Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-301

À nemzetgyűlés 301, ülése 191 gens osztály gyermekeinek is kedve lesz inasnak elmenni. Mahunka Imre : Tökéletesen ugy van ! Nagy János (egri) : Mig azonban a tanonc olyan, mint a seprő a szögletben, addig hiába szónokolunk, hogy kövessük a nyugat példáját, mint például Angliában, a lordok gyermekei is elmennek iparosoknak, vagy Amerikában, ahol a milliomosok és milliárdosok küldik gyermekeiket a gyárakba, hogy azokon végigmenve, a gyár minden üzemét megismerjék, hogy amikor majd vezetni fogják a gyárat, mint szakemberek álljanak annak élén. Hiába követeljük mi ezt mindaddig, amig a tanonc szociális, társadalmi helyzetéről és védelméről nem gondoskodunk, amig maguk az iparosok sem becsülik meg a tanoncot, ami pedig nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy őket is megbecsüljék. A tanoncnevelés, iskoláztatás szempontjából van az iparosságnak nagy kifogása. A mi törvényünk t. i. túlmegy a francia törvényen. A francia ipartörvény hetenként hét órát állapit meg a tanonciskolák számára, hetenként két délutánt szán erre a célra, mellyel szemben a mi törvéjavaslatunk hetenként kilenc órát állapit meg, úgyhogy órabeosztásunk szerint megtörténhetik, hogy a tanítási idő három vagy négy délutánt is elfoglal. Az erre vonatkozó rendelet már meg is jelent. A törvény is ahhoz alkalmazkodik, és eszerint délután négytől hatig, bizonyos esetekben hétig van megengedve a tanítás a tanonciskolákban, a vasárnapi tanoncoktatás pedig teljesen ki van küszöbölve. Ezt szociális és keresztény szempontból helyeslem, mert nagyon fontosnak tartom, hogy a törvényhozás ennek a szempontnak kifejezést adjon. A német és a svájci törvényhozás a vasárnapra vonatkozólag ugy intézkedik, hogy a tanoncoktatás az istentisztelet ideje alatt tilos. Az istentiszteletet tehát tekintetbe veszi a német és a svájci törvényhozás, sőt még szerződésfelbontási jogot is ad a tanoncnak abban az esetben, ha a mester a tanoncot az istentisztelet látogatásában akadályozza. Csodálom, hogy a mai korban annyi keserű tapasztalat után is voltak még érdekcsoportok, melyek kifogásolták a javaslatnak ezt a részét, melyben gondoskodás történik arról, hogy a tanonc hetenként egy órában valláserkölcsi oktatásban részesittessék... Usetty Ferenc : Azokkal nem kell törődni ! Nagy János (egri) : ... A nagy Németország és Svájc a maga liberalizmusa mellett fontosnak és szükségesnek tartja azt, hogy az inasban az öntudat, a lelki öntudat legalább hetenként egyszer, a vasárnapi istentisztelet alkalmával megnyilatkozzék, hogy hozzá szokjék ahhoz, hogy benne bizonyos öntudatos lélek is lakozik, nemcsak munkagép alkatrésze. Az iskolai fegyelem szempontjából akarnék még egypár megjegyzést tenni. A törvényjavaslat csak azt mondja ki, hogy akivel nem birnak az iskolában, három hónapra kizárják az iskolából. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XVI. KÖTE '.évi január hó 30-án, hét fon. 113 Ezzel szemben az egyik svájci kanton törvényhozása ugy intézkedik, hogy az iskolában a rakoncátlan tanoncokat először az igazgató fenyíti meg, másodszor a bizottság előtt fenyítik meg, harmadszor a rendőrség őrszobájába csukják el és negyedszer három hónapra kizárják, ugy hogy abban az esztendőben már nem szabadulhat fel, vizsgát nem tehet és végül, ha egyáltalában nem birnak vele, végleg kizárják az iskolából, de akkor a szerződést is fel kell vele bontani. A tanonc szociális viszonyaira vonatkozólag megemlítem még azt, hogy Württembergben egy kiadott rendelet értelmében és a svájci kantonokban is felügyeletet gyakorolnak arra nézve, hogy a mester hogyan neveli a műhelyben a tanoncot iparossá. A württembergi rendelet mintegy állami feladattá teszi, hogy vizsgálja és számon tartsa azokat a mesterembereket, akik jó tanoncokat, jó segédeket szolgáltattak az élet számára és tanácsadó szervezetével és tanoncvédő egyleteivel reáirányitja a közönség figyelmét azokra a mesteremberekre, akik az inasnevelés tekintetében valósággal remekeltek. Sőt a rendelet jutalmakkal tünteti ki azt az iparost, azt a mestert, aki kiváló segédeket, kiváló tanoncokat nevel. Különösen felhívom a minister ur figyelmét arra. amit Pátfy Dániel t. képviselőtársam emiitett, hogy amikor a tanoncnak vasárnap szabadsága van, hivatalosan foglalkoztassák az iskolában. Az iskolák kebelében mindenütt okvetlenül tanoncotthonokat kell felállítani . . . Usetty Ferenc : Van Budán egy nagyszerű ! Nagy János (egri): ... és még a társadalmat is bele kell vonni abba, hogy a tanoncot vasárnap oltalma alá vegye, védje és a helyes irányba terelje. Usetty Ferenc : Tanoncinternátus ! Nagy János (egri) : Vallásoktatási szempontból is — tapasztalatból beszélek — sokkal helyénvalóbb volna, ha vasárnaponként a hitoktatók összegyűjtenék a tanoncokat, elvinnék őket a templomba, misét mondanának, istentiszteletet végeznének és ott exhortációkat tartanának, mintha a hittanórára vezetnék őket és ott tanítanák hittanra. Az inast nem tanítani kell a hit elemeire, hanem bele kell nevelni a hitbe, az életbe, a vallásba. Nemcsak azt kell megtanulnia, hogy mik a hitágazatok, hanem hogy mi a becsületes léleknek, a becsületes polgárnak az erkölcsi alapja, hogy mi a gyakorlati kereszténység. Usetty Ferenc: Tessék megnézni a Toldy Ferenc-utcai intézetet ! Nagy János (egri): Nagyon fontos az is, hogy azt az iparostanoncot, aki az összes hétköznapokat a műhely füstös levegőjében tölti, vasárnap testnevelésben is részesítsük, mint Pálfy t. képviselőtársam mondotta. Nemrég láttam egy fényképet, talán Győrből vagy NyugatMagyarország egyik városából, amely tanonc15