Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-288
A nemzetgyűlés 288. ülése 1922. évi január hó 14-én, szombaton, 83 vény szerint joga van a bérletre annak, aki gazdasági szaláskoiát végzett, viszont azonban azt sem. vitat hat] a senki, hogy annak a 70 szegény embernek is joga van ehhez. Drozdy Győző : Meg a többi 12.000-nek is ! Rupert Rezső: Csak hetvenszer több ! Kerekes Mihály: Már most csak az a kérdés, hegy kinek lett volna észszerű, oda juttatni ezt a 660 holdat : ann ak-e, akinek már van min gazdálkodnia, akinek 160 hold sajátja és 1200 held olyan birtoka van, amelyén közösben gazdálkodna'ik, vagy azoknak, akiknek a betevő falatjuk sincs meg ? Mikor a gazdasági albizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy mégis azt a szerződést hagyja jóvá, amelyet Szőke Béla és Lajos kö t ött Mucsay Lászlóval, akkor azt hiszem, keresztezte a földmivelésügyi minister ur által megszerkesztett és kiadott végrehajtási utasítás rendelkezését, amely szerint mielőtt jóváhagynának egy szerződést, tartozik a gazdasági albizottság birálat tárgyává tenni, hegy van-e abban a közbégbeu igényjogosult vagy sem, és kötelessége a szegény embereket földbirtokpolitikai szempontból is a szükséges bérlethez juttatni. Rupert Rezső: Ez a Gömbös Gyula kerületében van ? Kerekes Mihály: Igen ! T. Nemzetgyűlés ! A községi elöljáróság a gazdasági albizottságnál a nép javára megfellebbezte ezt a döntést és bár elismerem, hogy a földmivelésügyi ministerium most már nem igen gyakorolhat ingerenciát erre a dologra, mert hiszen az az Országos Földbirtokrendező Bíróságra tartozik, (ügy van! half dől.) mégis kívánatosnak tartanám, hogy ilyen esetekre a földmivelésügyi ministernek vétótoga legyen és ha nem volt eddig, oda kell törekedni, hogy legyen vétójoga, hogy megvédessék a nép törvényszerinti joga és érdeke. Ugy hallom, pozitive nem tudom, mert az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnökével nem beszéltem, hogy a szerződést az Országos Földbirtokrendező Bíróság is jóváhagyta. Interpellációmat kizárólag azért hoztam ide, hogyha a földmivelésügyi ministeriumnak nincs is joga ahhoz, hogy e bíróság döntésébe beleavatkozzék, de ahhoz joga van, hogy a gazdasági albizottságot utasítsa, joga van megkövetelni tőle, hogy a végrehajtási utasítást tartsa be. Világos, hogy magával a törvénnyel és a végrehajtási utasítással jut összeütközésbe a gazdasági albizottság határozata, de összeütközésbe jön a Földbirtokrendező Bíróság határozata is, ha ilyén van. Epen ezért interpellálok ma és kérem a t. földmivelésügyi minister urat, legyen szives — bár ő levelet is adott — érdeklődjék a dolog iránt, hogy védessenek meg Tirökszentmiklós szegényeinek érdekei. Megérdemli az a 12.000 szegény ember, hogy a földmivelésügyi minister ur felemelje szavát az országos földbirtokrendező bíróságnál, és amennyiben ez még nem hagyta volna jóvá a szerződést, hasson oda, hogy azok a szegény emberek megkapják ezt a bérletet. Van szerencsém a következő interpellációt intézni a földmivelésügyi minister úrhoz (olvassa) : »Interpelláció a magyar királyi földmivelésügyi minister úrhoz. Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a törökszentmiklósi határban fekvő Mucsi László földbirtokos tulajdonát képező 660 hold földet a nép érdekeivel szemben Szőke Lajos és Szőke Béla urak kapták meg, akiknek a törökszentmiklósi határban 1000 hold földjük van? Hajlandó-e a minister ur sürgősen intézkedni, hogy a kötött szerződés, amely a nép törvény szerinti jogait nullifikálja, azonnal felbontassék és a bérbeadandó föld kisbérietek formájában a törökszentmiklósi földmives szegény népnek adassék oda ?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. Ki következik? Gerencsér István jegyző : Bodó János ! Bodó János : T. Nemzetgyűlés ! Csonka Torontál vármegyének nagyon ke\és, egy lélekre eső egy hold szántóföldjéből mintegy 3000 held viz alatt áll. A föld egyébként olyan kitűnő, hogy normális körülmények között 14—15—16 métermázsa búza terein meg rajta. Az ottani vizszabályozó társulat, amelynek területe lehúzódik egész Dél Torontálig, mindössze egy szivattyúteleppel rendelkezik, amely magyar területre esik. Az az impresszióm, hogy ha addig várunk, amig a felsőtorontáli ármentesitő társulat megkezdi a munkálatait, akkor még nagyon sok idő fog eltelni. Ha figyelemmel vagyunk arra, hogy ez a megszállott terület, amelyen a három év alatt alig lehetett gazdasági életet élni, földben olyan szegény, hogy a lakosság 60%-a földnélküli s anyagilag teljesen tönkrement, akkor elsőrendű kötelességnek kell tartanunk, hogy megmentsük ezt a viz alá került 3000 holdat. Ezért az volna a kérésem a t. földmivelésügyi minister úrhoz, szíveskedjék a pénzügyininistér úrral egyetértőleg sürgősen intézkedni, hogy függetlenül a vizszabályozó társulatnak esetleg a tavasszal megkezdendő munkálataitól, ez a 8000 hold szántóföld külön munkálatok alakjában feltétlenül csapoltassék le. Ezzel kapcsolatban egy kérd eût kdl intéznem a t. külügymiy ister urhez is. Nevezetesen a trianoni békeszerződés 292. és 293. cikk i intézkedést tartalmaznak a vízügyi rendelkezése kről oly területeken, ahol az ilyen vízszabályozási ktézmények hatásköre kiteljed csonka Magyarország területére is és ugyanakkor a másik oldalon a megszállt területre is. E szakaszok kimondják, hegy az ilyen közös ügyeknek intézésére állandó vízügyi műszaki bizottságot kell felállítani, még pedig a békeszerződés érvér ybelépé„étől számitett három hónap alatt. E bizottságnak tehát meg kellett alakulnia. Hogy téryleg egszsztál-e, nem tudom, igen szeretném, ha a t. külügymin ister ur volna szives felvilágosítást adni arra, vájjon ez a nemzetközi műszaki bizottság tényleg megkezdte-e működését, és ha megkezdte, van-e kilátás arra, hegy tavasszal, amikor a vizszabályozás munkálatait meg kell kez11*
