Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-299
44 A nemzetgyűlés 299, ülése 1922. volna, akkor nem küldött volna "bennünket a kormány Mromhónapos szünetekre,/?!^ van 1 a balés a szélsőbaloldalon.) hanem inkább ezt az időt használta volna fel arra, hogy békésen, komolyan foglalkozhassunk ezzel a nagyszabású törvényjavaslattal. Most, a választójogi törvényjavaslat előtt való tárgyalása azt a gyanút kelti fel a lelkünkben, hogy talán kortesj avaslatnak szánta ezt az igen t, kormány. (Zaj és ellenmondások a középen.) Budaváry László : Eszeágában sem volt ! Kerekes Mihály : Mit tudjátok, hogy a kormány mit akar ? Négyesy László : Aki gyanúsítani akar, az gyanusit ! (Zaj.) Drozdy GyŐZŐ : Nem fogom evvel meggyanúsítani önöket, mert be fogom bizonyitani, hogy sokkal rosszabb ez a törvényjavaslat, semhogy kortesjavaslatot csinálhatna belőle a kormány ! (Zaj.) A véleményünk tehát megegyezik, hogy ez nem kortesj avaslat. Oláh Dániel : Szivesén elfogadunk jobbat is ! Drozdy GyŐZŐ: Mégis csak furcsa, hogy valahányszor Magyarországon az ipartörvényről, vagy az ipartörvény módosításáról volt szó, a kormány mindig a választások előtt jött az országgyűlés elé, illetve most a nemzetgyűlés elé, Pálfy Dániel : De ez most nem csak Ígéret, hanem valóság ! Mi meg is csináljuk ! Drozdy Győző : A többi is valósággal odahozta1872-ben is a választások előtt hozta a kormány azt az ipartörvényt, amely a szabadipar alapján szerkesztődött. Pálfy Dániel : Azért mentek az iparosok ellenzékbe ! Drozdy Győző : 1884-ben is közvetlenül a választások előtt terjesztették elő azt a törvényjavaslatot, amelynek módositását most tárgyaljuk. Csodálatos, hogy ez a hétesztendős nemzetgyűlés, mely jobban megválogathatta volna azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket arról az óriási mezőről fel kell dolgoznia, mégis épen csak a választójogi törvény előtt tartotta alkalmasnak, hogy ez a javaslat idekerüljön. Kerekes IVIihály: Háromnapos tárgyalásra! Drozdy GyŐZŐ : A másik nagy aggodalmunk evvel a javaslattal szemben az, hogy ez csak törvénymódosítás, csak revízió, holott könnyen meg lehet állapítani, hogy sokkal célszerűbben cselekedett volna a kormány, ha egy önálló ipartörvénynyel lépett volna a nemzetgyűlés elé . .. Pálfy Dániel : Hiszen ez önálló ! Drozdy GyŐZŐ : . . . ha össze nem kuszálja az 1884. évi törvényt evvel a mostani módosítással, mert az a törvény . . . Pálfy Dániel : Mást nem csinálhatott ! (Zaj.) Drozdy GyŐZŐ : Kérem Pálfy képviselő urat, ne legyen olyan ideges. Azt hiszem, hogy az iparosság érdekében beszélek, ha azt mondom, hogy jobb lett volna egész törvényt idehozni, mint módosítást. Kérem tehát, méltóztassék türelemmel lenni. évi január hó 27-én, pénteken. Pálfy Dániel : Kérem, én nagyon türelmes leszek ! Szabó József (budapesti) : Legalább olyan türelmes, mint a saját pártja ! Kerekes Mihály : Csodálatos, hogy azt is tűri, hogy beszélj ! Drozdy GyŐZŐ: Megszoktuk már ennél a törvényhozásnál és ennél a kormánynál, hogy inkább módosításokkal dolgozik, ahelyett hogy egész törvényjavaslatokat, egész komplexumokat, teljes tervezeteket hozna elénk. Ha nézzük az adótörvényeket, azt látjuk, hogy már körülbelül 20—30 féle adótörvény van, amelyek keresztül-kasul kuszálják egymást, az egyik intézkedés beleütközik a másikba és nincs az a szakértő, aki az adótörvények komplexumában kiismerné magát. Hiába sürgeti a magyar közvélemény, hogy egységes adótörvényekkel jöjjenek elénk, hogy azt a zagyvaságot, azt a zűrzavart, amelyet az adóközigazgatás terén tapasztalunk, végre megszüntessük. Ugyanez áll most ennél a törvényjavaslatnál is. Hiába fejét az igen t. P.?lfy képviselő ur .. . Pálfy Dániel : Nem is rázom, rosszul lát Î (Derültség.) Drozdy GyŐZŐ: Az imént rázta. Meg kell állapítani, hogy az 1884. évi törvénynek számtalan szakaszát eredetiben meghagyja ez a törvényjavaslat, de nem zárja a maga keretébe, ugy, hogy az az iparos, aki a törvény módosítását meg fogja szerezni, kénytelen lesz megszerezni magának az 1884. évi törvényt is, kénytelen lesz a két törvényt összevetni és megállapítani, hogy ezek és ezek a szakaszok megmaradtak a régi törvényből, ezek és ezek helyébe pedig ujabb szakaszt tettek. Kijelentem, hogy ez nem praktikus dolog, mert még a törvényhozóknak is elég munkát ad az, hogy ezeket a szakaszokat egymás mellé állítsák, nem pedig annak az iparos-osztálynak, amelynek az ilyenek kezelésében nem lehet meg a teljes jártassága. (bzintén üdvözöltünk volna egy teljes ipartörvényt a módosítás helyett annál is inkább, mert valamennyien pártkülönbség nélkül elismerjük, hogy az ipartörvény módosítása, illetve egy uj ipartörvénynek megalkotása eminens fontosságú cselekedet. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Egy ilyen ipartörvény céljának kellett volna lenni, hogy a munkaalkalmakat növelje, a munka lehetőségeit szaporítsa. Egy jó ipartörvénynek, nézetem szerint, meg kellene akadályoznia a kivándorlást. Ha pedig a földmives szempontjából vizsgáljuk ezt a kérdést, rájövünk, hogy a földmivelés nem alkalmas arra, hogy ujabb munkaerőket kössön le. Azok a mezőgazdasági gépek, amelyekkel naprólnapra meglepik a mezőgazdasági kultúrát, az aratógépek, kaszálógépek, cséplőgépek, kapálógépek, szántógépek, szóval a gépek sorozata szám- ' talán mezőgazdasági munkást tesz feleslegessé. Épen ezért, hogy a munkaerőket levezethessük, olyan ipartörvényt kellett volna nekünk alkotnunk, amely a munkaalkalmak lehetőségét szaporítja és amely minél több embert tud elhe«
