Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-311

96 A nemzetgyűlés 311. ülése 1922. hivatásos katonai állományból származó hadi­rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló törvényjavaslatot is, mert nem tartom ki zártnak, hagy azon egyezkedési tárgyalások, ame­lyek a kormány és az ellenzék között folynak, esetleg olyan eredménnyel járnak, hogy még csütörtökig a nemzetgyűlés abba a helyzetbe jut, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló törvényjavaslatot is megszavaz­hatja. Ebből kifolyólag kérem, hogy 10-ik pontnak ezt a törvényjavaslatot is felvenni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök : A magam részéről szivesén hozzájárulok Szilágyi Lajos kép­viselő ur indítványához. Fangler Béla : Szót kérek a napirendhez. Elnök:. Fangler képviselő urat illeti a szó. Fangler Béla : T. Nemzetgyűlés ! A belügy­minister ur tegnapelőtt benyújtotta a vármegyei tisztviselők státusrendezéséről, azonkivül a köz­ségi és körjegyzők illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Mivel délután a közigaz­gatási és pénzügyi bizottságok ezzel foglalkozni fognak és valószínűleg le is fogják tárgyalni, ugyan­azon okokból, amelyre Szilágyi képviselő ur rá­mutatott, kérem, hogy ezt a tárgysorozat 11, pontjául felvenni méltóztassanak. (Felkiáltások : Nem lehet ! Nincs bizottsági jelentés !) Elnök : Ha a bizottság ezt a törvényjavaslatot ma letárgyalja és hétfőn benyújtja, akkor a nemzet­gyűlés kimondhatja a sürgősséget és kedden napi­rendre tűzheti, de ma még nem lehet, mert a bizott­ság még nem tárgyalta le. Méltóztatnak az én napirendi indítványomat Szilágyi képviselő ur kiegészítésével elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Igen, tehát ilyen értelem­ben mondom ki a határozatot és mielőtt az inter­pellációk előterjesztésére áttérnénk, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a pénzügyminister ur válasza Szabóky Jenő képviselő ur interpellációjára. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! Szabóky képviselő ur kérdést intézett hozzám a pestmegyei vadvizek lecsapolása s a dunavölgyi lecsapoló társulat ügyében. Méltóz­tassanak megengedni, hogy erre vonatkozólag tájékoztassam a t. Nemzetgyűlést arról, hogy a kormány teljes tudatában van ezen lecsapoló társulat és a tervezett munkálatok nagy közgaz­dasági jelentőségének, és a maga részéről ter­mészetszerűleg feladatának tartja, hogy ezt a közgazdasági szempontból igen fontes munkálatot meg lehessen kezdeni és mihamarább be lehessen fejezni. Ami általában véve az ilyen munkálatokat és azoknak támogatását illeti, nézetem szerint a pénzbeli támogatás az, ami itt rendes körülmé­nyek között az utolsó sorban jöhet figyelembe. évi február hó 11-én, szombaton. A jelen helyzet azonban ezen társulat dolgát ille­tőleg kivételes, kivételes pedig két tekintetben. Az egyik az, hogy az ott érdekelt birtokosoknak egy része földjeit még régebben adta bérbe, és hogy ezek a bérleti összegek némely helyen nem olyanok, melyek megfelelnének az országos nivónak, ugy hogy ebben a tekintetben az ő teljesítőképességük bizonyos mérvig korlátozva van. A második körül­mény, amely ezen lecsapoló társulat tekintetében különös és speciális helyzetet teremt, az, hogy a munkálatokat olyan helyen kell megkezdeni, és ott kell a munkálatok megkezdésekor nagyobb költséget igénylő, nagyobbarányu beruházásokat eszközölni, amely hely távol esik az érdekelt föld­birtokoktól, szóval nem a mentesítendő területen, hanem attól távolfekvő helyen kell a csatornát megépíteni. Ez természetesen nem teszi érthetővé, kézzel foghatóvá az ottani birtokosok részére azt, hogy miért kellene nekik nagyobb fizetéseket tel­jesiteniök, amikor a munkálatok birtokuktól távol­eső területeken foganatosittatnak. Ez t. i. a kezdő stádiuma a munkálatoknak. Erre a két speciális körülményre való tekintettel a magunk részéről indokoltnak látjuk a pénzbeli támogatást is ezen társulat részére, (Helyeslés a jobboldalon.) természetesen csak előleg, illetve köl­csön formájában, mert hiszen a társulat azért léte­sült és a lecsapolás azért foganatosittatik, mert biztos kilátás van arra, hogy ezen munkálatok végrehajtásával azok a földek sokszoros jövedel­mezőséget fognak produkálni. A társulat pro­grammja szerint mintegy 212 millió korona kellene a munkálatok foganatositására, mely munkálatok az előzetes tervek szerint négy év alatt lennének végrehajtandók. Ugy beszéltük meg tehát a dol­got és az volna a kormány álláspontja, hogy ezek­hez a munkálatokhoz minden évben annyi pénzt adjon kölcsönképen rendelkezésre, mint amennyit maga az érdekeltség is hajlandó adni. Az állam által nyújtott előlegekből, illetve kölcsönökből tehát a munkálatok fele volna fedezhető, mely köl­csönök után a negyedik év elteltével lennének visszafizetendők, amikor a munkálatok befejeződ­tek és a magasabb jövedelmezőség tényleg mutat­kozik. Kérném ezen válaszom tudomásul vételét. Megjegyzem még, hogy természetesen az állami támogatás csak akkor és csak oly mérvben adható, ameddig, és milyen mérvben az érdekeltek maguk is hajlandók a munkálatok megvalósításán pénzbeli eszközökkel közreműködni. (Helyeslés.) így a költségekhez fele-fele arányban való hozzá­járulással tudjuk a kérdést közmegelégedésre meg­oldani. Elnök : Az interpelláló képviselő urat illet ia szó. Szabóky Jenő: T. Nemzetgyűlés! A pénz­ügyminister ur válaszát köszönettel és mély hálával tudomásul veszem. Elnök : Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a nemzetgyűlése pénzügyminister urnák Szabóky Jenő képviselő ur interpellációjára adott válaszát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom