Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-312
116 A nemzetgyűlés 312. ülése 1922. évi február hó 13-án, héff&Âl bői, és a nő lesz az, aki esetleg a szélsőségekbe tévedett férfiak szavazatát ellensúlyozza a maga keresztény és konzervativ szavazatával, a nő lesz az, aki a bizonyos irányzatokba belekényszeritett férfiak erejét ellensúlyozza a maga független és nem kényszeríthető szavazatával. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) B. Szterényi József: Éljen a női választójog ! Haller István : Meri-e valaki azt állítani, hogy a magyar nőknek a legutóbbi választásban való részvétele rontotta a közerkölcsöket, rontotta a nők erkölcsét és elvonta őket a családi tűzhelytől ? Meri-e valaki komolyan azt mondani, hogy a nőknek a szavazásban való részvétele kárára volt az ország keresztény irányzatának, kárára volt a demokráciának, és hogy akár a szociális, akár a keresztény gondolatot veszélyeztette ? Állíthatja-e valaki komolyan, hogy a nő a választásban mint veszélyes, mint destruktiv tényező érvényesült volna ? Ha pedig erről nincs szó, akkor miért akarjuk elvenni a nők választójogát % Csak azért, hogy a számot kisebbítsük ? Griger Miklós: Világos ! Friedrich István : Az a baj hogy félnek az asszonyoktól is, nemcsak Benestől ! (Egy hang a jobboldalon : Ki akarja elvenni ?) Haller István : Nem tudom, ki a közbeszóló, de ugy hallom, hogy valaki azt kérdezi, hogy ki akarja elvenni ? Amikor azonban egy javaslat fekszik előttünk, mely az eddigi 1,736.000 nő helyett 920.000-nek kivan választójogot adni, tehát több mint 800.000-től kivánja a választójogot elvenni . . . Szilágyi Lajos : Jogfosztás ! Haller István : . . . akkor azt hiszem, hogy itt a tettest nem kell keresni, mert a javaslat megszerkesztője az, aki e tekintetben a maga álláspontját legalább is fixirozta és aki 800.000 nőtől el kivánja venni a választójogot. (Zaj és közbeszólások a baloldalon.) Azoknak a jogcímeknek taglalásába, amelyek a törvényjavaslatban varnak, nem is megyek bele és pedig azért, mert elvi álláspontom ellen van. (Zaj.) Nem megyek bele azért, mert én épen a falu szempontjából nem tartom elfogadhatóknak ezeket a női jogcímeket. (Helyeslés bal felől.) Méltóztassanak nekem megmondani, hogy a hat elemi iskolai végzettséget hány falusi asszony fogja tudni igazolni ? (Zaj.) Áll az a fikció, hogy nekünk évtizedek óta van népoktatási törvényünk, amely előírja a falusi iskolákban a hat elemit, tehát a hat elemit el kellett mindenkinek végeznie. (Zaj.) Bár ugy lenne . . . B. Szterényi József: Gsak papíron van ugy! Haller István : ... hogy a mi közoktatásügyünk azon a fokon állana, hogy ez az évtizedekkel előbb meghozott törvény végre volna hajtva az egész országban ! Szilágyi Lajos : Ettől messze állunk ! Haller István : Ott azonban, ahol egy sereg osztatlan iskola van, ahol egy tanítóra rá van bízva 150—200 gyermek, ahol egyedül van ez a tanító, csak néni lehet komolyan feltételezni, hogy az is, aid 12 esztendős koráig járt az iskolába, hat elemit végzett, mert az a tanító nem volt képes hat osztálynak az anyagát előadni. Az tanított hat esztendeig abban az iskolában, de tanította az első, második és harmadik osztályt ; de hogy tanította a negyedik vagy hatodik osztályt is, azt nagy jóhiszeműséggel fel lehetett tételezni, de aki a falut ismeri, aki ismeri közoktatásügyi viszonyainkat, erre a prezumpcióra választói jogcímet mégsem alapozhat. (Ugy van ! bálfelöl.) Szépen hangzik az, hogy aki hat elemit végzett és 30 esztendős, minden további jogcím nélkül választójogot kap. (Folytonos zaj a jobb- és baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak, mind a két oldalon. Haller István : Tisztelt Nemzetgyűlés ! En a városi elemet nem féltem attól, hogy nem fogja tudni igazolni a hat elemit, vagy ennél sokkal magasabb iskolai végzettséget is. A városi elem ezt fogja tudni igazolni ; a városi munkás fogja tudni a négy elemit is igazolni. De mit fog próbálni a négy elemivel kezdem az a bányamunkás, aki falun nőtt fel ? (ügy van! balfelől.) Mit fog csinálni az a mezőgazdasági munkás, aki tanyán született és falun nőtt fel ? Nekem a négy elemi és a hat elemi ellen nem a városi publikum szempontjából van kifogásom. (Helyeslés a baloldalon.) Nekem azért van ez ellen kifogásom, mert a kizártak százezrei az agrár népesedésből fognak kikerülni, (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) mert a kizártak százezrei a falunak a szegényei lesznek, (Ugy van! balfelől.) vagy azok az emberei, akik talán nem is szegények, hanem olyanok, akiknek szülői véletlenül olyan helyzetbe kerültek, hogy arra a gyenge gyermekre voltak kénytelenek rábízni kicsi korában olyan gazdasági feladatokat, amelyek az iskolától elvonták. (Ugy van! balfelől.) Nekem a hat elemi és a négy elemi, a férfinál ép ugy, mint a nőnél, a falusi szempont miatt fáj, mert a falu az, amely ezeket a jogcímeket a legnehezebben vagy egyáltalában nem tudja igazolni. (Zaj.) Griger Miklós (közbeszól). Elnök : Kérem Griger Miklós képviselő urat, szíveskedjék a házszabályokhoz alkalmazkodni. (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni. Méltóztassék folytatni ! Szilágyi Lajos : Az a kérdés, hogy támogatjátok-e a belügyministert, igen vagy nem ? (Zaj. Elnök csenget.) Haller István: Hogy különben az ilyen értelmi cenzus milyen groteszk dolgokat szül, annak megvilágítására tudnék megnevezni nagyhírű magyar Írónőket, (Zaj.) akik a hat elemi végzését. nem fogják tudni igazolni, mert hiszen olyan családi nevelésben részesültek, hogy nyüvános iskolába nem jártak, ellenben megtanultak 5—6 európai nyelvet, megtanulták az irást-olvasást ugy, hogy könyveikben az egész magyar nemzet gyönyörködik, a magyar nemzeti gondolatot jobban szolgálj ákj mint akárki más, mint akárhány egyetemi
