Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-294
À nemzetgyűlés 294. ülése 1922. évi január hó 21-én, szombaton. 387 Őrgr. Pallavicini György: a Fehérkönyv ügyében a ministerelnökhöz; B. Szterényi József: lakásrekvirálás ügyében a népjóléti és igazságügyministerhez; Fangler Béla: a »kisüst« visszaállítása tárgyában a pénzügyi és foldmivelésügyi ministerhez ; (Derültség jobbfelől.) Fangler Béla : a vármegyei tisztviselők státusrendezése tárgyában az összkormányhoz ; Kerekes Mihály : a sertéskiviteli engedélyezések reviziója tárgyában a foldmivelésügyi minis terhez; Somogyi István : némely egyesület állítólagos kényszerű feloszlatása tárgyában a ministerelnökhöz ; Somogyi István : a nagytétényi sertéshizlaldával kötött szerződés és egyéb visszaélések tárgyában a foldmivelésügyi ministerhez ; Kiss Menyhért : a rokkantak ellátása, a hadigondozás megjavítása, a rokkantügy uj rendezése tárgyában a népjóléti ministerhez ; Sándor Pál : a bécsi gobelinek ügyében a külügyministerhez ; Budaváry László : a kisiparosok helyzetének javítását célzó kormányintézkedések foganatosítása tárgyában a kereskedelemügyi ministerhez. Elnök ". Az interpellációkra a napirend megállapítása után fogunk áttérni. Sajnálattal jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Gaal Gaszton ur, a nemzetgyűlés elnöke, levelet intézett hozzám, melyben elnöki mlétóságárói lemond. (Helyeslés balfelől. Felkiáltások a jobboldalon : Nem fogadjuk el ! Éljen Gaal !) Kérem a jegyző urat, legyen szives a levelet felolvasni. Forgáos Miklós jegyző (olvassa) : Méltóságos Alelnök Ur ! Folyó hó 20-án, bár ülésen kívül, de a nemzetgyűlés tanácstermében — ugy érzem — hibámon kivül, de mindenesetre szándékom ellenére sajnálatos eseményeknek lettem részben tárgya, részben részese. Ezek ugyan nem mint elnököt érintenek s nem elnöki funkcióból kifolyólag értek, de mégis ugy érzem, tartozom ugy a Háznak, mint annak a magas méltóságnak, melyet a nemzetgyűlés bizalmából betöltöttem, azzal, hogy a megtörtént események természetes következményeként a házelnökségről lemondjak.« (Helyeslés balfelől.) MeskÓ Zoltán : Férfias eljárás ! Forgács Miklós jegyző (olvassa) : »Kérve Méltóságodat, hogy lemondásomat a nemzetgyűlés tudomására hozni kegyeskedjék. Nem távozhatom az elnöki székből anélkül, hogy — elnöki teendőim végzésénél — a Ház minden oldaláról egyaránt tapasztalt szives támogatásért s gyengéim iránti megértő elnézésért hálás köszönetemnek kifejezést ne adjak. Méltóságodnak mély tisztelettel, Budapest, 1922. évi január hó 21-én, hive Gaal Gaszton.» (Élénk éljenzés jobbfelől.) Rupert Rezső : Korrekt eljárás ! Elnök : Napirendi indítványt fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hétfőn, folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor tartsuk a következő napirenddel : 1. az indemnitásról szóló törvényjavaslat s ezzel kapcsolatban a kormány programmja felett megindult vita ; 2. az 1884. évi XVII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása ; 3. a jegyzőkönyv hitelesítése. Méltóztatnak hozzájárulni napirendi indítványomhoz ? (Igen I) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot és az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a foldmivelésügyi minister ur válasza Kerekes Mihály képviselő urnák Mucsay László törökszentmiklósi földbirtokos birtokának bérbeadása tárgyában előterjesztett interpellációjára. Mayer János foldmivelésügyi minister; T. Nemzetgyűlés ! Kerekes Mihály t. képviselőtársamnak f. hó 14-én előterjesztett interpellációjára kívánok röviden válaszolni. Az interpelláló képviselő ur interpellációjában kritika tárgyává tette a földbirtok helyesebb megoszlásáról szóló 1920. évi XXXVI. tcikketj valamint az ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott ministeri rendeletet. Minden törvénynél, de annál inkább egy ilyen nagy horderejű törvénynél, mint amilyen a földreform, amikor azt a törvényt végrehajtjuk, az életbe kivisszük, akkor adódnak elő • olyan speciális körülmények, amelyekre a törvény alkotásánál, bármilyen gondosan és körültekintően történt is az, nem tudhattunk kiterjeszkedni. Épen azért mi, a kormány, igen jó néven veszszük azt, amikor bármily oldalról és irányban, bárkitől okos gondolatok, ötletek és javaslatok jönnek, módosító indítványokat tesznek, amelyek azt célozzák, hogy ezt a nagy horderejű reformot minél sikeresebben és gyorsabban hajtsuk végre. Bölcsen méltóztatnak tudni, hogy amikor ezt az emiitett törvényt tárgyaltuk itt a nemzetgyűlésen, általában elfogadtatott az az alapelv, hogy a földreform végrehajtását ki kell vonni a változó politikai befolyása alól (Helyeslés.) és rá kell bizni egy olyan testületre, amely minden befolyástól menten, a törvény intenciói szerint hajtja végre a reformot, így alkotta meg, igy kreálta a törvény a földbirtokrendező bíróságot, amely a Curiá val egyenrangú testület. Azt is méltóztatnak bölcsen tudni, hogy az alsóbb fórumoktól a fellebbezések nem a foldmivelésügyi ministeriumhoz intéztetnek, hanem azok a földbirtokrendező bíróságnál lesznek végérvényesen eldöntve. így a vármegyei közigazgaíá&i bizottság gazdasági albizottságának Ítéletei fellebbezés esetén nem hozzám, hanem a földbirtokrendező bírósághoz nyújtatnak be, ahcl ezek aztán legfelsőbb fokon döntetnek el, amely döntés ellen sem fellebbezésnek nincs helye, sem az ellen nekem vétójogom egyáltalában nincs. T. Nemzetgyűlés S Már most itt az a különleges helyzet állt elő, hogy nap ól-napra a küldöttségek egész tömege jön a foldmivelésügyi minis49*
