Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-288
74 A nemzetgyűlés 288. ülése 1922, Nézzük Franciaországot! Ki nem tudja, hogy az a nagy forradalom tényleg sok tekintetben megnemesitette a nemzetgyűlést, az emberiség nagy hasznára sok szép gondolatot aktivált. De ez a forradalom Franciaországnak szintén körülbelül százéves válságába került. Ott — most hamarjában nem tudom összeszámlálni — körülbelül tiz vagy tizenöt rezsimváltozás állott be. Yolt anarchikus-radikális köztársaság, volt konzervativ köztársaság, volt császárság, volt legitim királyság, volt Orleans illegitim királyság. Mindezek váltakoztak, mig végül csak a múlt század 70-es éveiben konszolidálódott a köztársaság. Addig kimondhatatlan szenvedéseken, belső küzdelmeken ment át az ország. Ezt akarjuk Magyarországon? (Felkiáltás balról: Nem bírjuk ki!) Hiszi valaki, hogy ezeket a megrázkódtatásokat ez a szerencsétlen, gyönge Magyarország ma, természetes határok nélkül átéli? Gondolja valaki azt, hogy szabad ma összes erőinket egy ilyen küzdelemre fordítani? Szabad-e ez nekünk most, amikor lényegben csak egy feladatunk van — és ez a feladat a belső konszolidáció révén oly vonzóerőt gyakorolni, hogy a régi Szent István koronája helyreálljon, helyreálljon a maga természetes fejlődése utján, helyreálljon a magyar faj túlsúlya, kulturális és gazdasági fölénye következtében, — szabad-e, mondom, lehet-e most ilyen harcot folytatni, ilyet megkockáztatni? Nem nemzetgyilkos politika ez? (TJgy van! bal felől.) Gaal Gaszton : Az, az ! Nemzetgyilkos politika! Nagyon helyes! Ne tessék puccsokat rendezni ! Somogyi István : Majd a Duna jegén nem lesz puccs! (Zaj. Elnök csenget.) Gaal Gaszton : Vagy pedig tessék legitim utón keresztülhajtani. Aki törvény ellen fegyverrel jön, puccsot csinál. Szilágyi Lajos: Hát a millió paraszt felvonulása? Barla-Szabó József: Azok álltak Tolmeinnél! Már ismerjük a tolmein-i áttörés történetét, megszereztük az adatokat! Az Isonzónál. Gr. Andrássy Gyula: És ezek az ellentétek áthidalhatatlanok. Ezek az ellentétek, amelyek egy lépés által fel fognak idéztetni, meg nem szüntethetők, mert lelkiismereti ellentétek. Gaal Gaszton tisztelt barátom mindig a törvényről beszél. A baj abban áll, hogy a törvényességről való fogalom, a törvényesség fogalmáról való nézetek annyira ellentétesekké váltak közöttünk, hogyha erre az útra rátérünk, akkor a törvény nem lesz többé egyesítő, hanem szétválasztó erő. Mert mást fog a királyválasztó, mást fog a történeti jog alapján álló törvénynek elismerni. Méhely t. képviselőtársam nagyon tudományosan megalapozott, szép, de az én meggyőződésemtől nagyon távol álló beszédében (Egy hang jobb felöl: A mienkhez közel áll.) évi január hó 14-én, szombaton. azt mondotta, hogy mi az Isten kegyelméből való jog alapján, a feudalizmus alapján állunk; és konstatálni akarta ezen jog ós a nemzeti jog közötti ellentétet. Ez teljesen téves beállítás, Magyarországon nincs senki, aki az Isten kegyelméből való jog alapján állana. Mi a törvény, az alkotmány alapján állunk és abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a törvényt kétségbevonhatatlan érvénnyel csak a nemzet által megállapított utón és a nemzet által előre megállapított szervekkel lehet megváltoztatni, (Helyeslés és taps a jobboldalon.) tehát a királyságot csak a nemzet által törvényesen elismert módon hozott törvényekkel lehet megszüntetni, olyan törvénnyel, amelyet Werbőczy szerint és az egész ezeréves magyar múlt szerint az országgyűlés és a király együtt alkotott. (Igaz! Ugy van! balfelöl. Zaj a jobboldalon.) Ha a népszuverenitásra, a változó népakaratra hivatkozunk, akkor szakítunk Werbőczy vel, szakítunk az egész magyar jogi felfogással és a történelmi jog, az alkotmányjog helyébe a nép szeszélyét állítjuk. Ebben van a veszély, mert a nép szeszélye és a változó többség által felállított kormányt a nép. szeszélye és a változó többség megint le fogja lökni épen olyan könnyedséggel, aminővel felállította, de nincs meg az a biztos, szilárd támpont, hogy a saját hozzájárulása nélkül a jogcímét el nem vesztheti, ami a királyság lényege. Gaal Gaszton : Az Isten kegyelméből való királyságé ! Gr. Andrássy Gyula: Beláthatatlan küzdelmet teremt ez a megoldás a jövő király ós azon nép közöttj amelyekre ő a hatalmát támasztja. Mert az a király, akármiképen is legyen megválasztva, amig király lesz, mindig azt fogja állítani, hogy .egyoldalú határozatokkal, az ő hozzájárulása nélkül a jogától meg nem fosztható. Ha azonban ő meg nem fosztható egyoldalú határozatokkal, akkor az elődje sem volt megfosztható (Ugy van! bal felöl) és akkor itt meg lesz az óriási ellentét a két jogi felfogás között, . . . Balla Aladár: A német birodalomban is igy van! Gr. Andrássy Gyula : . . . amelyek mérkőzni fognak mindaddig, mig az erősebb, tegyük fel, a forradalmi alkotás, — megszerzi magának a hagyomány, a tekintély révén ... Gaal Gaszton : A nemzetet ! Gr. Andrássy Gyula: ... a hosszú, idejű állandó sikereket. Addig azonban, mig ezt el nem érik, nincs szilárd alapja az egész jogalkotásnak és addig arra a törvényre, amelyre a tisztelt barátom, a házelnök úr annyit hivatkozik, nem lehet hivatkozni, mert mindenki mást fog törvénynek érteni és addig rendszeresítve van az élet-halál harc, a polgárháború, mert ez ennek az intézménynek logikus következménye, (Nagy zaj.)
