Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-288
58 A nemzetgyűlés 288. ülése 1922, bíróság. (Helyeslés a szélsőbalólddlon.) Ne ítéljenek az egyik vármegyében igy, a másikban amúgy. (TJgy van! TJgy van!) Rassay Károly: Legyen vége a magánjogok rendeleti szabályozásának és törvény jöjjön helyökbe ! Mándy Samu: Az alaprendeletről szóltam, és most még megemlítem, hogy elkövetkezett egy rendelet, amely azt mondta ki, hogy a kereseti összeget, amelyet a bérbeadó benyújt, utólag felemelni nem lehet. Azután azonban jött egy rendelkezés, amely megengedte, hogy a tárgyalás eltolható a bérlő kívánságára a gazdasági év végéig. Ezt az utóbbi intézkedést nem lehet kifogásolni, mert tényleg a gazdasági év végén könnyebben lehet megállapítani a hozamot. Ez mindkét fél érdeke. De ha nekem megtiltatik, hogy felemelhessem a keresetet és az eltolás lehetséges, sérelem esik rajtam. Mert ime mi történt? Mondjuk, 1921 tavaszán beadta valaki ezirányu keresetét akkor, amikor ki lett mondva, hogy el kell hinni, hogy a pénz őszre 4—5 centimet fog érni Zürichben és aki ezt nem hiszi, az hazafiatlan elem. Mikor, mondom, beadta keresetét, azt mondta, hogy ő 200 koronában kéri a búza arat megállapítani — a búza akkor 500 korona volt, de remélhető volt, hogy le fog szállani, mert jobb lesz a pénz — mondom, akkor beadta 200 korona értékben, mikor pedig tárgyalásra került a sor, ősszel, — vagy most fog arra kerülni, mert hiszen fellebbezés lehetséges — akkor a búza, amely 500 korona volt, 2500 korona lett ós nincs módja a földbirtokosnak keresetét módositani. Ilyen rendeletet nem lehet fentartani. Ilyent békében meglehetett csinálni, amikor a pénz értéke stabilizálva volt, de most, midőn hétről-hétre változik az érték, ezt fentartani nem lehet, illetve csak az esetben, hogyha búzában, illetve a terménynek megfelelő árban való megállapítás espressis verbis kimondatik; akkor ez a kérdés nem fontos. T. Nemzetgyűlés ! Hogy unalmassá ne váljak, még csak azt jegyzem meg, hogy azt szokták mondani, hogy ezeket a változtatásokat a kisbérlők javára hozzák be. Ilyen válasz adatott, midőn kérdés tétetett az irányban, hogy miért kell 5°/o illetéket fizetni a kért felemelési öszszegért és nem a megitélt összegért, az igazságügyi tárca javára. Minden béremelést kérő egyénnek t. i. 5% illetéket kell fizetni a béremelést kitevő összeg után, addig nem is iktatható a kérvény. Mondom, mikor az osztályban eziránt kérdést intéztek, az volt a válasz : hja, ez a kisember érdeke, mert a nagybirtokosok egyáltalán túlnagy igényekkel állanak elő. Ez falsum, ez nem helytálló a kisemberre vonatkozólag, mert azok az utóbbi években csak terményben adják le haszonbérüket. Ha azonban szükséges, hogy a kisembert e tekintetben védjük, ezt szívesen támogatom, de évi január hó 14-én, szombaton. azt nem ezzel kell megvédeni, hanem ha védeni akarjuk, mondjuk ki azt, hogy a kisembernek, tehát a 100 holdon aluli, vagy akár 200 holdon aluli birtokosnak, aki bérben birja azt a földet, a bérét 100 avagy 150 kg búzán felül megállapítani nem lehet. Ekkor lesz az a kisember megvédve. Mert ez a beállítás csakis az 5—10.000 holdas bérlő javára szolgál; mert ez engemet, nagybirtokost eltilt attól, hogy megfelelő bért kérjek. Már pedig hol van megírva, hogy szükség van az 5—10.000 holdas bérlő védelmére, szemben a 10 holdasokkal? Hiszen az állam érdeke is az, hogy e tekintetben szabad forgalom legyen, — hogy ugy fejezzem ki magamat — szabadon érvényesíthesse jogát a földbirtokos, mert minél nagyobb lesz a haszonbéralap, annál nagyobb lesz az adóalap. Ez tehát nem finánc érdek, ez tisztán bizonyos befolyás érvényesülése, amelyet én tisztelek ugyan, de amelyet igazságosnak nem tartok. Kérem ennek ratifikálását az igazságügyminister urtól és a földmivelésügyi kormányzattól, mert ez most aktuális, minthogy legközelebb uj rendeletet kell kiadni. (Helyeslés balfelöl.) Weiss Konrád: Egészen ellenzéki beszéd! Mándy Samu: Bocsánatot kérek, én a kormányt sohasem ugy támogatom, hogy ne kritizáljak. (Mozgás bal felöl.) Hornyánszky Zoltán: Ellenzéki beszédet mond a kormány részére! Mándy Samu : Bocsánatot kérek, ez nem ellenzéki beszéd, Hornyánszky Zoltán: Pardon, akkor tévedtem! (Derültség.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a párbeszédektől tartózkodni. Czeglédy Endre: Nekem szemrehányást tett ! Mándy Samu: Azt hiszem, t. képviselőtársaim, sokkal nagyobb szolgálatot tehetnek az országnak, ha az ilyen álláspontot helyeslik, mint hogyha ebből is kis pártpolitikai kérdést csinálnak. T. Nemzetgyűlés! Az utolsó kérdéshez értem, amelyet még szóvá akarok tenni, amely azonban szintén megérdemli, hogy szives figyelmükre méltassák. (Halljuk! Halljuk!) Ennél a kérdésnél bekapcsolódom Szterényi József báró t. képviselőtársam beszédjébe, aki itt közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Czeglédy Endre: Az is ellenzéki! Mándy Samu: Ellenzéki, de azért okosat mondhat. (Derültség.) T. képviselőtársam szemére hányta a volt pénzügyi kormányzatnak, hogy amikor szabadforgalmat hirdetett, akkor — mint ő magát kifejezte — megcsinálta és észrevétlenül belekerült a törvénybe egy kény szer kartell. Ez a szesztermelésre vonatkozólag jegyeztetett meg. Kerekes Mihály: Nagyon érdekes! Mándy Samu : Köszönöm méltóztassék csak meghallgatni.
