Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-291

196 À nemzetgyűlés 291. ülése 1922. évi január hó 18~án, 'szerdán. Bethlent vád nem érheti, (Ugy van! ügy van! a jobboldalon.) Természetes, hogy a táloldalon máskép ítélik meg a helyzetet. A túloldalnak sokkal kellemesebb volna, ha Bethlen nem felénk közeledik, hanem azzal a táborral keresi a konnexust, melynek a királykérdésben elfoglalt álláspontja is igazolódott, hanem ha őfeléjük orientálódik és velük keresi a politikai barátságot. Fangler Béla: Azért a kisgazdapártot mégis be fogja Bethlen csapni ! (Felkiáltások a jobboldalon : Nem maguknak baj az !) Elnök: Fangler képviselő urat ezért a közbeszólásáért kénytelen vagyok a házszabályok 221. §-a alapján rendreutasítani, (Helyeslés a jobboldalon.) Berki Gyula: Ne féltsen minket senki, én egész őszintén beszélek, nekem az az érzésem, hogy ha az a koncepció, amely kialakulóban van, nem volna olyan j ól kiépítve, ha az a koncepció nem nyugodnak olyan alapokon, amilyeneken nyugszik és ha annak a koncepciónak nem lennének messzemenő nagy, nemzeti, politikai és gazdasági céljai, akkor nem haragudnának a túlsó oldalou, hanem nevetnének. Ebben a közeledésben, amelytől remélem egy nagy erőcsoportosulás, nagy összefcgás kifejlődését, lesz meg a magva és alapja annak a lehetőségnek, hogy ebben az országban kialakuljon egy olyan nagy egységes nemzeti közvélemény, amelyre támaszkodva kialakulhasson olyan törvény hozás, amely képes lesz folytonosan és állandóan dolgozni, képes lesz azokat a feladatokat megoldani, amelyeknek megoldását nagyrészben azok a törekvések akadályozták, amelyeknek szószólói részéről ma minket ér az a vád, hogy bizonyos feladatok elvégzése elől kitértünk. Engedelmet kérek, mi az első napoktól kezdve hangsúlyozzuk, hogy vegyük elő az alkotmányjogi kérdéseket. A legitimista tábor részéről másfél esztendeje halljuk, hogy ma a gazdasági, szociális és pénzügyi kérdések az aktuálisak, a királykérdést ki kell kapcsolni. Nagyon ferde beállítás az, amikor az alkotmányjogi kérdések el nem intézéséért miránk hárítják a felelősséget. Kerekes Mihály : A kormányra ! Berki Gyula : Miránk nem lehet és erre a kormányra sem lehet a felelősséget teljes mértékben hárítani, mert hiszen más kormányok is voltak Magyarországon. Kerekes Mihály : Ez egy és ugyanaz ! Berki Gyula : De Friedrich István t. barátom tegnap alludált arra, hogy tulajdonképen a királykérdésben a demarkációs vonal ott kezdődik, hogy neki és elvbarátainak az a felfogása, hogy az ország területi integritása, amely mindannyiunk lelkében él, egyedül a király személyével és a Habsburg-restauráció gondolatával kapcsolódik össze. Nekünk ellenkező a felfogásunk. Nekünk az a szent meggyőződésünk, hogy Magyarország integritásának a legtöbbet ártott a Habsburgrestauráció erőltetése, a puccsok megismétlődése, a legtöbbet ártott külpolitikai vonatkozásban ennek a nemzetnek az, hogy az állandóan felszínen tartott püccslehetőségek egész Európa közvéleményét ez ellen a nemzet ellen izgatták. Az integritás lehetőségének forrásai egész máshol vannak. Magyarország integritásához egy okos, helyes, mérsékelt belső politika vezethet, olyan belső politika, amely gazdasági és szociális tekintetben olyan megnyilatkozásban jelenik meg a tőlünk elszakított területek lakossága előtt, hogy ez érezze azt, hogy ehhez a megcsonkított országhoz visszacsatlakozni érdemes, hogy vágyat érezzen magában az állami intézmények iránt, a jó közigazgatás iránt, a jó iskolai berendezés iránt, egyszóval az állam olyan berendezését kell itt megteremteni, amely vonzóerővel bír az elszakított területek lakosságára, (ügy van! a jobboldalon.) Kellenek itt mélyreható gazdasági reformok, végre kell hajtani a földreformot és ennek végrehajtása a területi integritás szempontjából sokkal föntosabb, mint a királykérdés. Mert mi a szituáció ? A környékbeli államokban mindenütt megkezdték a földreform végrehajtását. Méltóztassék elhinni, ha itt is józan, mérsékelt reformot viszünk keresztül, mely nem érinti az ország mezőgazdasági termelését, mely nem teszi tönkre a nagy- és középbirtokot, amely nem akadályozza a termelés kifejlesztését, amely arányban áll a magyar mezőgazdasági kultúra fokozatos fejlődésével, ez fog igazi vonzóerőt gyakorolni a tőlünk elszakított lelkekre. És vonzóerőt gyakorol az olyan belső politika, amelyben van igazságosság, jogegyenlőség, Igaz ! ügy van ! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) amely a társadalmi kibékülést hirdeti. De olyan belső politika, amely még több pártra tagolja ezt az országot, olyan belső politika, amely tizenöt földmivespártot alakit Magyarországon . . . (Zaj balfelől.) Szijj Bálint : Közelednek a választások ! Lingauer Albin : Bérben birják azt a nevet ? Berki Gyula: ... az nem alkalmas arra, hogy ezt a nemzetet összefogja és mindazoknak a feladatoknak megoldására képessé tegye, amikre szükség van. (Ugy van ! jobbfelől) A túlsó oldalról nem egyszer hallottuk a reakció vádját emlegetni. Sándor Pál t. képviselőtársam beszédében és cikkében alludált arra, hogy ma Magyarországon ez a párt képviseli a reakciót. Tessék csak az emlékezés szárnyán kissé visszarepülni két esztendőre, tessék csak visszagondolni arra az időre, amikor itt divat volt •— Fangler képviselő ur is hódolt annak a divatnak — a fejbeverő és pofozó antiszemitizmus, amelyet mi az első perctől fogva perhorreszkáltunk. (Ugy van ! a jobboldalon.) Fangler Béla : Én ma is antiszemita vagyok ! Berki Gyula : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Mi akkor is azt mondottuk, hogy nem fajok és felekezetek szerint kell ezt az országot osztályozni... Szijj Bálint : Konzekvensek vagyunk ! Berki Gyula: .. . hanem az emberek tisztessége, becsületessége, munkára alkalmassága lehet