Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-302
 nemzetgyűlés 302. ülése 1922 üzemeket, olyanokat, amelyek a kézműipart az illető szakmában tönkreteszik. (Zaj a középen.) Méltóztassék az én t. képviselőtársam közvetlen szomszédjánál érdeklődni a szabóipart vagy a cipőipart illetőleg s meg fogja tudni, bogy minden iparág államilag vagy községileg űzetik, ahelyett, hogy a kisipari szövetkezeteknek vagy kisipari szervezeteknek adtuk volna azt át. Pálfy Dániel : Tegnap a minister ur az általános vita befejezésekor elfogadta a mi álláspontunkat. (Elnök csenget.) B. Szterényi József: Ennek örvendek, t. képviselőtársam., akkor nem voltam jelen, ha hallottam volna ezt a kijelentést, köszönettel honoráltam volna. De hogy milyen túlzásokra vezet a képesítés ilyen kezelése, mint azt ebben a törvényjavaslatban látjuk, arra példa, hogy most már a fehérnemütisztitás is engedélyhez kötött képesített iparág lesz. Bródy Ernő : Es a körömfényesités is ! B. Szterényi József: A fehérnemütisztitás a múltban házi mosást jelentett és csak a fejlettebb városi igényeket Meiégitendő vált háziipari foglalkozássá a városokban. Ez most engedélyhez kötött képesitéssel járó iparág lesz. (Zaj half elől.) En eleinte azt hittem, hogy ezt összetévesztik a vegyi tisztítással, amely ugyan nem kézműipari foglalkozás, —bár szintén képesítéshez van kötve— hanem gyári foglalkozás, amelyre nézve azonban mégis érteném, ha ez a robbanás veszélye miatt engedélyhez köttetnék. De hogy a fehérneműtisztítást miért éri ez a megtiszteltetés, azt igazán nem vagyok képes megérteni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : A lopások miatt ! Hogy megbízható emberek legyenek ott ! B. Szterényi József: De engedelmet kérek, a lopást nem lehet képesitéssel szabályozni ! Tasnádi Kovács József: Koppant sok visszaélés "van most is ! B. Szterényi József : Az engedélyhez kötés közérdekből történik s hogy az én fehérneműmet ellopja-e valaki, az talán nem közérdek, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) És mit szóljak ahhoz, hogy a legutóbbi években a közeli és távoli keletről importált luxusszámba menő szokás, a manikürözés — amit mi a múltban nem ismertünk, ami azonban a keleten régi, százados foglalkozás, — szintén képesítéshez köttetik ? Hát miért ? Engedelmet kérek, t. Nemzetgyűlés, az ilyen túlzások — amint helyesen mondja az Országos Iparegyesület a maga beadványában — a nevetségességig mennek és teljesen lerontják a komolyságát a rendszernek. Pálfy Dániel : Az Országos Iparegyesület a szabadipar álláspontján van. B. Szterényi József: A túlzásokhoz tartozik a kereskedelem béklyókba kötése is, a túlzásokhoz tartozik ebben a törvén}?]avaslatban az, hogy a kereskedőnek még a saját áruinak csomagolásához szükséges kellékek, pl. dobozok készitése sincs megengedve, mert a kézműiparhoz tartozó, tehát évi január hó"3'1-én, kedden. 147 képesítéshez kötött foglalkozásnak tekintetik. (Helyeslés a középen.) Méltóztassanak csak elképzelni a vidéken ennek a rendelkezésnek végrehajtását. Mert itt a fővárosban valahogyan még csak menni fog a dolog. De hogy méltóztatnak ezt a vidéki primitív gazdasági, kereskedelmi és ipari viszonyok mellett elképzelni ? Hogyan lesz ott lehetséges, hogy a kereskedő maga ne készíthesse el házilag a neki szükséges dobozokat ? Az ilyen túlzások engem igazán bámulatba ejtenek és mutatják, hogy egy elv túlhajtása hova vezethet. Ezek után valóban csodálkozom azon, hogy a t. minister ur nem ment egy lépéssel tovább s nem követte a szerb példát abban, hogy a kereskedelmet is képesítéshez köti, amint az Szerbiában van. (Helyeslés jobb felől.) Pálfy Dániel : A Baross-Szövetség ezt kívánja Î (Zaj a szélsőbaloldalon.) Bródy Ernő: Orientálódjunk a Balkán felől ! Ernst Sándor: Az^sem bűn! B Szterényi József: Én, t. Ernst képviselőtársam nem bűnről, hanem elvről és rendszerről beszélek. S amilyen tiszteletreméltó lehet az a rendszer és elv, olyan az enyém is. Végigvonul az egész javaslaton a numerus clausus gondolata. (Zaj és ellenmondások a középen.) Ereky Károly : Minden zsidó megtanulhatja a kovácsmesterséget ! B. Szterényi József : Csak zsidó numerus clausus van ? Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a párbeszédektől tartózkodni. B. Szterényi József: Én az ipari numerus claususről beszélek, tudtommal a numerus clausus nincs felekezethez kötve. Ereky Károly : Fajhoz, nem felekezethez ! B. Szterényi József : Én csak felekezetet ismerek. Ezt méltóztattak egy felekezettel vonatkozásba hozni, amiért egész Európa rendkívüli nagyrabecsülését sikerült megszerezni. Ereky Károly : Majd megmondom, hol van numerus clausus a keresztényekkel szemben. (Zaj és közbeszólások a jobboldalon.) B. Szterényi József : A numerus clausus az iparban is lehetséges. . . . Haller István : Körül kell nézni, mennyi numerus clausus van a keresztények ellen. (Felkiáltások a középen : Minden vonalon 1) B. Szterényi József : Nekem hiába mondja ezt a t. képviselő ur, mert én minden numerus clansust vagy hasonló rendelkezést bármely vonatkozásban elitéltem a múltban és el fogok Ítélni a jövőben is. Ereky Károly : Azt titokban szokták megbeszélni, nem törvényhozásilag. B. Szterényi József : Engem ez a vád egyáltalán nem érhet ... Haller István : Csak egy tényt konstatáltunk, senki ellen nem szólott. Rupert Rezsó' : A nívó dicsőségére ! Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a házszabályokhoz alkalmazkodva csendben lenni. 19*
