Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-312

A nemzetgyűlés 312, ülése 1922. szólni, ezeket tékát megismételni nem kivánom. Itt csak újólag rámutatok arra, hogy épen azzal a társadalmi réteggel szemben, amely hazafias kötelességtudásának olyan heroikus példáját szolgáltatta, a magyar nemzetgyűlés még a jogfosztásnak látszatát se engedje fenforogni. Szilágyi Lajos : Úgyis eleget vétettek a hadviseltekkel szemben ! Haller István : Hogy azok sokan lesznek-e vagy kevesen, az előttem mellékes. Szerintem nem szabad egyetlenegy hadviselt embernek sem éreznie, hogy tőle az áldozatoknak maximumát megköveteltük, a jogoknak minimumát pedig megtagadj uk. Ugron Gábor : Most pedig négy elemit követelünk tőle ! Haller István : A választóknak másik kontingense a nő. Ebben a kérdésben talán a legnagyobb véleménykülönbségek vannak közöttünk. Vannak olyanok, akik a női választójegot egyáltalában feleslegesnek és időelőttinek tartják. Vannak olyanok, akik hajlandók volnának a művelt nőknek választójogot adni és azt megtagadni a többiektől. Vannak olyanok, akik azt mondják, maradjunk meg itt is az egyenlőség talaján s vagy adjunk választójogot minden nőnek, vagy ne adjunk egynek sem. En azzal kivánok foglalkozni, hogy adjunk-e, mert a másik álláspontot elvetem — s ha adunk, indokolt-e, hogy a régi választójoggal szemben ilyen megszükitett választójogot adjunk ? Mit lehet felhozni a női választójog ellen ? Az egyik argumentum csak az, hogy : félek a tömegtől, azért vagyok ellene, mert sokan vannak és én kevesebbet szeretnéklátni a választók közt. Ez az egyik argumentum, mellyel nem igen szoktak hangosan élni, hanem csak ugy egymás közt szoktak az emberek erről diskurálni. A második argumentum az, hogy a nő nem rendelkezik azzal az érettséggel, mint a férfi, ennélfogva kevesebb nőt illetne meg a választójog, mint férfit. Virter László : Ez nem komoly argumentum ! Haller István : A negyedik kifogás az szokott lenni, hogy nem szabad szaporítani a könnyen befolyásolható elemek számát, már pedig a nő könnyen befolyásolható és igy esetleg könnyen juthat olyan irányzatok sodrába, mely irányzatok a nemzetre nézve veszedelmesek. Én ezeket az argumentumokat nem tudom honorálni, nem tudom olyanoknak találni, melyek előtt feltétlenül meg kellene hajolnom. Ami különösen a legfőbbet illeti, hogy a nő befolyásolható és esetleg radikális, szélsőséges irányzatok támogatójává szegődhetik, ezzel szemben nekem az a meggyőződésem, hogy Magyarországon, de nemcsak itt, hanem mindenütt a világon a nő tömegében és egészében mindig konzervatívabb, mint a férfi. ( Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Másodszor a nő a maga tömegében mindig szubtilisabb, mindig fogékonyabb minden hazafias, nemzeti, emberi és minden olyan irányzat és felfogás iránt ... Szilágyi LajoS : Sopronban is megmutatták ! évi február ho 13-án, hétfőn. 115 Haller István : ... mely haladást, békét, szeretetet jelent. Végül talán nem méltóztatnak elfelejteni a keresztény szempontot sem, mert hiszen az talán szintén bizonyos, hogy bárminő felekezeten legyen egy nő, a keresztény ideológia jobban, elevenebben él a lelkében, mint a férfi lelkében és ezért sokkal nagyobb önfeláldozásra képes, mint a férfi, sokkal kitartóbbnak mutatkozik az ideálok szolgálatában, mint az élet viszontagságai által akárhányszor olyan állásfoglalásra kényszeritett férfi, aki nem tud szabadon beszélni, mert titkos nyomások és láthatatlan kötelékek, a kenyérkereset és az élet gondja vonszolják. Ha ezt a három szempontot nézem, azt vagyok kénytelen mondani, hogy sem a nemzeti szempont, sem a keresztény szempont, sem a konzervatív szempont, sem nem követeli, sem nem indokolja azt, hogy a nők választójogán változtassunk. Ennek az országnak semmi kára nem volt abból, hogy azt a nőt, akinek volt politikai meggyőződése, választói rendeletünk abba a helyzetbe juttatta, hogy ezen meggyőződésének kifejezést is adhasson, akinek pedig nem volt ilyen meggyőződése, aki még nem jutott el odáig, hogy érdeklődjék a politika problémái iránt, az nem ment el szavazni és igy rajta semmiféle sérelem nem történt, mert egy joggal lehet élni, vagy egy jog élvezetéről lehet lemondani. Nem lehet tehát azt mondani, hogy azzal kell segítenünk a férfiak választótömegén, hogy a nők választójogából minél többet vegyünk el. A nő, mint politikai tényező is mindig kiegészítője fog maradni a férfinak ; a nő nem fog diametrálisan ellenkező politikát csinálni, mint amilyent a férfi csinál, hanem a női választójog módot ad arra, hogy, ahol mégis megtörténik az, hogy a férfi a maga politikai meggyőződését szabadon hallatni nem tudja, mert őt mindenféle titkos szálak akadályozzák, ott a nő, akit az élet nyomása ilyen közvetlenül nem ér, kikorrigálja a függő férfi szavazatát a maga független szavazatával. Az alatt a forradalmi idő alatt, mely a kommünt megelőzte, nekem volt módom tapasztalni, hogy amikor a férfiak százait, ezreit terrorizálták be egy pártba és amikor a férfiak sirva jöttek, s azt mondották, hogy lelkük egész meggyőződésével ellenkezik az a politikai irányzat, amelyet szolgálniok kell de bocsássunk meg nekik, mert kenyerüket nem veszíthetik el,, összeköttetéseiket nem mellőzhetik, nem cselekedhetnek másként, mint hogy ússzanak az árral, akkor jöttek a nők . . ; B. Szterényi József : A legmegbízhatóbb választók S Haller István : ... és azt mondták, hogy férjeikre kivetettek 20 vagy 100 K pártadót, eljöttek tehát és ugyanannyit letesznek a mi asztalunkra, mert ki akarják korrigálni azt az állásfoglalást, melybe férjeiket belekényszeritették. Méltóztassanak nekem elhinni, hogy most is igy lesz. A férfiak ezrei, százezrei az élet nehézségei következtében olyan helyzetbe kerültek, hogy bár függetleneknek mondják magukat, semmiből sincs kevesebb náluk, mint a szabadságból és a f üggetlenség15*