Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-288

Á nemzetgyűlés 288. ülése 1922. Elnök (csenget): Tisztelt képviselő ur . . . Gr. Andrássy Gyula : Határozottan meg kell mondanom, (Zaj és -felkiáltások jobbfelöl: Halljuk az elnököt!) hogy ettől a következménytől akarom a magyar nemzetet mindenáron megmenteni. (Zaj.) Elnök: Ha jól értettem, — bár meglehetősen rosszul hangzik ide a szó — azt méltóztatott mondani, hogy az a törvény, amelyet a nemzetgyűlés most a királykérdésben alkotott, forradalmi alkotás. Somogyi István: Teoretice! (Nagy zaj a jobbóldalon.) Gr. Andrássy Gyula: Azt mondtam, hogy forradalmi alapon állanak . . . (Zaj.) Elnök: Ne méltóztassanak közbeszólni. A képviselő urat kérdezem, hogy "ezt az 1921. évi XLI. tc.-re értette-e, hogy ezt forradalmi alkotásnak tartja-e? Ki kell jelentenem, hogy a nemzetgyűlés a nemzet egyetemét képviseli, . . . Balla Aladár: Csak ez a szuverén! Elnök: ... a nemzet egyetemének pedig igenis joga van sorsa felett intézkedni. Balla Aladár: Habsburg Károly is ennek tartozik engedelmeskedni ! Elnök: Nem akarok arra a térre lépni, amelyre a tisztelt képviselő ur lépett, de kijelentem, hogy akkor minden egyes törvényünknek érvényét kétségbe lehetne vonni és akkor teljes bizonytalanság következnék be. (Nagy zaj balfelöl.) Bródy Ernő : A trianoni békéről van szó ! Nem, nem, soha! Rassay Károly : A ministerelnök Pécsett azt mondotta, hogy detronizálni ; forradalom. (Nagy zaj.) Szilágyi Lajos : Gaal G-aszton is azt mondotta, hogy nem fog detronizálni! Elnök : Én csak azt a veszélyt akarom elkerülni, amely abból következnék be, ha itt megjegyzés nélkül hangozhatnék el olyan kijelentés, amely szerint a nemzetgyűlés által alkotott valamely törvény forradalmi alapon jött létre. Rupert Rezső: Akkor menjünk haza! Bródy Ernő: Mi van a trianoni békével? Balla Aladár : Akkor szovjet vagyunk, uraim! (Folytonos nagy zaj.) Gr. Andrássy Gyula : A történelmi jogtól eltérő módon, a nemzet egyoldalú akaratnyilvánítása az előre megállapított jogi formáktól függetlenül fog érvényesülni és a törvények és az alkotmány által meg nem állapított szervezetektől eredő ilyen alkotmány — hogy kikerüljem azt a szót : forradalmi — mindig gyenge lesz, mert hiányozni fog az erkölcsi alap, hiszen igen sokan, akik melléje állanak és akik mögötte állanak, kompromittálva lesznek azáltal, hogy ők egy egészen ellenkező rezsimnek is tettek esküt... Kovács J. István : 1526-ban ! évi január hó 14-én, szombaton. 75 Gr. Andrássy Gyula : ... és az eskü nem oly értéktelen dolog. Ha a nemzet tagjai közül sokan szegik meg az esküjüket, nemcsak az történik, hogy sok az esküszegő .. . Balla Aladár: Mint 1848-ban! Gr. Andrássy Gyula : ... hanem megtörténik az is, hogy az egész nemzet elveszti a hitelét, elveszti azt a bizalmat, amelyet a nemzet ígéreteibe kell helyezni. Az uj király látni fogja, hogy körülveszik a rajongó hi vek, akik hűségesküt tesznek és Ígérik a halálig való kitartást, de tudni fogja, hogy ez mind csak addig szól, amíg a siker mellette van; tudni fogja, hogy amint a siker elfordul tőle, akkor ezek a hivek is cserbenhagyják. Akkor azután meg fog rendülni a bizalom minden ígéretben, hiszen a koronázás ténye, a király és a nemzet közötti viszony kétoldalú szerződés, amelyet mindkét félnek meg kell tartania. Amint az egyik fél ezt megszegi, a másik fél azt joggal a szemére vetheti. (Zaj a jobboldalon.) Károly király ellen nem is hoztak fel oly vádat ós nem is lehet felhozni olyan vádat, amelyre ilyen forradalmi lépés alapitható volna. B. Szterényi József: Ugy van! Gr. Andrássy Gyula: Hiszen nem is kellett volna most ennek a dolognak megtörténnie. Világos, hogy kényszer alatt jött létre ez a törvény, nem pedig büntetésből, nem pedig visszatorlásként. (Felkiáltások a jobboldalon : Meggyőződésből !) Itt mindig meglesz az, hogy az utód joggal fogja vádolni a nemzetet, hogy : megszegted azt az alkut, amelyet az elődömmel kötöttél, tehát az enyémet sem fogod betartani. Minden eskü, minden bizalom megrendül, — ez kétségtelen matematikai tény — ha egyszer be nem tartják az esküt. Az esküt csakis azért engedheti meg a törvény, csak azért írhatja elő széles népkategóriáknál, — mint az egész katonaságnál, az összes tisztviselőknél, bíróknál, ministereknél — mert ez kifejezésre juttatja speciális formában azt az általános kötelezettséget, amelyet az egész nemzet vállal a királyával szemben. Ha ezt megszegi, akkor az erkölcsi bázisa megbillen, meginog. Mindezektől eltekintve, a legfontosabb érv a külpolitika. Hogyan lehet könyelmüen eldobni az a királyt, azt a jogi tényezőt, amely összekapcsolja ezt az ezeréves magyar területet, amely összekapcsoló erő? Hogyan lehet összetörni és helyébe olyan erőt emelni, amely széjjel választ : a mostani 13 megyének a választottját, akit azzal fognak csúfolni, hogy »a trianoni király«, aki tényleg ellenségeiknek köszönheti a hatalmát. (Ugy van! balfelöl.) Még ha minden erőfeszítésem ellenére sem sikerülne megingatnom az önök meggyőződését, . . . Nyéki József: Azt nem is lehet! Gr. Andrássy Gyula : . . . nem ingatja meg azt azt az egyszerű tény, hogy azt csinálják, amit Pasics kivan, azt csinálják, amit ránk parancsoltak ? (Ugy van ! Ugy van ! balfelöl.) Ha 10*