Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-298

A nemzetgyűlés 298. ülése 1922. met bankok és a német ipar s ezek a nagy vállalkozások óriási áldozatokat hoznak az állam javára, mert azt mondják, hogy ha az állam tönkre megy, ők is tönkre mennek. Ausztriában az osztrák pénzügyminister rendeletében az van mondva, hogy igenis a valutákat mindenki köteles beadni, tehát az, aki magának megtakarított pl. 80 arany frankot, vagy 80 fontot, vagy 80 dollárt, azt bevonják, de az osztrák bankoknak nincs devizájuk, azoktól nem vonhatnak semmit be, hanem nekik őrült mennyiségű — ismét hollandiai adatok ezek — külföldi értékpapírjaik vannak, amelyek kint vannak a külföldön és amelyekhez Ausztria semmiképen nem nyúlna. Tessék ezt a két dolgot egymással összehasonlítani. Amig az egyik oldalon a hazafiasság és a lemondás van, addig a másik oldalon látjuk a teljes aléltság tüneteit. Hazafiasságról ott ebből a te lántetből nem lehet semmit sem látni. Hogy milyen lehetetlenség evvel az 500 millióval megállapítani Ausztria bankóforgalmát, arra vonatkozólag kötelességem rámutatni arra, hogy kereskedelmi mérleg és állami intézkedések milyen eredményekre vezetnek. Ezek olyan érdekes számok, hogy nem tudok ellenállni annak, hogy a t. Nemzetgyűlés tudomására ne hozzam őket. (Halljuk ! Halljuk !) Angliában a font 100% arannyal van fedezve, Zürichben mindamellett, csak 2125-tel van notirozva, azaz jegyezve ; ez pedig megfelel 83% belső értéknek. Miért van ez igy ? Azért, mert Anglia nem meri kimondani, hogy minden fontért aranynyal kell készpénzben fizetni, hanem megtiltja az arannyal való beváltást, mindamellett, hogy megvan az ő 100%-a. Miért ? Mert abban a pillanatban, amikor azt mondja, hogy arannyal szabad beváltani, elveszik még Anglia aranyát is. (ügy van !) Menjünk tovább ! Angliától eltérve, nézzük a francia frankot. 36%-kal van arannyal fedezve, notirozva azonban Zürichben 42%-kal van. A hollandi forint, amely 61%-kal van arannyal fedezve — ezek hivatalos kimutatások — 11%-kai áll pari alatt Zürichben. Ha most ezeket a számokat méltóztatnak venni, hogyan álljon akkor az osztrák újonnan kibocsátandó 500 milliónyi bankó 10%-kal fedezett aranya ? Azt hiszem, hogy nem juthatnak más eredményre, mint hogy állni fog 11-en, 12-ön, vagy meglehet, hogy 14-en. Itt tehát azt látjuk, hogy ha ezeket a gobelineket tényleg elzálogosítják, akkor elsősorban soha ebben az életben többé ezek a gobelineket vissza nem kaphatja. Ezt teljes biztonsággal lehet látni, mert hogyan tudná Ausztria ismét visszafizetni ezeket az összegeket ? Soha ebben az életben nem fogja tudni visszafizetni. Másodszor azt látjuk, hogy ez az összeg, az én hollandi emberem szerint, négy hétre elég volna Ausztria ellátására. De én azt mondom, hogy elég 6 hétre, elég 8 hétre. De akkor sincs Ausztrián segitve. Megjegyzem, én fontosnak, nagyon fontosnak találnám Ausztria fentartását. Bánknézve borNBMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — XVI. KÖTET. hn január hó 26-án, csütörtökön. 25 zasztó szerencsétlenség volna, ha baj történnék Ausztriával, mert ha Ausztria esetleg felosztásra kerülne, akkor nem tudom, mi történnék velünk. Tehát nekünk igen nagy érdekünk, hogy Ausztria fenmaradjon. Ha tehát most Ausztriát ez a szerencsétlenség érné, akkor nekünk meg kellene tennünk azokat a rendszabályokat, amelyeket szükségeseknek tartunk, és erre vonatkoztatom én azt, hogy mi tisztán belügyekkel foglalkozunk. Mert nézzük a másik oldalát is Ausztria helyzetének. Hogyan áll az ő politikai helyzete ? Mindannyian tudjuk, hogy a katonái kommunisták ; a politikai helyzetük ugy áll, hogy a keresztényszocialisták körülbelül egyenlő arányban vannak a szocialistákkal és nem tudnak sem jobbra, sem balra menni, de még ha ezt megtehetnék is, akkor is ott van az a rettenetes nyomor, amelyben Ausztria van ; ott van az éhezőknek, munkátlanoknak tömege, mely Ausztriát igen kellemetlen meglepetések elé állithatja. Ha ezt a helyzetet látjuk, vegyük hozzá azt is, hogy az én hireim szerint Bécsben a színházak és vendéglők üresek, hogy az elsőrendű vendéglőkben olyan ételeket lehet kapni, amelyek nélkülözik a jó zsirt és jó húst sem lehet kapni, ha ezeket a jelenségeket tekintjük és hozzávesszük még azt is, hogy a kereskedők ugy védekeznek, hogy este, amikor bezárják a boltjukat elbarrikádozzák a boltot olyan úgynevezett »faverschallungokkal,« mert félnek azoknak az állapotoknak visszatérésétől, amelyeket mi már láttunk. Ehhez járulnak még más körülmények is. Schober kancellár leköszönt és most ismét visszajön Mayer kancellár. Ki az a Mayer kancellár ? Ezt mi már elfelejtettük. Mayer kancellár volt az, aki két évvel ezelőtt kiutazott Parisba és Londonba a legnagyobb reményekkel, hogy kölcsönt fog hozni Londonból és Parisból, és üres kézzel jött vissza. Ennek folyománya lett azután a leköszönése. Most egyszerre elmegy Schober kancellár és ismét Mayer kancellár jön vissza. Ez rendkívül nagy jelentőségű dolog, annál is inkább, mert látjuk, hogy az utolsó 14 napban Ausztria is tudatára ébredt annak a veszedelmes helyzetnek, amelybe került. Schober kancellár 14 nappal ezelőtt az utolsó beszédében azt a szót használta, hogy : »Aufteilung«, az ország feldarabolása. A Neue Freie Presse két cikkben is nekiment Schobernek, hogy miért használta ezt a szót : Aufteilung. Azóta Ausztria folytonos nyugtalanságban van, hogy mi fog vele történni, ök visszaemlékeznek még arra a tervre, amelyet a Jugoszlávia és Csehország között létesitendő korridor tekintetében szőttek. Mit jelent ez a szó : Aufteilung ? Most megerősítik azt a hirt Hollandiából, hogy igenis, gondolkodnak arról, hogy mi történjék Ausztriával. Eltartani őket nem lehet, tehát csak két lehetőség van. Az egyik az, hogy megengedik a Németországhoz csatlakozását, ezt azonban Franciaország minden tekintetben ellenzi, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Majd elválik I) a másik eshetőség pedig az, amiről — mint mondják — szintén 4