Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-303

À nemzetgyűlés 303. ülése 192,2. évi február hó 1-én, szerdán. 195 bekezdéshez és módosítást hozott javaslatba ezen bekezdésre vonatkozólag Szűcs Dezső képviselő ur is, aki ezenkívül a harmadik bekezdés után egy pótlást is javaslatba hozott. Mindezeken lávül Szterényi és Méhely képviselő urak határozati javaslatot adtak be, amelyben az első bekezdés törlését kérik. Először fel fogom tenni a kérdést akként, hogy szembeállítom az első szakaszt az összes módosításokkal, s amennyiben az első szakaszt el méltóztatnak fogadni, az összes módosítások elesnek, ha pedig nem fogadja el a nemzetgyűlés az 1. §-t, akkor a módosításokat pontonkint fogom szavazásra feltenni. A szavazás részleteire azonban később fogom előadni javaslatomat arra nézve, hogy miképen kívánom az egyes pontokra nézve feltenni a kérdést határozathozatal céljából. Először az alaphatározatot hozzuk meg. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a 4. §-t változatlanul, szemben az összes módosításokkal ; igen vagy nem ? (Nem !) Határozatképen kimondom, hogy a nemzetgyűlés a 4. §-t eredeti szövegében nem fogadta el. Most már először fel fogom tenni szavazásra az első bekezdést eredeti szövegében. Amennyiben ezt el méltóztatik fogadni, akkor elesik Frühwirth Mátyás előadó ur és Pálfy Dániel képviselő ur módosítása és elesik Szterényi és Méhely képviselő urak határozati javaslata is, amely szerint a bekezdés kihagyandó volna. Amennyiben nem méltóztatik elfogadni az első bekezdést eredeti szövegében, akkor felteszem szavazásra Frühwirth előadó ur módosítását, tekintve, hogy ez áll legközelebb az eredeti szöveghez. Amennyiben nem méltóztatik elfogadni az előadó ur módosítását, akkor Pálfy képviselő ur módosítását fogom szavazás alá bocsátani és amennyiben azt sem méltóztatik elfogadni, akkor határozatképen ki fogom mondani, hogy az első bekezdés nem fogadtatik el és Méhely és Szterényi képviselő urak indítványához képest az első bekezdés töröltetik. Kérdem, méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? Ugron Gábor : A kérdés feltevéséhez kérek szót. Elnök: Méltóztassék. Ugron Gábor : Én elfogadom az elnök ur előterjesztését az első rész kivételével. Azt kérem, hogy Szterényi és Méhely képviselő uraknak az egész bekezdést törlő javaslata állittassék szembe magával az első bekezdéssel. Amennyiben az első bekezdés elfogadtatik, akkor ez a két javaslat elesik és azután méltóztatik feltenni a kérdést külön- külön a másik két javaslatra, amelyek az első bekezdésnek csupán módosítását tartalmazza. Elnök : Szerintem ez végeredményben mind^ egy, mert ha a Ház változatlanul elfogadja az első bekezdést, akkor az összes módosítások önmaguktól elesnek. Frühwirth előadó ur módosítása bizonyos tekintetben ellentétben áll az eredeti szöveggel Ugron Gábor : Törlésről van szó ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : A kérdés feltevéséhez akarok hozzászólni. Azt hiszem, helyesen csak ugy lehet a- kérdést feltenni, ahogyan AZ elnök ur proponálta, mert ha Ugron képviselő ur javaslatát fogadnók el, akkor, ha szembeállítják Méhely és Szterényi képviselő urak határozati javaslatával az első bekezdést és a nemzetgyűlés azokat nem fogadná el, akkor egyúttal kimondja, hogy az első bekezdést változatlanul elfogadja, igy tehát az első bekezdést már nem lehet szembeállítani a módosító indítványokkal. Ugron Gábor : Nem, kérem ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : De hiszen a Ház már kimondja, hogy változatlanul fogadja el a bekezdést. Azt hiszem, helyesebb, ha az elnök ur felfogását fogadjuk el. Ugron Gábor : A kérdés feltevéséhez kérek szót. Elnök : Méltóztassék. Ugron Gábor : A szavazás csak oly módon történhetik meg, ahogyan én proponáltam. Ha a Ház Szterényi és Méhely képviselő urak határozati javaslatait nem fogadja el, ez csak annyit jelent, hogy elfogadja az első bekezdést, de nem jelenti egyúttal azt, hogy a további módosításokkal nem óhajtja azt módosítani. Ha ellenben ugy méltóztatik feltenni a kérdést, ahogyan az elnök ur javasolta, hogy először Frühwirth, azután Pálfy képviselő ur módosítását teszi fel szavazásra, akkor módosítjuk az első bekezdést és ki vagyunk téve annak, hogy a végén elfogadjuk a Szterényi-féle javaslatot, amely annak törlését kívánja, amit mi itt módosítunk. Ez teljes lehetetlenség. Mindig szembe kell állítani egymással azokat a javaslatokat, amelyek nyilvánvalóan szembenállanak. Már pedig jobban nem állhat szemben egy szakasszal semmi, mint az a módosítás, amely azt Mvánja, hogy az egész bekezdés töröltessék. Ha tehát ezzel végeztünk és a Ház bölcsesége ugy határoz, hogy nem törli ezt a bekezdést, akkor is még mindig lehet módosít ani rajt a. Elnök : Ha én Ugron Gábor képviselő ur kívánságához képest szembeállítom az első bekezdést azzal a két határozati javaslattal, mely a bekezdés kihagyását kívánja és a nemzetgyűlés megszavazza az első bekezdést, akkor azon már változtatni nem lehet. Azok a módosítások, amelyeket Frühwirth előadó ur és Pálfy képviselő urak benyújtottak, lényegbe vágó módosítások, mert azt mondják, hogy a községeknek ne legyen joguk iparűzést folytatni. Ha tehát a nemzetgyűlés elfogadná az első bekezdést változatlanul, amely kimondja, hogy igenis a községeknek joguk van iparűzést gyakorolni, akkor már nem tehetem fel szavazásra Frühwirth és Pálfy képviselő urak azon módosi« tásait, amelyek azt célozzák, hogy a községek ne legyenek jogosítottak iparűzésre. Ugron Gábor : Tessék először erre a javaslatra feltenni a kérdést. Elnök ; Azt nem tehetem, mert ellentétben áll az első bekezdéssel, ezt csak szembeállíthatom. Ha a Ház nem fogadja el az eredeti szöveget és nem fogadja el a Frühwirth előadó ur és Pálfy 25*