Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-288

A nemzetgyűlés 288. ülése 1922. évi január hó 14-én, szombaton. 57' Azt hiszem, hogy ezt megtagadni nem lehet, mert az igazságtalan elbánást az ezer holdon feliili földbirtokososztály, akárhol is ül, meg nem érdemelné. Remélem, hogy az igen t. földmivelésügyi minister ur egyetértésben van a pénzügyminister úrral atekintetben, hogy ezt a kérdést igazságosan kell megoldani. Griger Miklós: Hogy védi a kisgazdákat! Mándy Samu : Bocsánatot kérek, a kisgaz­dáknak ez ép olyan érdeke, mint a nagygazdák­nak. Vannak kérdések, ahol különbség van, ahol a priust megadom a kisgazdáknak, de nem látom be, hogy a kisgazda ne állhatna a nagy­gazdák mellé akkor, ha jogos érdekről van szó. Kerekes Mihály: De mi lesz a nincstelenek­kel? (Zaj.) Mándy Samu : Én már csak a magam sze­rény felszólalását fogom elmondani és lehetőleg kerülni fogom, hogy refleld álj tk a közbeszólalá­sokra. (Helyeslés a jobboldalon.) Rassay Károly: Négyet y helyesli, ez a fontos ! Mándy Samu : Még egy kérdést kell felem­lítenem, amelynek meghallgatására szíves türel­müket kérem. Ez a földhaszonbérlet megállapí­tásának kérdése. Amint tudni méltóztatnak, ezt a kérdést a törvényhozás — sajnos — nem ol­dotta meg, más fontosabb kérdések ezt elodáz­ták és ugy látszik, hogy ezeknek a kérdéseknek megoldása már a jövő törvényhozás keretébe fog tartozni. Cserti József: Azt hitték, hogy hamarabb lesz meg a földreform ! (Zaj. Halljuk ! Hall juh !) Mándy Sámuel: Miután erről törvény nem intézkedik, rendeletek utján kellett a kérdést szabályozni. Ezek a rendeletek, amelyek most már évről-évre napvilágot látnak, bizonyos tü­netet mutatnak. Az elébb bátor voltam az Omge-t felemlíteni, de méltóztassék megen­gedni, hogy kifejtsem, hogy a földbirtokos-osz­tálynak szervezett testülete Magyarországon egyáltalán nincs. Az Omge az egyetemes gazdaközönség érdekképviselete ; ott vannak a földbirtokosok, bérlők, gazdatisztek, elméleti gazdák, a gazdasággal tudományosan foglal­kozók . . . Cserti József: Kisgazdák! Mándy Sámuel: . . . szóval nem tisztán földbirtokos-szervezet. Van ellenben egy másik, újonnan alakult szervezet, és ez : a földbérlők szervezete. Ez most a háború alatt, vagy a háború előtt alakult — nem tudom biztosan — és nagy agilitással működik. Nem akarom őket támadni, inkább dicsérem az agilitásukat. De meg kell állapitanom, hogy a Eöldbérlők Szö­vetsége (Zaj. Elnök esengei.) ezeknek a rende­leteknek keletkezésénél bizonyos befolyást tud érvényesíteni. Rassay Károly: Ott van Lukovich, ez az egész ! Mándy Sámuel : Feltűnő, hogy ezek a ren­deletek és a később megjelenők is bizonyára NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XV. KÖTET. előnyöket juttatnak a bérlők javára, de a föld­birtokosok javára nem találtam bennük javitő intézkedéseket. Azért hozom ezt ide, mert leg­közelebb valószínűleg uj rendelet fog készülni és különben is szükséges volna, hogy bizonyos sérelmek reparáltassanak. (Zaj. Halljuk! Hall­juk !) Lássuk, hogyan állnak ezek a rendeletek, hogyan érvényesülnek a gyakorlati életben. Az eredeti alaprendeletben, amely — nem tudom biztosan, de azt hiszem, hogy még 1918-ban, a régi törvényhozás idején, de mindenesetre a Károlyi-féle forradalmi kormány alatt napvilá­got látott — benne volt, hogy a pénznek vál­tozott vásárlási erejével összehasonlítva ós annak megfelelőlen az a vegyes bíróság, amely ebben ítélkezik, jogosított a béremelést pénzben, avagy terményben, illetőleg a terménynek megfelelő ár­ban megállapítani még akkor is, ha az eredeti szerződés pénzre szólott. Rassay Károly : Még a forradalom előtt ! Mándy Sámuel: A forradalom előtt jött a régi, de ez megismételtetett a forradalom után is. Már most, ha méltóztatnak megnézni, azt látjuk, hogy az utolsó rendeletben ez nincs már igy kidomborítva, azonban a gyakorlat az volt, miután expressis verbis nem volt megmondva, hogy terményben kell megállapítani a bérösz­szeget. A t. védekező helyzetben lévő haszon­bérlők azon az alapon álltak : kérem, mi pénzre szerződtünk, tehát pénzben követeljük a meg­állapodást. Ez még az első egy-két évben, az 1918—1920. évben nem volt olyan nagy sére­lem a földbirtokosok osztályára nézve, de most, mikor a pénz vásárlóereje ennyire lezuhant — amint az tudvalevő — pénzértékben kifejezni a haszonbért nem is tudnám, ilyen szakértő nin­csen. Mikor az utolsó években már minden uj bérlet termény alapján létesült, tehát még a szomszédos körülmények sem vehetők figyelembe; mikor már a vagyonváltságot is buzaalapra fek­tetjük és ez az értékmérője a földnek is : akkor elérkezett az ideje annak, hogy a haszonbérlet­nek is búza legyen az értékmérője. Ennélfogva arra kérem elsősorban az igaz­ságügyminister urat, — mert hozzá tartozik az ügy — hogy most már az uj rendeletben kifeje­zetten méltóztassék megmondani, hogy a föld­haszonbérletek emelésénél — eltekintve a kivé­telektől, amelyeknek helyt lehet adni — igenis a búzának, illetve a búza árának megfelelően állapíttassák meg a bérleti összeg. (Egy hang jobbfelöl : A gyakorlatban ezt követték.) A gyakor­latban nem követték. Imitt amott előfordult, de csak sporadikusan, a felsőbíróság azonban akkor is megváltoztatta az Ítéletet. Somogy megyében, Baranyában és általában a Dunán túl alig fordult elő eset. Békésben és Szabolcsban fordult elő ilyen eset, de — ismerem ezt az irodalmat, hogy ugy fejezzem ki magamat — ez nem általános. Különben is itt az ideje, hogy csakis szabatos, egyöntetű eljárásra utaltassák a

Next

/
Oldalképek
Tartalom