük. Szabó József (budapesti) : De azt nem vagyok hajlandó elf< gadni, hogy a túloldali képviselők és ennek a Háznak nagy többsége nem akarná e törvényalkotásnál is lehetőleg megkeresni az abszolút igazságot. Nem szabad, hogy bennünket egyéb szempontok vezéreljenek, elfogultság, párttekintet, minket kizárólag csak egy szempont vezérelhet, az, hogy közeledjünk ehetőleg az abszolút igazsághoz. Már pedig nem lehet abszolút igazság az, hogy megtörténhetik ebben az országban, hogy egy párt csak azért, mert véletlenül az összes szavazatoknak egynéhány százalékával kap többet, mint a másik párt, azért az összes mandátumokat birtokába vegye. De nemcsak hogy nem igazságos ez, de nem is kívánatos, mert az az eset áll akkor elő, hogy egy párt fog elhelyezkedni a törvényhozás termében és a többi pártok teljesen képviselet nélkül maradnak. (Ugy van ! a baloldalon. Felkiáltások : Ezt akarja a kormány !) Akkor előáll újból a harc, a küzdelem, amelynek évtizedeken keresztül szemtanúi és részesei voltunk, előáll a küzdelem és harc azzal a törvényhozással szemben, mert- ott xma
