Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-298

20 A nemzetgyűlés 298. ülése 1922. Méhely Kálmán : ... és tényleges reális szük­ségletek is felmerülhetnek, ezeknek megitélése nem hagyható csak magára a pénzügyminister úrra, aki nagyon sokszor egyénileg nem tudja, hogy hova, milyen szakérdekeltségre támaszkod­jék, vagy pedig milyen legmagasabb fórumra, amely e tekintetben az ő intencióit megerősíthesse. Még egy harmadik tiszteletteljes javaslatom is volna. Látjuk a leggazdagabb államoknál — mint pl. Franciaországnál, Amerikánál — a teljes el­szántságu törekvést és küzdelmet az állami ad­minisztráció drágaságának csökkentése irányában. Franciaország és Amerika nem röstelli azt, hogy külön ministeriumot létesít arra, hogy végigkutas­sák az állami adminisztrációnak ezt az elnyomoro­dott gépezetét. (Zaj.) B. Szterényi JÓZSef : Ezt proponálom én már két év óta minden alkalommá] a pénzügyi bizott­ságban ! Méhely Kálmán : Hiszen itt tulajdonképen kétféle adminisztráció van ; itt van a régi, a há­ború előttről megmaradt adminisztráció, azután jön a háború alatt létesitett adminisztráció, és megmaradt egy elcsökevényesedett, feleslegessé vált, nagyon sok részében egészen parlagon heverő, elvértelenedett adminisztráció. Miután pedig egyik sem használható a mai viszonyokra, létesiteni kel­lett egy harmadikat, amely azután a mai viszo­nyoknak máról-holnapra előállható szükségleteit ellátja. Egy összevissza-keveredés van itt, nagyon sok teljesen felesleges hivatal van, nagyon sok in­tézkedést három-négy helyen is csinálnak és három­négy helyen is foglalkoznak vele. Pl. a kiviteli en­gedély kérdésénél, vagy a külkereskedelem kérdésé­nél öt-hat ministeriumon kell végigmenni, minden­féle retortákon . . . Elnök : Kérem képviselő ur, egy uj szakaszt méltóztatik javasolni ? Méhely Kálmán : Igen, és ezt csak röviden akarom indokolni. (Zaj.) Itt a legkülönbözőbb ministeriumokban fog­lalkoznak pl. a munkáskérdéssel. Ez teljesen ab­szurdum. Ott van a kereskedelemügyi ministe­rium, a népjóléti ministeri um, természetesen a földmivelésügyi ministerium is a maga speciális dolgaival, most legújabban pedig a ministerelnök­ségen csinálnak szociálpolitikai osztályt, amely­nek működése természetesen semmi egyéb nem le­het, mint hogy nagy, hivatalos apparátusok mű­ködését egyszerűen megváltoztatja, mert ez van legközelebb a tűzhöz és ott az történik, amit ők akarnak. Ez a pazarlásnak legmesszebbmenő módja, amelyen segíteni kell és ezt nem lehet csak ugy keztyüs kézzel magára hagyni, hanem intézménye­sen kell lefolytatni. Épen ezért ehhez a szakaszhoz egy rövid ja­vaslatom, volna. Az utolsó szakasz mascdik mon­data ugyanis azt. mondja, hogy az 1921/22. évi állami költségvetésről megalkotandó törvény­életbeléptével megszűnik ennek az indemnitásnak hatálya, tehát bármikor is fogadjuk el azt, rögtön megszűnik a hatálya. Minthogy pedig ez az indem­wi január hó 26-án, csütörtökön. nitás n«m más, mint a kivételes hatalomnak, az abszolutizmusnak folytatása, ez itt egy pénzügyi jogrendnélküliségnek perpetuálása, amelyről min­denkinek kötelessége a legerélyesebben áttérni a rendezett viszonyok felé. Ezért bátor vagyok ja­vasolni, hogy e mondat után a következő mondat szurassék be : »Utasittatik a kormány az 1921-22. évi állami költségvetés haladéktalan előterjeszté­sére és sürgős letárgyaltatására, továbbá az 1922/23. évi állami költségvetés előkészítésére és oly időben való előterjesztésére, hogy az 1922/23. évi pénzügyi kormányzás már szabályszerű költ­ségvetési alapon történjék. Utasittatik továbbá a kormány arra, hogy a költségvetésileg megállapí­tott tételek gondos betartásának és az indokolat­lan túllépések ellen való védekezésnek sikere ér­dekében a kormány intézményes biztosítékokról gondoskodjék és a költségek csökkentését és a leg­szigorúbb takarékosság érvényesítését az egész közigazgatási apparátusnak üzemtechnikai szem­pontok szerint való átvizsgálásával és gyökeres reformjával a legerélyesebben szorgalmazza.« Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Eubinek István. Rubinek István: T. Nemzetgyűlés! Méltóz­tassék megengedni, hogy ezen zárószakasz előtt egy uj szakasznak beiktatását indítványozzam, amely a következőképen szól (olvassa) : »A föld­birtok helyesebb megoszlását szabályozó rendel­kezésekről szóló 1920. évi XXXVI. te. 50. §-ának utolsó bekezdését az Országos Földbirtokrendező Biróság bármely részben vagy egészben megvált­ható mezőgazdasági földbirtokra alkalmazásba veheti. Az idézett bekezdés alkalmazásánál min­den esetben, tehát a korlátolt forgalmú birtokokra nézve is kötelezheti az érdekelt birtokost, hogy a hivatkozott törvény 2. §-ának 1., 2., és 3. pontjá­ban megjelöltek részére az ezen pontokban meg­határozott terjedelmű haszonbérleteket és a tör­vény 2. § 6. pontjának megfelelő legelőhaszonbér­leteket közvetlenül is engedje át a birtkokából.« (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán. Felkiáltá­sok : Elfogadjuk indokolás nélkül.) Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Schandl Károly ! Schandl Károly: Elállók a szótól! Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) A vitát a zárószakaszra vonatkozólag bezárom. Az előadó urat illeti meg a szó. Róbert Emil előadó : T. Nemzetgyűlés ! A záró­szakaszhoz bátor vagyok Méhely t. képviselőtár­samnak indítványára vonatkozólag egypár meg­jegyzést tenni. Az indemnitási javaslat 1. §-ának 2. bekezdése a pénzügyi tanácsnak megadja a fel­hatalmazást mindazon fnukcióknak végzésére, amelyekre vonatkozólag az 1921 : XL VI. te. 2, §-a intézkedik. Ennek a szakasznak intenciója tel­jesen azonos azzal, amivel a t. képviselőtársam az inditványát indokolta és a pénzügyi tanácsnak hatásköre megvan mindazoknak elvégzésére, ame­lyeket t. képviselőtársam ebben az indítványban ennek a felállítandó szervnek imputai. Foglalko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom