Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-303

194 A nemzetgyűlés 303. ülése 1922. évi február hó 1-én, szerdán. kereskedelemügyi minister engedélyétől tétessék függővé az, hogy valamelyik község a kézműves­jellegü iparűzés szokásos keretein belül levő ipart űzhessen. Ami Pálfy Dániel igen t. képviselő urnák azt az indítványát illeti, hogy ez a módositás az ál­lamra is kiterjesztessék, azt szükségesnek nem tartom, nem pedig azért, mert ha az állam ipart üz, akkor nem kézművesjellegü ipart fog űzni, illető­leg nem olyat, amely a kézművesi par üzésnél szo­kásos keretek között mozog, hanem nagyipart-, gyáripart fog űzni, én tehát ugy látom, hogy ennek az állami iparűzési lehetőségnek túlnagy jelentő­séget tulajdonitanak a képviselő urak és túlságo­san sötéten méltóztatnak megítélni a helyzetet. Mégis, ha a t. Nemzetgyűlés abban a felfogásban volna, hogy ebből kifolyólag a kézműiparosságra nézve nagyobb sérelem származhatnék, — amit én teljesen kizártnak tartok, mert az állam olyan kézművesjellegü iparokat, amilyenekről itt szó van, nem fog űzni — akkor én a magam részéről nem kivánok ragaszkodni álláspontomhoz, s ha a t. Nemzetgyűlés bölcsessége ugy találj a jónak, hogy az államra nézve is kimondassék ugyanaz, ami a községekre nézve, akkor ez ellen nem teszek észre­vételt. Ismétlem azonban, hogy ezt feleslegesnek tartom, mert mindenféle visszásságokra fog ve­zetni, esetleg valamelyik másik tárca részéről, — bár ezt nem tartom valószínűnek — ha ilyen ipar üzésére is lépéseket tehetnek és az a kereskede­lemügyi minister engedélyétői tétessék függővé. Ugron Gábor: De jó lesz, ha hozzászól. Pálfy Dániel : Jobb, ha megmarad ez a jog. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : A 4. § első bekezdésének törlését b. Szterényi József és Méhely Kálmán képviselő urak kíván­ták, illetőleg erre vonatkozólag módosítást terjesz­tettek be. En a magam részéről kérem, méltóztas­sék ezt a bekezdést változatlanul elfogadni, mert az abban foglalt rendelkezések a kézműipar egyik leglényegesebb követelésének teljesítését tartal­mazzák. Ezzel akarjuk megóvni a kézműi pároso­kat azoktól a károsodásoktól, amelyek előállhat­nak abból, hogyha jogi személyek, részvénytársa­ságok és szövetkezetek képesitéshez kötött ipart a kézműipar szokásos keretein belül is űzhetné­nek. Ez olyan alapvető rendelkezése a törvény­javaslatnak, amelyhez kötnöm kell magamat, ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a 4. § ezen első bekezdését változatlanul elfogadni. Drozdy Győző képviselő urnák azt a javasla­tát, hogy a szakasz második bekezdéséből, ha »üzletvezetőt alkalmaznak« szavak hagyassanak el, a már elmondottak alapján szintén mellőzni kérem. Tasnádi Kovács József képviselő ur azt java­solja, hogy a szakasz második bekezdéséből ha­gyassanak ki a következő szavak : »továbbá a kézművesjellegü iparűzés szokásos keretein túl bármely képesitéshez kötött ipar is«. Ha ezt a javaslatot elfogadnók, akkor a jogi személyek kizárólag csak képesitéshez nem kötött ipart űz­hetnének. Ez olyan messzemenő korlátozás volna, amelynek törvénybe iktatása sok szempontból nem kívánatos, ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a módosítást is mellőzni, illetőleg a sza­kaszt eredeti szövegében elfogadni méltóztassék. Ugyancsak Tasnádi Kovács képviselő ur a harmadik bekezdéshez is javaslatba hozott egy módosítást, amely szerint ennek a bekezdésnek negyedik sorából hagyassék ki a következő két szó : »tagjainak fele«. A következő sorból pedig kihagyni javasolja az »egyetlen egy« szót. Ez a törvényjavaslat, t. Nemzetgyűlés, a köz­kereseti és betéti társaságoknál is feltételül köti ki azt, hogyha képesitéshez kötött ipart a kézmű­ipar szokásos keretein belül űzni akar, akkor a közkereseti és betéti társaság legalább egy tagja kell hogy képesítéssel bírjon ennek az iparnak üzésére. Én teljes garanciát látok ebben arra vonatkozólag, hogy ahhoz nem értők ilyen ipart ne űzhessenek, ennélfogva a törvényjavaslatban foglalt erre vonatkozó korlátozások további foko­zását szükségtelennek tartom. Méhely Kálmán igen t. képviselő ur felemii­tette még, hogy az ezen szakaszban foglalt rendel­kezések, szerinte, a kisiparnak a gyáripar felé való fokozatos fejlődését meg fogják akadályozni. Ezzel szemben, t. Nemzetgyűlés, a mi programmunk az, hogy a kisipart ugy erősítsük, hogy ez fokozato­san középiparrá, utóbb pedig nagyiparrá fejlőd­jék, amint erre voltak is már példák s ebben a tekintetben hivatkoztak itt a t. képviselő urak Thék Endrének és Zsolnaynak gyárára, mint amelyek kis üzemből hatalmas, nagy gyárakká fejlődtek. Mi a magunk részéről ezt általában elő akarjuk mozdítani és ezt a célunkat épen ezeknek a rendelkezéseknek a törvénybeiktatásával vél­jük elérhetni. Mi tehát az ellenkező hatást vár­juk ettől a szakasztól, mint aminő hatást a t. képviselő ur jósol annak. Mi ezekkel a rendelkezé­sekkel a kisipart akarjuk erősíteni, hogy azután tovább fejlődve középiparrá és később gyáriparrá válhassék. Ezen rendelkezések nélkül meggyőződé­sünk szerint a kisipar elsenyvedne és igy sem közép­ipar, sem gyáripar ki nem fejlődhetnék, legalább is nem azon a természetes módon, amelyet, azt hiszem, mindnyájan természetesnek tartunk, és épen ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a 4. §-t azzal a módosítással méltóztassék elfogadni, amelyet az előadó ur volt szíves benyújtani. Ismétlem, nem ragaszkodom álláspontomhoz a tekintetben, vájjon a nemzetgyűlés ki akarja-e terjeszteni a községi üzemekre nézve felvett ren­delkezéseket az állami üzemekre is, a többi módo­sításokat azonban kérem, méltóztassanak figyel­men kívül hagyni, illetőleg el nem fogadni. (He­lyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. A 4. §-hoz módosítást adott be az előadó ur, azután Pálfy Dániel képviselő ur az első, Tasnádi Kovács képviselő ur és Drozdy képviselő ur pedig a második bekezdéshez. Ugyancsak Tasnádi Ko­vács képviselő ur módoátást adott be a harmadik

Next

/
Oldalképek
Tartalom