Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-288

A nemzetgyűlés 288. ülése 1922. évi január hó 14.-én, szombaton. 43 hogy a gazdasági bizottság a mai súlyos drága­ságra tekintettel tegyen lépéseket a képviselői illetmények felemelése iránt. A gazdasági bizott­ság, behatóan tárgyalván a képviselő urak bead­ványát, abban állapodott meg, hogy az illetmé­nyek felemelése különböző indokokból és szem­pontokból ezidőszerint nem ajánlható, és pedig nem ajánlható főleg azért, mert a nemzetgyűlés ideje már rövid időre terjed, másrészt a mai sivár viszonyok közepette, tekintettel különösen az ország súlyos pénzügyi helyzetére, talán kelle­metlen és rossz érzéseket váltana ki bizonyos osztályoknál, ha a nemzetgyűlés a képviselők tisz­teletdíját most emelné fel. Mindazonáltal, figyelembe véve azt a körül­ményt, hogy sok képviselőtársunk, aki tisztán csak illetményeire van utalva, a mai nagy drága­ság közepette ezen szerény illetményből megélni, kötelességét teljesiteni, állandóan Budapesten tar­tózkodni és itt hivatásának eleget tenni képtelen, — a gazdasági bizottság azon javaslattal járul a t. Nemzetgyűlés elé, hogy a képviselők illetmé­nyeinek felemelése helyett egyszersmin den korra 10.000 korona pótdíj szavaztassék meg. (Helyes­lések.) Hangsúlyozni kivan ja a gazdasági bizott­ság és nyomatékosan kivan rámutatni arra a körülményre, — s kéri a határozatnál ezt ki is domborítani — hogy az igy megállapított 10.000 korona drágasági pótlékot csak azon képviselő­társaink vegyék fel, akik arra valóban rá vannak utalva, vagy pedig mindazon képviselőtársaink, akik a pótdíjra ráutalva nincsenek, ezen összeget fordítsák jótékony célra. (Felkiáltások a bal­középen : Ez az ő dolguk !) T. Nemzetgyűlés ! A bizottság egyébként etekintetben konkrét javaslattal nem kivan a nemzetgyűlés elé járulni, hanem ennek a kérdés­nek az eldöntését a nemzetgyűlés bölcs belátására és intézkedésére bízza. Méltóztassanak határozni a jelentés felett. Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző : Ugron Gábor ! Ugron Gábor : T. Nemzetgyűlés ! Az előadó urnák, illetve a nemzetgyűlés gazdasági bizott­ságának javaslatát a dolog érdemére vonatkozó­lag a mngam részéről is elfogadom. (Helyeslés.) Elfogadom azért, mert minden olyan törvény­hozó testületben, amely demokratikus alapokon épült föl, megköveteli maga a demokrácia azt, hogy tiszteletdíjban részesüljenek a nemzetgyű­lési képviselők, (Helyeslés jobbfélől.) mert hiszen ha ez nem igy lenne, akkor a szegényebbsorsu férfiaknak úgyszólván lehetetlen volna, hogy törvényhozói tisztet vállaljanak. (Élénk helyeslés jobbfélől.) Elfogadom a javaslatot azért, mert kétségtelen, hogy a 30.000 korona évi tiszte­letdíj — ennyire megy az összes illetmény — svájci frankra átszámítva körülbelül 300 franknak felel meg, (Ugy van/ jobbfélől.) és kétségtelen, hogy a mai súlyos drágasági viszonyok között egy napra 100 korona olyan csekély összeg, amely­ből nemhogy a napi legfontosabb kiadások nem teljesíthetők, de még a szállásnak a pénze sem fedezhető. (Ugy van ! balfelől.) Schlachta Margit : A posta ! Ugron Gábor : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Fel­szólalásomnak oka az, hogy a jelentés harmadik bekezdésében az foglaltatik, hogy tekintettel az ország nehéz pénzügyi helyzetére, kívánatos volna, hogy amennyiben a nemzetgyűlés a javaslatot el­fogadná, azon óhajának is kifejezést adjon, hogy csakis azok a képviselők vegyék igénybe a drága­sági pótlékot, akik arra vagyoni helyzetüknél fogva rászorulnak. (Felkiáltások : Ez nem helyes !) Én tisz­telettel javaslom, hogy ezt a szakaszt méltóztassék törölni (Helyeslés.) és ennek a szakasznak a törlé­sével méltóztassék az előadó ur javaslatát elfo­gadni. (Helyeslés.) Indokom erre az, hogy nem lehet itt vagyoni viszonyok szerint elsőosztályu és másodosztályú képviselőket megkülönböztetni. (Ugy van! jobb­félől.) Itt nem lehet abba a helyzetbe hozni kép­viselőket, hogy ők azon gondolkozzanak, fel­vegyék-e, vagy ne vegyék fel azt az összeget. (Helyeslés jobbfélől.) Akik tehetősek, azok úgyis tudni fogják, hogy akár ezt az összeget, akár ennek tízszeresét is olyan hazafias vagy jótékonysági célra adják, amilyenre ők szükségesnek látják adni ; ezt azonban őreájuk kell bizni, a nemzetgyűlés erre vonatkozólag se óhajt ne fejezzen M, se uta­sítást ne adjon. (Élénk helyeslés.) Tisztelettel kérem javaslatom elfogadását; (Helyeslés jobbfélől.) Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Csontos Imre ! Csontos Imre: Tisztelt Nemzetgyűlés! Az előadó ur javaslatát elfogadom. Elfogadom pedig abból a szempontból, hogy amikor ez a kérelem még ide sem terjesztetett, a vidéken már elindit­tatott ellenünk, becsületes képviselők ellen az óriási gyalázkodás, ami az emberhez igazán nem férhet. Ebből a szempontból én a magam részéről határozottan az előadó ur javaslatát fogadom el, mert minden pénznél előbbvaló az ember becsü­lete. Azok, akik rá vannak utalva, vegyék fel ; ha pedig csakugyan az történnék, hogy azok, akik nincsenek ráutalva, szintén megkapják a pótlékot, ugy ők adják egyenesen jótékony célra azt a pénzt, hogy az azoknak a képviselőknek zsebében, akik­nek a megélhetése biztosítva van, ne maradjon, mert ebből egyesek a legrosszabb indulattal poli­tikai tőkét kovácsolnak. (Zaj jobbfélől.) Barla-SzabÓ JÓZSef : Csak a liberális lapok ! Cserti JÓZSef: Nem lehet, hiszen kétszáz korona egy szoba a szállodában ! Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Kováts J. István ! KovátS J. István : T. Nemzetgyűlés ! Méltóz­tassék megengedni, hogy én is fűzzek néhány meg­jegyzést az előadó ur javaslatához. Megjegyzésem arra vonatkozik, hogy mind­annyian érezzük azt a rendkívüli nehéz helyzetet, hogy a saját tiszteletdíjunk dolgában a nemzet­6* /

Next

/
Oldalképek
Tartalom