Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-298

À nemzetgyűlés 298. ülése 1922. ( egy egészen uj intézkedést Mván a törvényjavas­latba fehétetni. Ilyenformán teljesen lehetetlen a tárgyalás, nem lehet hozzászólni ehhez az uj, most először hallott szakaszhoz, amelyet a minis­ter ur proponált. (Ugy van ! jobbfelől.) De miután az elnök ur a vitát bezárta, én azt proponálnám, — ennek nincs semmi akadálya — hogy a minister ur javaslata uj szakaszként vétessék fel (Helyes­lés jobbfelŐl.) ezen szakasz után és akkor a minister ur indítványához mi ennél az uj szakasznál hozzá­szólhatnánk. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök ." T. Nemzetgyűlés ! Egészen önmagá­tól értetődik, hogy csak a 28. § tárgyalására vonatkozólag van a vita lezárva. Most a minister ur egy egészen uj szakaszt proponál, 29. §-ként ; egészen természetes, hogy e 29. § felett, amelyet a minister ur most proponált, a vitát meg kell nyitni. (Helyeslés.) Először fel fogom tenni a 28. §-t szavazásra, azután vitát engedek a proponált szakasz felett, mint egészen uj szakasz felett. Az egyik inditvány Mikovínyi képviselő uré, amely nem állitható szembe a 28. §-al ; egészen más tárgyra vonatkozik. Ugy fogom feltenni a kérdést, hogy méltóztatik-e a 28. §-t elfogadni, igen vagy nem ; azután jön Mikovínyi képviselő ur indítványa, utána pedig Bernolák minister uré. (Helyeslés.) Tehát felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 28. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Nem. Tehát határozatképen kimondom, hogy a nemzetgyűlés a 28. §-t nem fogadta el. Kivan valaki hozzászólni Mikovínyi Jenő képviselő ur indítványához, amely uj 28. §-ként iktattatnék be a törvényjavaslatba ? (Nem !) Akkor felteszem a kérdést : méltóztatnak-e el­fogadni a Mikovínyi képviselő ur által indítványo­zott uj szakaszt, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most Bernolák Nándor minister ur indítványa következik, amely 29. §-ként iktattatnék a tör­vénybe. Kivan valaki ehhez az indítványozott uj szakaszhoz hozzászólni ? Rassay Károly képviselő ur kivan szólni. Rassay Károly *. T. Nemzetgyűlés ! Azt a célt, amelyet a népjóléti minister ur e szakasszal elérni kivan, én a magam részéről a legmelegebben pár­tolom. Azonban bizonyos aggályom van aziránt, hogy itt a belügyminister, a népjóléti- és a pénz­tigyminister urak saját hatáskörükben, törvény­hozási intézkedés nélkül, egyes törvényhatóságo­kat, városokat és községeket esetleg igen súlyos hozzájárulásokkal terhelhetnek meg. Nagyon jól tudom, hogy ez nem uj keletű dolog, mert eddigi törvényhozásunkban is volt már erre precedens, — amint az 1912. évi nem tudom hányadik törvénycikk rendelkezéseiből látom, — hogy közegészségügyi intézmények tekintetében hasonlóan mód adatott a kormánynak, hogy bizo­nyos szolgáltatásokat rójon az egyes községekre. Ez azonban mégis valamivel precízebben volt körülírva és ott a törvény mindenesetre gondos­?vi január hó 26-án, csütörtökön. 13 kodott arról, hogy minden egyes ilyen intézkedés­ről a országgyűlésnek jelentés tétessék. Én a magam részéről nem akarom ellenezni a népjóléti minister urnák ezt az indítványát, bár bizonyos aggályaim vannak ; aggályaim vannak abban a tekintetben, hegy a szegényügy rendezése vagy hagyassák tisztára az egyes községek hatás­körében, mert hiszen minden község a legjobban tud a maga szegényeiről gondoskodni, vagy pedig méltóztassék azt országosan intézni, de akkor ne az egyes községeket tessék tetszés szerint külön­böző hozzájárulásokkal megterhelni, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hanem méltóztassék az állami költségvei és egy részét felhasználni erre a célra . . . Rupert Rezső : Például amit sajtópropagan • dara és más haszontaianságra költenek ! Rassay Károly : . . . mert igy biztosítva lesz az, hogy minden polgár megfelelő módon a jöve­delméhez mért egyenlő hozzájárulással fog erre a célra adózni. Tehát én a magam részéről kérem e szempontok megfontolását és nagyon kérném a minister urat, talán méltóztassék ezt a kérdést nemincidentalher, nem odadobva, egy szakaszban adott módosítással elintéztetni a törvényhozás utján. A tegnapi nap szavaztunk arról, hogy a szenet megpótlékoljuk a köznyomor javára. Most újra incidentaliter oda­dobunk egy intézkedést, amelynél nem tudjuk ki­számítani, hogy az életben milyen mértékben fog jelentkezni, mert én, őszintén megvallva, azt hiszem, hogy ebből egy nagy rendszertelenség fog kikerülni. (Ugy van ! a szélsóbaloldalon.) Rupert Rezső : A rendszertelenség rendszere­sítése ! Rassay Károly; Nem arról beszélek, hogy költségvetési rendszertelenség áll be ; hiszen az természetes dolog, hogy az ilyen pótlékolási illeték­rendszerrel, amikor az egyes jövedelmek csak egyes meghatározott célokra fordíthatók, alapjában véve az egész költségvetési rendszert felborítják. De arról beszélek, hogy az egyes községek egészen különböző szempontok szerint lesznek megter­helve ; lesznek községek, amelyek erre a célra sem­mit sem fognak áldozni, és lesznek községek, ame­lyeknekáldozatkészségét esetleg igen nagy mérvben veszik majd igénybe. Még egyszer kérem az igen t. minister urat, méltóztassék ettől az indítványától elállani ; mél­tóztassék idehozni egy egyszerű törvényjavas­latot. Higgye meg, hogy az két nap alatt le lesz tárgyalva és keresztül fogjuk engedni, akármilyen másik törvényjavaslattal egyidejűleg, ha ki lesz tűzve. Nagyon kérem a minister urat, hogy ezeket a szempontokat megfontolva, e kérésemnek tegyen eleget. Rupert Rezső : Rendszeres egészet kérünk ! Mindig apró-cseprő dolgokkal jönnek ide ! Bernolák Nándor népjóléti és munkaügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Teljesen egyetértek Rassay Károlyt, képviselőtársammal abban, hogy a szegényügyet az egész országban egységes rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom