Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-288

Ôâ A nemzetgyűlés 288. illése 1922. szóló törvényt. S a földbirtokreform végrehajtási utasítása 117. §-ába maga a minister ur belevette azt, hogy — nem olvasom fel az egészet —(olvassa) : ».. .ellenben mindenkor hivatalból köteles a leg­nagyobb körültekintéssel — t. i. a gazdasági al­bizottság •— megállapítani, hogy nem követeli-e a közérdek haszonbérletnek kis haszonbérlők kezébe való juttatását«. Később pedig a 119. § előirja, hogy a fellebbezéseket a községi elöljáróság­hoz stb. kell beadni. T. Nemzetgyűlés ! Törökszentmiklóson meg­szűnt egy bérlet, Mucsay László földbirtokos bérlete és erre pályázott hetven szegény ember, akik azelőtt is kisbérletben dolgoztak, teljes instrukcióval rendelkeznek, akiknek azonban bér­letük ugyanakkor szűnt meg, amikor ez a Mucsay László-féle bérlet. Ezek a szegény emberek tehát teljes joggal pályáztak mint helybeli lakosok s még ha nem lett volna is meg az instruktusuk, a közérdek azt parancsolta, hogy ott Törökszent­miklóson, ahol tizenkétezer nincstelen van, a föld­birtokrendező biróság vagy a helybeli közigazga­tási hetóság legalább a, kisbérletekhez való hozzá­juttatását kezdje meg ezeknek a szegény embe­reknek, akik nem tudnak munkát kapni. Igaz, t. Nemzetgyűlés, hegy ha a földbirtok­reform végrehajtási utasítását olvassak, akkor minduntalan találkozunk abban, egymásnak ellent­mondó szakaszokkal, amelyek módot adnak a helyi hatóságnak és magának a gazdasági albizottságok- ' aak is a törvény olyan magyarázatára, amellyel a jogos igénylőket mellőzni és kijátszani lehet. Én csak egy tényre mutatok rá e tekintetben. Igen sok par asz hangzik el amiatt, hogy a házhelyekért folyamodó szegény emberektől előre beszedik a 450 koron ákat. A földbirtokreform végre­hajtási utasítása azt mondja, hogy a megváltási eljárás lefolytatásához szükséges költségeket az országos földbirtokrendező alap előlegezi ugyan, de ezt később, mikor földhöz vagy házhelyhez ju­tottak az illetők, tartoznak az államkincstárnak megtéríteni. Ez helyes is. A 196. § azonban ugy rendelkezik, hogy (olvassa) : »Az országos föld­birtokíen dező biróság a költségbiztositék szedését egészen elengedheti vagy összegét mérsékelheti, viszont elrendelheti megfelelő költségbiztositék szedését bármely más esetben is, ha ezt a jelentke­zések komolysága, a hatóságoknaJK felesleges munkától való megkímélése megköveteli.« T. Nemzetgyűlés ! Vizsgáljuk meg, hogyan történik az ilyen jelentkezés? Akár egy magánfél, akár egy község jelentkezik, annak kérvényét a helyi hatósághoz vagy az országos földbirtoleren­dező birósághoz kell beadnia. Megállapítják először azt, hogy igényjogosultak-e az illetők és ha azok, akkor nem tudom miért kell ráfogni ezekre, hogy felesleges munkát okoznak a földbirtokrendező bíróságnak és miért kell rászorítani az ilyen sze­gény embereket arra, hogy feltétlenül fizessék le az előleges költséget még akkor is, ha nincsen bizo­dalmuk a törvényhez, látva, hogy miként folyik annak végrehajtása. Miért kell követelni ezt az évi január hó 14-én, szombaton, összeget és miért lesz kétséges az illetők igénye ? Ha valakinek nincs háza és házhelyért folyamo­dik, felesleges munkát okoz azzal az államnak vagy .1 bíróságnak ? Nem okoz felesleges munkát. De nom is azért mondták ezt ki, hanem hogy előre lehessen kérni ezt a pénzt és igy el lehessen riasz­tani a szegény embereket ezeknek a 450 koronák­nak lefizetésétől. Mert sokan inkább félreállanak, -hintsem hogy jogot formáljanak arra a házhelyre, . Iletőleg kívánják, hogy a biróság kiszálljon. Igaz, hogy biztosítja nekik a 192. §, hogy ők majd utó­lagosan fogják megfizetni ezt, de ugyanakkor- a minister ur megengedte, hogy belevegyenek a végrehajtási utasításba egy olyan pontot, amellyel elriaszthatják az igénylőket s amelynek alapján a helyi hatóság kimondhatja, hogy a jelentkezők igénye kétséges és hogy esetleg csak zaklatásból kérik a házhelyet. Most megint itt van egy bérlet, amely Török­szentmiklósonlejárt. Mucsay László, a földbirtokos, 86 éves öregúr, aki maga már nem gazdálkodik, földjét tehát föltétlenül bérbe kellett adnia s az eddigi bérlők, Léderer Artúr és Károly, már 25 esztendeje bérelték ezt a birtokot. A bérlet lejártá­val ezek az emiitett szegény emberek megkélték az öregurat, legyen tekintettel a község rettenetes helyzetére, arra, hogy nem kevesebb mint 12.000 igényjogosult van ott, .akik nem tudnak sehova elmenni s adja ki kisbérletekben a, foldj ét. Ez a 86 éves öregúr- azonban olyan vérlázító módon utasította el ezeket az embereket, hogy nem is akarom itt recitálni szavait. De nem is hozzá tar­tozott ez a dolog, mert ezek az emberek beadtak egy igénylést a gazdasági albizottsághoz is a község utján, tehát hivatalosan is igazolva igényüket, amelyet láttamozott a helybeli szolgabíró vagy főjegyző is. Ugyanakkor pályázott erre a birtokra Szőke Lajos és Szőke Béla személyében két ottani földbirtokos is, akik közül Szőke Béla véletlenül Mayer földmívelésügyi minister ur titkára. (Zaj jobhfelől.) Szőke Bélának van 160 hold földje, az édesanyjának ott helyben körülbelül 600 hold és a pusztapói határban 500 hold, úgyhogy a két testvér édesanyjukkal együtt 1200 holdon gazdálkodik. Drozdy GyŐZŐ : Borzalmas dolog ! A minister titkára. (Felkiáltások jobhfelől : Miért ne lehetne az?) Elnök : Kérem Drozdy képviselő urat, szíves­kedjék sorára várni. Ugy tudom, a képviselő ur is fel van iratkozva interpellációra, majd akkor tessék elmondani véleményét. (Helyeslés.) Kerekes Mihály: Én csak azért emelek itt szót, hogy amikor a gazdasági albizottság döntött, erre is figyelemmel voltak, mert mint az egyik jelen­lévő megjegyezte, a község lakossainak, Szőke Bélána'k és Lajosnak kellett a 660 hold bérletet jut­tatni a már meglévő ezer holdjukhoz, mert Szőke Bélának valami ajánló irása volt Mayer akkori államtitkár úrtól, amelyen igaz, csak azt igazolta az államtitkár ur, hogy Szőke Béla gazdasági szak­iskolát végzett egyén, akinek bérletre joga van. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezt én is aláírom, igenis tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom