Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-303
182 A nemzetgyűlés 303. ülése 1922. évi február hó 1-én, szerdán. hogy a fegyenceket olyan munkával foglalkoztassák, amely a legitim ipar érdekeit lehetőleg nem sérti. Itt azonban igen nehéz a helyzet. Hiszen volt egy törekvés, és megvan az ma is, hogy a rabokat egyáltalán ne iparral foglalkoztassák, hogy azok földmivesmunkánál alkalmaztassanak. De ezt is csak korlátolt mértékben lehet tenni és ez bizonyos veszélyekkel van összekötve. B. Szterényi József : Nem igen fér össze a fegyházbüntetéssel, azt mondták. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister ". A korábbi kormányok is igyekeztek és mi igy igyekszünk a fegyenceknek olyan ipari foglalkozást adni, amely lehetőleg nem vág bele a legitim ipar érdekeibe. Ezt a kérdést azonban eddig teljesen kielégitőleg szabályozni nem lehetett. En a t. képviselő urnák csak azt az Ígéretet tehetem, hogy igyekszünk továbbra is mindazokat az érdességeket, melyek e kérdéssel kapcsolatosak, lecsiszolni, hogy a fegyencek foglalkoztatása is kielégitő. módon és ugy szabályoztassék, hogy az a legitim ipar érdekeit ne sértse. Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék ezzel az Ígérettel beérni és ne méltóztassék kívánni, hogy itt ebben a törvényben történjék erre vonatkozólag rendelkezés. Hornyánszky Zoltán : De a minister ur nem marad mindig azon a helyen. «Tön egy másik minister, aki majd máskép gondolkozik. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Ez az előttem volt kereskedelemügyi minister uraknak is mindig nagy gondját képezte. B. Szterényi József : ügy van ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Erről tanúságot tehetek én, aki a kereskedelemügyi ministeriumban évtizedeken át szolgáltam. Hornyánszky Zoltán : És mi lesz a jövőben ? B. Szterényi József: 1880 óta nem tudjuk megoldani. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Hogy a jövőben mi lesz : meg vagyok győződve, hogy sohasem fog ebbe a székbe olyan kereskedelemügyi minister ülni, aki azokat a fontos érdekeket, amelyeket emellett a kérdés mellett a t. képviselő ur felhozott, teljes mértékben ne honorálná. Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék eltekinteni attól, hogy erre vonatkozólag ebbe a törvényjavaslatba rendelkezés vétessék fel. Nem illik az bele ebbe a törvénybe és nem lehet ezt fölvenni ugyanazon okoknál fogva, amelyek miatt kértem, hogy ne méltóztassék Giesswein képviselő ur módosító indítványát elfogadni. Megállapítottam már az általános vita végén történt felszólalásom alkalmával is, hogy én ugy látom, hogy itt ezt a törvényjavaslatot egyhangúlag kívánják törvénybe iktatni, hogy ennek a javaslatnak intézkedéseit az adott viszonyok között az egész nemzetgyűlés kielégítőknek találja. Mutatja ezt az, hogy azok is, akik a legsúlyosabb kifogásokat emelték a törvényjavaslattal szemben, azt általánosságban a részletes vita alapjául elfogadták. Hivatkozás történt egyik részről arra, hogy ez a törvényjavaslat az iparosság egészének a kívánságait honorálja és hogy azokat nagyfában és egészében kielégíti. Más oldalról pedig az mondatott, hogy nem az egész iparosság kívánja azt, hanem van az iparosságnak egy igen jelentékeny része, amely nem óhajtja, hogy ilyen módon Szabályoztassék az iparűzési jog. Kétségtelen, hogy vannak olyan körök, amelyek nem csatlakoztak az iparosság zöméhez, amely igenis kívánta az ipartörvény módosítását és azoknak az elveknek törvénybe iktatását, amelyek ebben a törvényjavaslatban foglaltatnak. Sajnos, hogy van olyan egyesület is, amely magát az ipar érdekképviseletének mondja, azonban állást foglalt e törvényjavaslat ellen. Annak egyik tisztviselője a minap egyik lapban azt irta, hogy ez a javaslat paragrafusok halmazatának hevenyészett összehordása; hogy ez nem védi meg iparosaink érdekeit, sőt kárára van az iparosságnak. Nos, ezt egy olyan ember mondotta, aki igenis homlokegyenest ellenkező állásponton van, mint amelyet ebben a törvényjavaslatban honorálni kívánunk és amelyre Hornyánszky Zoltán igen t. képviselőtársam is hivatkozott. A cikkíró nem tárgyi okoknál fogva ellenzi ezt a törvényjavaslatot, hanem — politikai okokból. Es nem is lehet csodálkozni, hogy olyan ember, aki a legszélsőségesebb radikális eszméknek volt a hirdetője, aki Jászinak és társainak volt a legintimebb barátja, nem találja ezt a törvényjavaslatot az ő érdekeik szempontjából kielégítőnek. Szabó József (budapesti) : Baj volna, ha dicsérné ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Ép ezt akarom mondani. Baj volna, ha dicsérné. Mert mi, akik ezt a törvényjavaslatot idehoztuk, mi igenis azokat az érdekeket akarjuk előmozdítani, amelyekre Hornyánszky t. képviselő ur is hivatkozott és amelyeknél fogva ő maga is elfogadásra ajánlotta ezt a törvényjavaslatot. T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről kérem, méltóztassanak az első szakaszt eredeti szövegében változatlanul elfogadni és Giesswein, képviselő ur módosító indítványát mellőzni. (Éljenzés jobbfelől.) Elnök: Következik az 1. § felett való hatátározathozatal. Először felteszem szavazásra az 1. §-t a pénzügyi és közgazdasági bizottság szövegezésében. Azután felteszem szavazásra Giesswein képviselő ur pótló indítványát, amely tulajdonképen nem áll ellentétben az 1. §-sal, hanem azt kiegészíteni kívánja. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a kérdést igy tegyem fel? (Igen!)
