Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-311
96 A nemzetgyűlés 311. ülése 1922. hivatásos katonai állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló törvényjavaslatot is, mert nem tartom ki zártnak, hagy azon egyezkedési tárgyalások, amelyek a kormány és az ellenzék között folynak, esetleg olyan eredménnyel járnak, hogy még csütörtökig a nemzetgyűlés abba a helyzetbe jut, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló törvényjavaslatot is megszavazhatja. Ebből kifolyólag kérem, hogy 10-ik pontnak ezt a törvényjavaslatot is felvenni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök : A magam részéről szivesén hozzájárulok Szilágyi Lajos képviselő ur indítványához. Fangler Béla : Szót kérek a napirendhez. Elnök:. Fangler képviselő urat illeti a szó. Fangler Béla : T. Nemzetgyűlés ! A belügyminister ur tegnapelőtt benyújtotta a vármegyei tisztviselők státusrendezéséről, azonkivül a községi és körjegyzők illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Mivel délután a közigazgatási és pénzügyi bizottságok ezzel foglalkozni fognak és valószínűleg le is fogják tárgyalni, ugyanazon okokból, amelyre Szilágyi képviselő ur rámutatott, kérem, hogy ezt a tárgysorozat 11, pontjául felvenni méltóztassanak. (Felkiáltások : Nem lehet ! Nincs bizottsági jelentés !) Elnök : Ha a bizottság ezt a törvényjavaslatot ma letárgyalja és hétfőn benyújtja, akkor a nemzetgyűlés kimondhatja a sürgősséget és kedden napirendre tűzheti, de ma még nem lehet, mert a bizottság még nem tárgyalta le. Méltóztatnak az én napirendi indítványomat Szilágyi képviselő ur kiegészítésével elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Igen, tehát ilyen értelemben mondom ki a határozatot és mielőtt az interpellációk előterjesztésére áttérnénk, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a pénzügyminister ur válasza Szabóky Jenő képviselő ur interpellációjára. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Szabóky képviselő ur kérdést intézett hozzám a pestmegyei vadvizek lecsapolása s a dunavölgyi lecsapoló társulat ügyében. Méltóztassanak megengedni, hogy erre vonatkozólag tájékoztassam a t. Nemzetgyűlést arról, hogy a kormány teljes tudatában van ezen lecsapoló társulat és a tervezett munkálatok nagy közgazdasági jelentőségének, és a maga részéről természetszerűleg feladatának tartja, hogy ezt a közgazdasági szempontból igen fontes munkálatot meg lehessen kezdeni és mihamarább be lehessen fejezni. Ami általában véve az ilyen munkálatokat és azoknak támogatását illeti, nézetem szerint a pénzbeli támogatás az, ami itt rendes körülmények között az utolsó sorban jöhet figyelembe. évi február hó 11-én, szombaton. A jelen helyzet azonban ezen társulat dolgát illetőleg kivételes, kivételes pedig két tekintetben. Az egyik az, hogy az ott érdekelt birtokosoknak egy része földjeit még régebben adta bérbe, és hogy ezek a bérleti összegek némely helyen nem olyanok, melyek megfelelnének az országos nivónak, ugy hogy ebben a tekintetben az ő teljesítőképességük bizonyos mérvig korlátozva van. A második körülmény, amely ezen lecsapoló társulat tekintetében különös és speciális helyzetet teremt, az, hogy a munkálatokat olyan helyen kell megkezdeni, és ott kell a munkálatok megkezdésekor nagyobb költséget igénylő, nagyobbarányu beruházásokat eszközölni, amely hely távol esik az érdekelt földbirtokoktól, szóval nem a mentesítendő területen, hanem attól távolfekvő helyen kell a csatornát megépíteni. Ez természetesen nem teszi érthetővé, kézzel foghatóvá az ottani birtokosok részére azt, hogy miért kellene nekik nagyobb fizetéseket teljesiteniök, amikor a munkálatok birtokuktól távoleső területeken foganatosittatnak. Ez t. i. a kezdő stádiuma a munkálatoknak. Erre a két speciális körülményre való tekintettel a magunk részéről indokoltnak látjuk a pénzbeli támogatást is ezen társulat részére, (Helyeslés a jobboldalon.) természetesen csak előleg, illetve kölcsön formájában, mert hiszen a társulat azért létesült és a lecsapolás azért foganatosittatik, mert biztos kilátás van arra, hogy ezen munkálatok végrehajtásával azok a földek sokszoros jövedelmezőséget fognak produkálni. A társulat programmja szerint mintegy 212 millió korona kellene a munkálatok foganatositására, mely munkálatok az előzetes tervek szerint négy év alatt lennének végrehajtandók. Ugy beszéltük meg tehát a dolgot és az volna a kormány álláspontja, hogy ezekhez a munkálatokhoz minden évben annyi pénzt adjon kölcsönképen rendelkezésre, mint amennyit maga az érdekeltség is hajlandó adni. Az állam által nyújtott előlegekből, illetve kölcsönökből tehát a munkálatok fele volna fedezhető, mely kölcsönök után a negyedik év elteltével lennének visszafizetendők, amikor a munkálatok befejeződtek és a magasabb jövedelmezőség tényleg mutatkozik. Kérném ezen válaszom tudomásul vételét. Megjegyzem még, hogy természetesen az állami támogatás csak akkor és csak oly mérvben adható, ameddig, és milyen mérvben az érdekeltek maguk is hajlandók a munkálatok megvalósításán pénzbeli eszközökkel közreműködni. (Helyeslés.) így a költségekhez fele-fele arányban való hozzájárulással tudjuk a kérdést közmegelégedésre megoldani. Elnök : Az interpelláló képviselő urat illet ia szó. Szabóky Jenő: T. Nemzetgyűlés! A pénzügyminister ur válaszát köszönettel és mély hálával tudomásul veszem. Elnök : Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a nemzetgyűlése pénzügyminister urnák Szabóky Jenő képviselő ur interpellációjára adott válaszát.
