Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-308

A nemzetgyűlés 308. ülése 1922, ', évi február hó 8-án, szerdán. 361 állitás tárgyában, a vallás- és közoktatásügyi ministerhez. Szádeczky-Kardoss Lajos: A magyar-cseh határkiigazitás és a cseh-lengyel szerződés ügyében, a külügyministerbez. Benkő Gábor: Március 15-ének nemzeti ünneppé tétele tárgyában, az összkormányhoz. Andaházy-Kasnya Béla: A Vasárnapi Hirlap belügyministeri betiltása tárgyában, a belügy ministerhez. Kiss Menyhért : A közalapítványi birtokok idei feles jövedelméből szegény egyetemi hallga­tók menza- és ruhasegélyezése tárgyában, a vallás- és közoktatásügyi ministerhez. Kerekes Mihály : Az adógabona beszolgál­tatása tárgyában, a közélelmezési ministerhez. Kóródi Katona János : A báesbodrog­megyei gazdasági felügyelőnek a földreform ügyében tanúsított magatartása tárgyában, a földmivelésügyi ministerhez. Kóródi Katona János : Paska Mátyás tompái lakos internálása tárgyában, a belügy­ministerhez. Szabóky Jenő : A pestmegyei vadvizek lecsapolása tárgyában, a földmivelésügyi és a pénzügyministerhez. Milcsevics János : A Kerepes községben előfordult atrocitások tárgyában, a belügy­ministerhez. Rupert Rezső : A boráról világhírű Somló­hegy szétrombolása tárgyában, a földmivelés­ügyi ministerhez. Czeglédy Endre •• A földreform helyszíni tárgyalásának és a gazdasági felügyelőnek elvi határozatainak tárgyában, a ministerelnök úrhoz. Sziráki Pál : A Budapest-lajosmizsai vasút­vonalon uralkodó visszásságok tárgyában, a kereskedelemügyi ministerhez. Benkő Gábor : Amerikai ki- és vissza­vándorlókkal előforduló anomáliák tárgyában, a belügy- és külügyministerhez. Elnök: Miután 14 interpelláció van be­jegyezve, javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az interpellációk meghallgatására l U2 órakor térjünk át. Méltóztatnak ezt a javaslatomat el­fogadni? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak, anyagi helyzetének javí­tásáról szóló pónzügyministeri törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Erődi-Harrach Béla. Erődi-Harrach Béla: T. Nemzetgyűlés! Örömmel köszöntöm az igen t. pénzügyminister urnák tárgyalás alatt lévő javaslatát, melynek célja az, hogy a háborúban, a forradalmakban és az azt követő nehéz gazdasági időkben meg­nyomorgatott tisztviselői osztályon az árak ujabb emelkedésével szemben valamit segítsen. Ebben az intézkedésben én a kormány előre­NEMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1920—1921. — XVI. KÖTI látó gondoskodó intézkedését látom, mely figyelemmel kisér minden társadalmi osztályt, minden társadalmi réteget az élet mai nehéz viszonyaival vivott harcaiban, és azt hiszem, hogy nemcsak a magam részéről állapithatom meg ezt örömmel, hanem annak a pártnak egy­értelmű hozzájárulását, egyértelmű megértését is bejelenthetem, melyhez tartozni szerencsém van, kisgazdapárti képviselőtársaim részéről is bejelenthetem ezt, akik teljes egyértelmű el­ismeréssel adóznak ez iránt a törvényjavaslat iránt. (Helyeslés a jobboldalon,) Amikor ezt örömmel megállapíthatom és bejelenthetem, nem osztom egészen a pénzügy­minister urnák a törvényjavaslat indokolásában kifejezett ama meggyőződésében, hogy a tisztvi­selők rendkívüli segítségének újból való feleme­lése olyan mérvű, amely nagyjában véve az alkalmazottak javadalmazása és az árviszonyok közötti ellentétet hivatva volna kiegyenlíteni. Ez vonatkozik a javaslatban kontemplált rendkívüli segélyfelemelés mérvére az árviszonyokkai szemben. Ha azonban figyelembe vesszük az állam pénzügyi helyzetének az igen t. pénzügyminister ur expozéjában már kifejtett súlyos nehézségeit, az ország teherviselőképessége mindenesetre meg­állapítja azt a határt, amelyet a jelen viszonyok között a kormány túl nem léphet. A tisztviselők számára kontemplált ujabb illetményemelés költségei az állam rendes folyó bevételeiből fedezhetők nem voltak, kénytelen volt tehát a pénzügyminister ur egy nagyon rokonszenves megoldáshoz nyúlni, amelyet magam részéről is nagy aggodalommal látok, tekintettel annak közismerten várható következményeire, a drágulásra. De figyelembe véve ismét az ország pénzügyi helyzetét, különösen a bevételi forráso­kat, teljes megnyugvással kell vennünk a pénz­ügyminister urnák ezt a megoldási módját, mert a jelen viszonyok közt más alkalmas megoldás nem mutatkozott. Ha ezzel .a kérdéssel ilymódon foglalkozva, mintegy nehéz szívvel kell ebben megnyugodnom, a magam részéről is arra kérem az igen t. pénz­minister urat, hogy a pénzügyi adminisztráció érdekében a forgalmi adóknak a javaslat által most már bővült rendjét egyszerűsítse olymódon, hogy e három adótörvényre és a két adónemre egységes végrehajtási utasítást léptessen életbe, nehogy itt is azok a nehézségek álljanak elő, amelyek az egyenesadók igazgatásában közis­merten érezhetők. Ennek a kérdésnek tárgyalása során volt alkalmunk hallani egyik felszólaló képviselő ur részéről azokat az állampénzügyi, gazdasági és etikai aggályokat, amelyeket a köztisztviselők természetbeni ellátására vonatkozólag felhozott. Ezekben teljes mértékben osztozom, és épen ezért teljes objektivitással vizsgálva a kérdést, szükségesnek tartom ezek mellett az aggodalmak mellett a tisztviselők fogyasztási érdekének szempontjából is aggodalmaimat kifejteni. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom