Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-295

2. évi uinuár hő 23-án, hétfőn. 442 A nemzetgyűlés 295. ülése 192 van! a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) mert az egyik törvényes megoldás, a másik pedig törvényellenes. Hornyánszky Zoltán (közbeszol). Elnök: Hornyánszky képviselő urat épen most utasítottam rendre! Hornyánszky Zoltán : Nem voltam benn! (Derültség.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Es óva intem azokat a legitimistákat, akik magukat a puccstól távoltartották, hogy most ebbe az irányba, melyet a t. képviselő urak képviselnek, beleússzanak, mert még rájuk nézve is az egyedüli megoldás az, amelyet az 1921 : XL VIL te. teremtett és amely kiindulópontja kell, hogy legyen a királykérdés megoldásának Magyarországon. (Zaj a baloldalon.) Rassay Károly : Hogyan ? Gr. Bethlen István ministerelnök: Én nem félek a két király veszedelmétől sem, mert a puccs megismétlése lehetetlenné vált. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha a t. képviselő urak azt mondják, hogy adott esetben ugyanúgy fognak viselkedni, mint ahogy viselkedtek, legyenek meggyőződve arról is, hogy addig, amig én e kormányelnöki székben ülök, (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) adott esetben én is ugyanúgy fogok viselkedni, mint ahogy viselkedtem. (Zaj balfelöl.) A t. képviselő uraknak az a kijelentése, hogy egy megismétlődés is előfordulhat, mindenesetre óvatosságra int, és teljes tisztelettel kérdem gróf Apponyi Alberttől, hogy eleget lehet-e tenni ilyen körülmények közt azon követelésének, hogy pertörléssel éljünk? (Zaj a baloldalon.) Rakovszky István: Senki sem kívánja! Beniczky Ödön: Tiltakozunk minden pertörlés ellen ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Gróf Apponyi Albert ezzel a követeléssel lépett fel. Rakovszky István: Nem r

merik ezt a pert nyilvánosan letárgyaltatni ! En ezt már most bejelentem. (Zaj.) Elnök : Rakovszky képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Friedrich István : Én már csináltam tárgyalást zárt ajtók közt. Gr. Bethlen István ministerelnök : Eltekintve attól, hogy az az állami rend, mely saját létét és biztonságát a büntetőtörvénykönyv szankcióival nem meri megvédeni, saját magát ítéli el pusztulásra, mert hiszen precedenseket alkot ujabb és ujabb elpusztitási kísérletekre. Eltekintve ettől, kérdem gróf Apponyi Alberttől, hogy üldözés-e ilyen kijelentés után, ha mi a magunk részéről pertörléssel nem élünk? Rakovszky István: Nem akarja senki! Tiltakozunk ellene! (Nagy zaj balfelöl) Hornyánszky Zoltán : Megyünk a független bíróság elé. Elnök: Hornyánszky képviselő urat másodízben rendreutasítom. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! Az a vád,... (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Bethlen István ministerelnök: ... hogy mi a királyra lövettünk, sem helytálló. Ez a vád is csak azért hangzott el, hogy hangulat keltessék ebben az országban a kormány ellen. (ügy van! jobbfelöl.) Nem áll meg ez a vád két okból. Először azért, mert mi azokat a lázadókat vertük le, akik fegyvert ragadtak a •törvényes kormányzat ellen. (Ugy van! Taps jobbfelöl) Nem áll meg ez a vád, mert mi a királyhoz több izben azzal a kéréssel fordultunk, hogy jöjjön Budapestre, itt biztosítjuk a magunk részéről életének, szabadságának teljes biztonságát, alkalmat kívánok neki nyújtani arra, hogy sajátmaga győződjék meg a helyzetről és arról, hogy lehetetlen azt követelnie, hogy a hatalom neki ily körülmények között átadassák. De nem áll helyt ez a vád azért sem, mert amikor a fegyveres hatalom parancsnoka épen ebben a kérdésben hozzám fordult, én azt feleltem neki, hogy ha tudva van, hogy a király az ütközet alatt hol tartózkodik, azt a pontot tüz alá venni semmi körülmények között nem szabad. Tudomásom szerint a király az egész idő alatt Biatorbágyon tartózkodott, kivéve egy időpontot, amikor vonaton előrejött egy őrházig, ahova Ostenburg őrnagy ur (Felkiáltások balfelöl: Ezredes!) segítségével odahivatta Schwoy ezredest, hogy vele fegyverszüneti tárgyalást folytasson. De ez idő alatt a tüzelés be volt szüntetve. Beniezky Ödön : Három ágyúlövést tettek a király vonatára. Tudták, hogy ott van a király ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Tehát semmi körülmények között nem állhat meg a t. képviselő urnák az a vádja, hogy a királyt lövettük volna. Viszont abban, hogy azt az egyedüli megoldást, ami még a király idejövetele után is nyitva állott volna a békés megegyezésre, lehetetlenné tették, nem mi vagyunk a hibásak, hanem a t. képviselő urak. (Ugy van ! jobbfelöl) Mi háromszor is kísérletet tettünk arra, ,hogy a király Budapestre jöjjön oly körülmények között, mint ahogy azt már jeleztük. Először Rakovszky t. képviselő ur telefonált nekem, és én azt feleltem neki, hogy legyen szíves közölje a királlyal, hogy jöjjön Budapestre, de fegyveres kiséret nélkül; szabadon jöhet Budapestre kisebb kísérettel, itt Budapesten teljes biztonságban lesz, és ha kételkedik, meggyőződhetik arról, hogy mi a szituáció. Másodízben Vass minister urat küldtük oda. Hogy Vass minister ur milyen fogadtatásban részesült, azt ő a maga részéről már ma kifejtette. Én tehát a részletekben nem megyek tovább, de ismételten rámutatok arra, hogy a t. képviselő urak voltak azok, akik a felelősséget vállalták azért, hogy meghiúsítsák a békés ki-