Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-296

À nemzetgyűlés 296. ülése 1922. évi január hó 24-én, kedden. 455 gáló 5984. M. B. sz., valamint ezeket kiegészítő és az 1920. évi I. te. 1. §-ában jóváhagyott rendeletekben megszabott választójog alapján hivható össze. Ezen törvényes magyarázattal ellenkező bármely kormányintézkedést a nemzetgyűlés már eleve is alkotmányellenesnek és semmisnek nyilvánít.« (Helyeslés a baloldalon.) Nagyon kérem a túloldalon ülő t. képviselőtársaimat, de kérem a nemzetgyűlés minden egyes tagját is, minthogy nem tőlünk függ, hogy ebbe a kérdésbe teljes világosságot hozzunk, mert hogy a választójogi törvényt mikép és hogyan tudjuk meghozni az előttünk álló rövid idő alatt, az igazán rajtunk kivül álló tényezőktől függ, méltóztassék ezt a határozati javaslatot elfogadni. Ezzel semmiféle sérelem nem esik semmiféle érdeken, csak biztositva lesz az, hogy itt egy visszafejlesztett választójoggal a nemzetet ujabb megpróbáltatás elé nem fogják vinni. Az igen t. ministerelnök ur azt mondotta tegnap, hogy azért nem terjesztette be a választójogi javaslatot, mert nem akart az indemnitási vitából választójogi vitát csinálni. Hát én nem fogok választójogi vitát csinálni, de legyen szabad a t. ministerelnök urat egy régi kijelentésére figyelmeztetnem. A ministerelnök ur azt mondotta, hogy ő nem akarja ott folytatni, ahol 1918 október 31-én gróf Tisza István abbahagyta. Legyen szabad figyelmeztetnem őt arra, hogy az összeomlás nagy meglátásainak pillanatában gróf Tisza István is az általános választói jognak alapjára helyezkedett (ügy van ! ügy van ! a szélsöbaloldalon.) és akkor legyen szives, állja ezt a kijelentését, és ne térjen el ettől a meglátástól . . . Szilágyi Lajos : Tisza utasította a párt tagjait, hogy szavazzuk meg a választói jogot. Rassay Károly : . . . hanem legyen szives ettől a meglátástól a megértésnek pillanatától folytatni gróf Tisza Istvánnak politikáját. T. Nemzetgyűlés ! Én nem nyújtottam be több határozati javaslatot. Beszédemben azonban kívántam, hogy a kormány a választások idejére vagy egy koncentrációs kormánynak adja át a helyét . . . Karafiáth Jenő : Entente védelme alá ! Kerekes Mihály : Benne lennél ! Rassay Károly : . . . vagy pedig a kivételes hatalom gyakorlásáról szóló törvényt helyezze hatályon kivül. Ez a két ut van, más ut nincs, mert nem szabad engedni, hogy egy párt-kormány kivételes hatalommal választasson. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Beszélnek sajtószabadságról és gyülekezési szabadságról. Nincs sajtószabadság és gyülekezési szabadság ma sem. Ma olvasom az újságban, hogy a Világ című lapnak kolportázs-jogát megdták egy hónapra. Méltóztatik tudni, hogy ez mit jelent ? Ez azt jelenti, hogy a kormány kezében akarja tartani a sajtóorgánumot és egy hónap múlva, ha neki nem megfelelő irányt követ, egyszerűen megszünteti. (Ugy van ! a középen.) Arról is lehet beszélni, ha valaki még ott tart, hogy ez nagyon helyes, de akkor ne méltóztassék odaállni és azt mondani, hogy sajtószabadság van. (Igaz ! Ugy van I a szélsőbaloldalon.) Akkor méltóztassék olyan állami rendet követelni és védeni, ahol ismeretlen ez a fogalom, hogy sajtószabadság. Azt mondják azután, hogy van gyülekezési szabadság. Hát nincs gyülekezési szabadság. De nem is tudom, hogy miért fogadjam el, hogy van gyülekezési szabadság ; hiszen a ministerelnök nem volt ennyire kuláns a maga kijelentésében, ő csak azt mondotta, hogy bővebben fogják értelmezni a szabadságot. Én már a múlt alkalommal felolvastam egypár határozatot, melyekben a közigazgatási hatóságok a gyűlések összehivására szóló kérelmeket elutasítják. Drozdy GyŐZŐ: Műkedvelő- és szinielőadásokat sem engednek meg. Rassay Károly : Azóta újra befutott hozzám egy ilyen határozat, melyet itt fel is olvasok (olvassa): »A Tisza középjárás főszolgabirájától, Törökszentmiklós.« (Mozgás a szélsőbaloldalon.) A törökszentmiklósi kerületben ugyanis pártszervező gyűlést akartunk tartani. Drozdy GyŐZŐ: Ez Gömbös-kerület. Szilágyi Lajos: Nem lehet ! Rassay Károly: Bejelentés történt, a gyűlés kérvényezve lett valamelyik vasárnapra ; bejelentették, hogy azon a gyűlésen meg fognak jelenni X. Y. nemzetgyűlési képviselők mint szónokok. Erre az ott bejelentő fél a következő határozatot kapta (olvassa) : »Kérelmező Cs. Szabó László és társai törökszentmiklósi lakosokat kérelmükkel elutasítom és a népgyűlés megtartását nem engedélyezem.« Drozdy GyŐZŐ : Éljen a gyülekezési szabadság! Rassay Károly : »Indokok. Elutasitandó volt a kérelem, mert a kérelmezők a népgyűlés tárgyát, célját meg sem jelölték, politikai népgyűlés tartása pedig — méltóztatnak látni, hogy a »politikai gyűlés« nem megjelölés a főszolgabíró ur felfogása szerint — sem közérdeket, sem a közönség érdekét nem szolgálja. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan!) a mai viszonyok pedig nem alkalmasak arra, hogy politikai népgyűlés tartásával a község lakosságának hangulatát és lelkiállapotát felizgassák, nyugtalanítsák, ennélfogva ez alkalommal az engedélyezni kért népgyűlés megtartását engedélyezni nem lehetett.« (Mozgás a, szélsöbaloldalon.) Elnök ." T. képviselő ur, figyelmeztetnem kell, hogy azok a dolgok, amelyeket most itt szóbahozott, semmiféle összefüggésben nincsenek a határozati javaslattal. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Miután ez a tárgytól való eltérésre precedenst alkotna, nagyon sajnálom, de ebben a mederben nem engedhetem tovább beszélni, hanem méltóztassék további gondolatfüzésében a képviselő ur által benyújtott határozati javaslatok tartalmához alkalmazkodni. (Zaj balfelől.) Rassay Károly: Kénytelen vagyok az elnök ur kijelentései előtt meghajolni, de bátor vagyok utalni arra, hogy a parlamentben soha senkit sem akadályoztak meg abban, hogy a zárszó jogán