Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-312

A nemzetgyűlés 312. ülése 1922. évi február hó 13-án, hétfőn, 113 akkor amikor bejárattátok velem az egész világot és nem expresszvonaton cipeltek, hanem gyalogolni kellett heteken keresztül, hónapokon át, amikor tűzesőt kellett állnunk és ágyubörnbölést kellett hallgatnunk ? Es oda kellett adnom mindenemet és testi épségemet és akkor arra se értékeltek, hogy egy közönséges képviselőválasztáson szavazó lehessek ? (Igaz ! ügy van ! a halközépen, a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bródy Ernő: Ágyutölteléknek jó! H

aller István : Falun és városban ki mer majd szeme közé nézni annak a hadiözvegynek, akinek a férjét 7—8 esztendővel ezelőtt elvitték talán a házasságnak harmadik vagy negyedik évében és aki nem tudott három gyermeket szülni, csak kettőt tudott szülni, mert a férje ott veszett a vollryniai mocsarakban ? Ki mondja majd néki azt, hogy : Te jogosan szenveded a veszteséget, hogy nem lévén három gyermeked, nem fogsz többé szavazni % (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha pedig eddig szavaztál volna is, az a nemzetgyűlés, amely az általános, egyenlő, titkos választójog alapján jött össze, amelynek ez volt az erkölcsi bázisa, ez a nemzetgyűlés elvette tőlem ! (Igaz ! ügy van ! Taps a balközépen, a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos: Ebből nem lesz törvény ! Haller István : Az első nemzetgyűlés, az első demokratikus nemzetgyűlés, az első, amely összejött az általános választójog alapján, a legelső alkalommal megtagadja saját létének alapját és azt mondja, hogy : nem az ország érdeke volt az a bázis, amelynek alapján mi itt összejöttünk, amelynek alapján együtt vagyunk, azt a demokráciát, amelyet mi képviselünk, mi magunk akarjuk korrigálni, mert magunk soknak tartjuk azt a demokráciát, amelynek alapján összejöttünk.! (Igaz ! Vgy van ! a balközépen, a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor: A legnagyobb politikai erkölcstelenség! (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Haller István : Én azt a 440.000 embert, vagy legyenek kevesebben, teszek koncessziót, legyen csak 340.000 ember, legyen csak 240.000, csak 140.000, én azt a 100.000 embert vagy annyit amennyit, akit mi a választójogból kirekesztenénk, nem tartom olyannak, akire be van bizonyítva, hogy az országra nézve veszedelmes elem, én nem tartom bebizonyitottnak, hogy azért, mert ez egy alsóbb népiéteg, azért már hazafiság szempontjából nem állja ki a kritikát és azért már az ország becsülete szempontjából nem állja ki a kritikát. Én ezt nem merem állítani, mert tudom, és aki gondolkozik, annak is tudnia kell, hogy az, vájjon valaki az államra nézve veszedelmes-e vagy sem, nem attól függ, hogy tud-e irni-ol vásni. B. Szterényi József : Az nincs a vagyonhoz kötve ! Haller István : Az nem függ attól, hogy hat elemit járt-e vagy négy elemit járt-e . . . NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XVTX KÖT] Haller József: Kun Béla többet járt! Haller István : Az határoz, hogy milyen szándéka van lelkében a magyar állammal szemben. És az, aki vérét ontotta a magyar államért, arról nem lehet feltételezni, hogy a magyar állam ellen véteni akarna. Bródy Ernő : De ha elveszik a jogát . . . Haller István : . . . akkor lehet, hogy ilyen is megtörténik, és ezt nem akarom. En a kommün alatt ismertem egyetemi professzorokat, akik a legnagyobb értelmi kvalifikációval rendelkeztek, akiknek a.legszűkebb választójogi törvény is megadja a választói jogot és, kérem, vájjon az a nincstelen semmi, az a senki, akitől félnek, akinek nincsen semmije, az veszedelmesebb volt-e, mint a Jásziak, mint a Piklerek, mint a Kun Bélák és mások ezren, akik egyetemet végeztek, akik egyetemi professzorok voltak, akik mindent elkövettek, hogy ezt az országot destruálják és örökre tönkretegyék % (ügy van ! a középen.) Ez a választójogi törvény — amint a másik sem — nem akarja kizárni az ilyeneket, pedig bizonyos, hogy ma is vannak közöttük, akik sötét terveket forralnak az ország épsége, az ország rendje ellen. Miért nem zárjuk ki ezeket % Azért, mert nem vagyunk rá képesek, mert a vesékbe nem lehet belátni, mert a műveltség nem kritériuma a hazafiságnak, mert nem tudom, hogy az a sarki hordár nem különb hazafi-e, mint az az egyetemi professzor^ akinek minden képesítettsége megvan. (Vgy van ! a balközépen.) Ha azt keresem, hogy én ki akarom zárni értelmi cenzussal a haza szempontjából a többékevésbé megbízható elemeket, hát mit válasszak akkor ? A négy elemi nem kritérium, a hat elemi nem az, az egyetemi végzettség sem az. Nem tudom megtalálni. Mit csináljak tehát ? Azt mondom, hogyha a tengerbe beleöntök egy üveg tintát, annak nem fog megártani, de ha a levesbe csak egy cseppet öntök, az a csepp élvezhetetlenné teszi. A magyar választók nagy tömegébe beleönthetjük azokat is, akik esetleg hazafiság szempontjából nem oly kielégi tők, itt elenyésznek, megemésztődnek, nem tudnak csinálni semmit, de ha szűk a választójog és ott vannak olyanok, akik az ország ellen forralnak terveket, akkor a levest ehetetlenné fogják tenni. (Igaz! ügy van! a balközépen, a bal- es a szélsőbaloldalon.) De akkor, amikor a választóknak milliói lesznek, egynéhány tízezer úgynevezett veszedelmes elem miatt én kövessek el jogsértést, azt nem tudom helyeselni, mert ez olyan taktika, mint amikor a fürdővízzel kiöntik a gyermeket, vagy amikor a legyet ugy akarom elhessegetni valakinek orráról, hogy 5 kilós kővel dobálom meg ; ilyent nem szabad csinálni ; a miatt a kevés, kirekeszthető rossz miatt nem szabad kirekeszteni a jóakaratú, jóhiszemű, érdemeket szerzett becsületes magyar emberek százezreit. (Igaz ! ügy van ! a balközépen, a bál- és a szélsőbaloldalon.) Azt mondják különben, hogy azért kell a négy elemi, mert mégis valami műveltségi cenzust fel kell állítani. Hisz végeredményében annak, aki bele kíván 15