Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-301

À nemzetgyűlés 301, ülése 191 gens osztály gyermekeinek is kedve lesz inas­nak elmenni. Mahunka Imre : Tökéletesen ugy van ! Nagy János (egri) : Mig azonban a tanonc olyan, mint a seprő a szögletben, addig hiába szónokolunk, hogy kövessük a nyugat példáját, mint például Angliában, a lordok gyermekei is elmennek iparosoknak, vagy Amerikában, ahol a milliomosok és milliárdosok küldik gyer­mekeiket a gyárakba, hogy azokon végigmenve, a gyár minden üzemét megismerjék, hogy ami­kor majd vezetni fogják a gyárat, mint szak­emberek álljanak annak élén. Hiába követeljük mi ezt mindaddig, amig a tanonc szociális, tár­sadalmi helyzetéről és védelméről nem gondos­kodunk, amig maguk az iparosok sem becsülik meg a tanoncot, ami pedig nagyban hozzá­járulna ahhoz, hogy őket is megbecsüljék. A tanoncnevelés, iskoláztatás szempontjából van az iparosságnak nagy kifogása. A mi törvé­nyünk t. i. túlmegy a francia törvényen. A fran­cia ipartörvény hetenként hét órát állapit meg a tanonciskolák számára, hetenként két délutánt szán erre a célra, mellyel szemben a mi törvé­javaslatunk hetenként kilenc órát állapit meg, úgyhogy órabeosztásunk szerint megtörténhetik, hogy a tanítási idő három vagy négy délutánt is elfoglal. Az erre vonatkozó rendelet már meg is jelent. A törvény is ahhoz alkalmazkodik, és eszerint délután négytől hatig, bizonyos esetek­ben hétig van megengedve a tanítás a tanonc­iskolákban, a vasárnapi tanoncoktatás pedig tel­jesen ki van küszöbölve. Ezt szociális és keresz­tény szempontból helyeslem, mert nagyon fon­tosnak tartom, hogy a törvényhozás ennek a szempontnak kifejezést adjon. A német és a svájci törvényhozás a vasárnapra vonatkozólag ugy intézkedik, hogy a tanoncoktatás az isten­tisztelet ideje alatt tilos. Az istentiszteletet tehát tekintetbe veszi a német és a svájci törvény­hozás, sőt még szerződésfelbontási jogot is ad a tanoncnak abban az esetben, ha a mester a tanoncot az istentisztelet látogatásában akadá­lyozza. Csodálom, hogy a mai korban annyi keserű tapasztalat után is voltak még érdek­csoportok, melyek kifogásolták a javaslatnak ezt a részét, melyben gondoskodás történik arról, hogy a tanonc hetenként egy órában vallás­erkölcsi oktatásban részesittessék... Usetty Ferenc : Azokkal nem kell törődni ! Nagy János (egri) : ... A nagy Németország és Svájc a maga liberalizmusa mellett fontosnak és szükségesnek tartja azt, hogy az inasban az öntudat, a lelki öntudat legalább hetenként egyszer, a vasárnapi istentisztelet alkalmával megnyilatkozzék, hogy hozzá szokjék ahhoz, hogy benne bizonyos öntudatos lélek is lakozik, nem­csak munkagép alkatrésze. Az iskolai fegyelem szempontjából akarnék még egypár megjegyzést tenni. A törvényjavaslat csak azt mondja ki, hogy akivel nem birnak az iskolában, három hónapra kizárják az iskolából. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XVI. KÖTE '.évi január hó 30-án, hét fon. 113 Ezzel szemben az egyik svájci kanton törvény­hozása ugy intézkedik, hogy az iskolában a rakoncátlan tanoncokat először az igazgató fenyíti meg, másodszor a bizottság előtt fenyítik meg, harmadszor a rendőrség őrszobájába csuk­ják el és negyedszer három hónapra kizárják, ugy hogy abban az esztendőben már nem szaba­dulhat fel, vizsgát nem tehet és végül, ha egy­általában nem birnak vele, végleg kizárják az iskolából, de akkor a szerződést is fel kell vele bontani. A tanonc szociális viszonyaira vonatkozólag megemlítem még azt, hogy Württembergben egy kiadott rendelet értelmében és a svájci kanto­nokban is felügyeletet gyakorolnak arra nézve, hogy a mester hogyan neveli a műhely­ben a tanoncot iparossá. A württembergi rendelet mintegy állami feladattá teszi, hogy vizsgálja és számon tartsa azokat a mester­embereket, akik jó tanoncokat, jó segédeket szolgáltattak az élet számára és tanácsadó szer­vezetével és tanoncvédő egyleteivel reáirányitja a közönség figyelmét azokra a mesteremberekre, akik az inasnevelés tekintetében valósággal reme­keltek. Sőt a rendelet jutalmakkal tünteti ki azt az iparost, azt a mestert, aki kiváló segé­deket, kiváló tanoncokat nevel. Különösen felhívom a minister ur figyelmét arra. amit Pátfy Dániel t. képviselőtársam em­iitett, hogy amikor a tanoncnak vasárnap sza­badsága van, hivatalosan foglalkoztassák az isko­lában. Az iskolák kebelében mindenütt okvetlenül tanoncotthonokat kell felállítani . . . Usetty Ferenc : Van Budán egy nagyszerű ! Nagy János (egri): ... és még a társadal­mat is bele kell vonni abba, hogy a tanoncot vasárnap oltalma alá vegye, védje és a helyes irányba terelje. Usetty Ferenc : Tanoncinternátus ! Nagy János (egri) : Vallásoktatási szempont­ból is — tapasztalatból beszélek — sokkal helyénvalóbb volna, ha vasárnaponként a hitok­tatók összegyűjtenék a tanoncokat, elvinnék őket a templomba, misét mondanának, istentiszteletet végeznének és ott exhortációkat tartanának, mintha a hittanórára vezetnék őket és ott taní­tanák hittanra. Az inast nem tanítani kell a hit elemeire, hanem bele kell nevelni a hitbe, az életbe, a vallásba. Nemcsak azt kell meg­tanulnia, hogy mik a hitágazatok, hanem hogy mi a becsületes léleknek, a becsületes polgárnak az erkölcsi alapja, hogy mi a gyakorlati keresz­ténység. Usetty Ferenc: Tessék megnézni a Toldy Ferenc-utcai intézetet ! Nagy János (egri): Nagyon fontos az is, hogy azt az iparostanoncot, aki az összes hét­köznapokat a műhely füstös levegőjében tölti, vasárnap testnevelésben is részesítsük, mint Pálfy t. képviselőtársam mondotta. Nemrég láttam egy fényképet, talán Győrből vagy Nyugat­Magyarország egyik városából, amely tanonc­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom