Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-296
r À nemzetgyűlés 296. ülése 1922. évi január hó 2é-én, kedden. 449 tiltakozom önök helyett is, akiknek tiltakozniuk kellett volna. (Mozgás a jobboldalon. Egy hang a jobboldalon : Nem hell tiltakozni !) Szilágyi Lajos: Ki akarják plakatirozni ezt a beszédet ! Plósz István : Mi meggyőződésből szavaztuk meg, nem erőszakból ! Tegnap is mondtam. Rassay Károly : Nem az ellen tiltakozom, hogy megszavazták, hanem az ellen, hogy Magyarország ministerelnöke kijelentette, hogy a magyar nemzetnek nincs már szuverenitása, kijelentette ezt az 1921 : XL VII. tőikkel kapcsolatosan, utalva arra, hogy ez a törvény csak a kényszer hatása alatt jött létre. Ez ellen tiltakozom én, és ezen tiltakozásomhoz, ha akarják, ha nem akarják, t. képviselőtársaimnak csatlakozniuk kell énhozzám, mert ha nem csatlakoznak, akkor fegyvert adnak mindazok kezébe, akik ezt a törvényt nemcsak alkotmányos, hanem alkotmányellenes utón is meg akarják változtatni. Mert eggyel legyünk tisztában. Kényszerszabály, kényszerelhatározás kötelező senkire a világon nem lehet. Én tehát ezért tiltakozom és ezért mutatok rá arra az elcsúszásra, mely a minister elnök ur tegnapi beszédében jelentkezik. Ami a ministerelnök ur beszédének kiplakatirozását illeti, én ehhez készségesen hozzájárulok, (ügy van! a báloldalon.) Szilágyi Lajos: Mi is hozzájárulunk! Rassay Károly : Hogy ez a beszed teljesen plasztikus legyen, ajánlok egy retrospektiv visszatekintést a múltra, ajánlom azt, hogy a pécsi beszédet is plakatirozzák ki melléje, mert ez roppant meggyőző erővel birna, és az ő személyi értékét is nagyban emelné, mert mutatná, hogy milyen nagy átalakuláson ment keresztül, milyen nagy és önzetlen államférfi a ministerelnök ur. Méltóztassék tehát az ő előző beszédeit is.a mostani mellé kiplakatirozni. (Helyeslés half elől.) A tegnapi napon a t. ministerelnök ur, akinek beszéde nincsen kezemben, azt mondta, hogy a kormánymegállapodás nem kötelezhet többre bennünket, mint amire kötelezett volna bennünket a törvény, hiszen a törvény előző diplomáciai tárgyalások eredményeképen jött volna létre. Bocsánatot kérek, arról igazán nem kell sokat vitatkozni, hogy más dolog az, amikor egy törvényt hoz egy nemzet a maga alkotmányos szervei utján, melyet bármikor megváltoztathat, ha azt ugy látja jónak és más dolog az, amikor nemzetközi szerződést köt. Ami pedig azt illeti, hogy többre nem kötelez a megállapodás, mint amit tőlünk követeltek, ezzel a ministerelnök ur önként beismeri, hogy ő abban a nyilatkozatban, amelyet entente-követelésre tett, többet fogadott el, mint amennyit az entente-hatalmak tőle követeltek. KiSS Menyhért : Többet nem fogadhatott el ! Rassay Károly: Ép az a baj, hogy többet fogadott el. Ezt teszem én kritika tárgyavá. Nagyon sajnálom, hogy e pillanatban nincs kezemben az a jegyzék, melyet az entente hozzánk intézett, mivel azonban már harmadszor van alkalNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — XV. KÖTET. mam vele foglalkozni, elmondhatom jóformán szóról-szóra. Abban a jegyzékben az volt, hogy az entente tiltakozik bármely Habsburgnak a magyar trónra való visszahozatala ellen. Ez volt a jegyzékben. A kormány jegyzékében pedig az volt, hogy a magyar kormány kötelezőleg kijelentette, hogy a magyar trón betöltése kérdésében a nagyhatalmak államainak hozzájárulása nélkül egyetlen-kezdeményező lépést nem tesz. Akinek van egy kis jogérzéke és tud disztingválni, megérti azt, hogy a kormány egy lépéssel tovább ment a követelésnél, mert amig tőle csak egy negativumot kértek, hogy t. i. a Habsburg-ház egyik tagja sem jöhessen vissza, addig a kormány egy pozitívumot adott, azt, hogy a királykérdés eldöntésének jogát, a kezdeményezés jogát idegen hatalmak hozzájárulásától tette függővé. (Ugy van ! a baloldalon.) Ez az, ami ellen én tiltakoztam, ez az, amire a t. ministerelnök ur nem volt hajlandó tegnap sem bővebben kitérni és megmagyarázni, mi volt oka annak, hogy ő többet fogadott el abban a nemzetközi megállapodásban, mint amenynyit az entente-hatalmak tőle követeltek. A nemzetnek pedig joga lett volna ezt tudni, a nemzetgyűlésnek joga van felvilágosítást kérni, micsoda momentumok játszottak közre, hogy a ministerelnök ur és a kormány egy lépéssel tovább ment, mint amit a nyilvánosságra jutott jegyzékben tőle követeltek. (Helyeslés a baloldalon.) Szilágyi Lajos : Osztrák Albrecht főherceget akarja trónra juttatni ! Rassay Károly : A t. ministerelnök ur ezzel kapcsolatban kitért arra a kérdésre és azt határozottan megcáfolta, hogy őt összeköttetésbe hozták Albrecht királyi herceggel. Bocsánatot kérek, itt a ministerelnök ur nem arról beszélt, amivel őt egyes felszólalásokban, nem mondom, hogy megvádolták, de érintették. Itt azt mondták, hogy a ministerelnök ur a detronizálási törvény tárgyalása alkalmával politikusok előtt kijelentette, hogy ő a Habsburg-dinasztiát valamelyik tagján keresztül meg akarja menteni. Szilágyi Lajos : Megmondta, hogy Albrechten keresztül ! Rassay Károly : Azt a tényt állitottam, hogy a ministerelnök ur igenis kijelentést tett politikusok előtt, akiket ezzel akart a detronizálási javaslat tekintetében megnyugtatni, hogy ő a Habsburgdinasztiát egyik tagján keresztül meg akarja menteni. És itt gyanús nekem az, amit a ministerelnök ur tegnap mondott, hogy még a legitimisták is csak az 1921 : XL VII. tcikken keresztül érvényesíthetik akaratukat. Valami ilyesmit mondott, nem áll rendelkezésemre szó szerint beszéde. Kétségtelen, hogy ez egy álláspont, méltóztassék azonban megengedni, hogy szemben ülő t? képvislőtársaimat arra figyelmeztessem, hogy mi sohasem IV. Károly ellen hadakoztunk, sohasem egy személy, vagy egy család ellen hadakoztunk, mert nem tartanám politikushoz méltónak, hogy csak a múltból vegyen érzelmi argumentumokat arra, hogy a jövőre hogyan és miképen intézze 57
