Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-288
A nemzetgyűlés 288. ülése 1922. azt, hogy az indernnitási vita egy rövid órára megszaMttassék. Rassay Károly : Nincs egyetlen törvényjavaslat sem, amelyet tárgyalhatnánk és mégsem foglalkozunk ilyen kérdésekkel. (Zaj.) Czeglédy Endre : En Önállóan jártam el minden cselekedetemben. Az előbb is már rámutattam erre. Kijelentem azt is, hogy amikor ide átjöttem, az indítványaimról az ellenzéken egyetlenegy ember sem tudott. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Kijelentem azt is, hogy kisgazdapárti régi barátaimnak megmutattam az indítványt s azt mondták, hogy feltétlenül meg fogják szavazni. Rassay Károly : Mindig igy volt ! Czeglédy Endre : Amikor azután itt felállottam, s a Ház naplójában is dokumentálva van, hogy egy képviselőtársam az ellenzéki oldalról azt kérdezte, hogy az az indítvány helyesen van-e beadva, tehát nem is tudta, hogy elő akarom terjeszteni az indítványt, — akkor az igen t. minister ur annyira tárgyilagos olt, hogy beszédének végén azt is mondotta, — nem tudom, reám értette-e vagy a közbeszólásokra — hogy ezek viccek. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kerekes Mihály : Az a vicc, amit a kisgazdapárt csinál ! Czeglédy Endre : Kikérem magamnak a minister úrtól, hogy azt mondja, — ha reám értette — hogy ezek viccek. Kijelentem, hogy ezeket a dolgokat én jobban értem, mint a minister ur. Ezeket én becsülettel akarom megvalósítani, amint már tizenöt évvel ezelőtt is tettem s ezt be is tudom bizonyítani. Ebből csak azt akarom megállapítani, hogy ugy látszik, ebből a parlamentből a tárgyilagosság is ki fog veszni, ha a minister ur ilyenformán itél meg becsületes és jószándéku indítványokat. Ezt én mélyen sajnálom, fájlalom, mert ez nem vezethet azokhoz a dolgokhoz, melyeket itt végrehajtani akartunk. CsontOS Imre: Látod, most is átadok egy kérvényt a minister urnák. így dolgozgatok ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly : Ebben merül M a működéstek! Kerekes Mihály : Es azután nem intézik el a kérvényeket ! Rassay Károly : Közben egy-egy kiviteli engedély iránti kérvényt is átadnak. (Folytonos zaj.) Czeglédy Endre: Miután a földmivelésügyi minister ur indítványára a Ház ettől elzárkózott, engedtessék meg nekem, hogy itt egészen röviden csak arra kérjem a kormányt, hogy szívlelje meg ezt a két indítványomat, mert különben ismét elmúlik az idő és épen a legszegényebb kisgazdák, a legszegényebb néprétegek, a munkások, hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nem fognak kellő időben tető alá jutni, mert házhelyüket nem fogják felépíthetni, és épen az a kisgazdaosztály, amely megélhetése szempontjából leginkább rá van szorulva a földre, nem fogja kellő időben megkapni földigényeinek kielégítését. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XV. KÖTETévi január hó 14-én, szombaton. 49 Továbbá azt is megmagyarázni kívántam az igen t. földmivelésügyi minister urnák, hogy ez a kérdés a termelés kérdésével is összefügg és nem lehet egyoldalúan azt kimondani, ami abban a rendeletben van, hogy az ezer holdon felüli birtokok egyszerűen leadják természetben a vagyón váltságot. A termelés folytonosságát is meg kell tartani, hisz nekünk szükségünk van minden szem gabonára, és épen azért, mert itt a termelés szempontjai is rendkívül fontosak ennél a kérdésnél, tisztelettel kérem az igen t. földmivelésügyi minister urat, méltóztassék ebben a kérdésben nemcsak mindig a hivatalnokait meghallgatni, hanem hallgassa meg párton kívül is azokat a gyakorlati szakembereket, akik ezekhez a dolgokhoz értenek és hozzá tudnak szólni. Tavasz előtt állunk és itt volna a munkaidő. En ismét félek, hogy az idő megint elmúlik, és megint nem fog semmi sem történni. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Griger Miklós : Valószínű ! Czeglédy Endre : Méltóztassék megengedni, hogy az indernnitási javaslattal különösen is foglalkozzam. A kormány hat hcsszu hónapra kéri az indemnités megszavazását. Ha az ember belenéz ebbe a pár lapos kis indernnitási javaslatba, elszörnyüködik, hogy az igen t. kormány ezalatt a hosszú hat hónap alatt mi mindent nem akar végrehajtani. Ez az indernnitási javaslat egy rendkívül szegényes, minden munkaprogrammot és minden beruházási programmot nélkülöző javaslat. Feltűnik itt azonban a 11. §-ban Csepel kikötőnek ügye, ahol a kormány felhatalmazást kér arra, hogy a csepeli kikötő kiépítésére vonatkozólag idegen tőkével állapodhassék meg. Csak akkor kéri a nemzetgyűlés véleményét, ha a kikötő hasznosítása tekintetében is bizonyos megállapodásra jut. En ez ellen a kísérlet ellen, hogy itt az idegen tőkét ismét olyan közgazdasági tényezővé akarják tenni, amilyenné ez az agresszív tőke ilyen beavatkozással igazán megtétetik, ugy is mint magyar ember, úgyis, mint szakember erélyesen tiltakozom. A kormánynak volt már egy ilyen ideája, amikor a magyar államvasutakat akarta az idegen tőkének lekötni és van is egy ilyen ténye már : a Franco-Román szerződés. Nagyon sajnálom, hogy ezt a dolgot most ide kell hoznom, mert én kértem az igen t. kereskedelemügyi minister uratj hogy legyen olyan jó és tájékoztasson engem ebben az ügyben. Meg vagyok győződve róla, hogy ezt ő csak elfelejtette, de miután az indemnitást tárgyaljuk, kénytelen vagyok ezt a dolgot is most idehozni; Nem hivatalos közegektől, de ugy vagyok értesülve, hogy ez a Franco-Román légi szerződés meg is köttetett. Az állam százezer frankot erre fel is vett. A szerződés mibenlétét nem ismerem, tehát nem is tartom komoly dolognak hozzászólni, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ennél a dolognál is félő, hogy a Franco-Román légi szerződés megkötése esetleg megakasztja a magyar légi forgalmi koncessziók lehetőségét és veszélyezteti esetleg a nekünk a trianoni békeszerződésben is biztosított légi forgalmat. Miután a szerződés
