Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-295
422 A nemzetgyűlés 295. ülése 192, hogy azok az árak, amelyeket az eladók kérnek, jóval meghaladják az előállítási költségeket, megállapít tájékoztató árakat, de ezt is csak igen kevés cikkre, csak étkezdékben, bizonyos ételekre, mészre, szénre és még egynéhány cikkre. Egyébként az árvizsgáló-bizottságnak, az a feladata, hogy a hozzájuk forduló feleknek, akik attól tartanak, hogy az uzsoratörvény alapján ellenük az eljárás megindulhat, felvilágosítást, árkalkulációkat adjanak és megmondják, hogy milyen határokon belül árusíthatják azt a cikket anélkül, hogy a törvényes következmények reájuk nézve beáll janak. Mondom, azt a feladatot, amelyet Ereky t. képviselőtársam az árvizsgáló-bizottságra akar róni, ez a bizottság egyáltalán nem tudja teljesíteni. Egyébként is a fogyasztási cikkeknek ára nem egyedül a munkabérektől függ, hanem sok mindenféle más körülménytől. Ereky Károly: Az egész árkalkulációt meg kell csinálni ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Igen, de ez olyan nehéz feladat, hogy azt havonként megállapítani teljes lehetetlenség. Lipták Pál : Még évenként is nagyon nehéz megállapítani. Ereky Károly: Majd beadok egy ujabb javaslatot, hogy három hónapra állapítsák meg ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Ha a képviselő ur érdeklődik valamely közfogyasztási cikknek előállítási költsége iránt és ha az árvizsgáló-bizottsághoz fog fordulni, az mindig a legnagyobb készséggel áll a rendelkezésére és megadja mindazt a felvilágosítást, amit a képviselő ur kivan. Ereky Károly : Félreért a minister ur ! Szociálpolitikáról van szó ! Majd elmondom ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Ezért, miután az árvizsgáló-bizottság erre a feladatra fizikailag nem képes, arra kérem at. Nemzetgyűlést, méltóztassék Ereky Károly képviselő urnák erre vonatkozó indítványát mellőzni. A képviselő urnák másik indítványa a következőképen szól (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kereskedelemügyi minister urat, hogy a budapesti áru- és értéktőzsdén saját hatáskörében még ebben az évben — t. i. a múlt esztendőben — intézkedjék, hogy az 1922. évben csak tényleges árumennyiségek alapján lehessen árukat forgalomba bozni és a tényleges árumennyiségekről naponként nyilvános elszámolás készüljön. Az árukkal való láncolás az árdrágításról szóló törvény alapján legyen büntetendő.« Ami az utóbbit illeti, arra vonatkozólag határozatot hozni nem szükséges, mert az áruval való láncolás nemcsak a tőzsdén, hanem egyebütt is tilos, és akik ezt folytatják, akár a tőzsdén teszik ezt, akár másutt, azok ellen az árdrágításról szóló törvény alapján az eljárás megindul. Ereky, Károly : Praxisból tudom, hogy nem büntetnek meg senkit ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Ami pedig a képviselő urnák azt a kívánságát il2. évi január hó 23-án, hétfőn. leti, hogy a budapesti áru- és értéktőzsdén csakis a tényleges árumennyiségek alapján lehessen árukat forgalomba hozni, — nem tudom, hogy a képviselő ur mire céloz és mire gondol, mert a tőzsdén ezidőszerint határidőüzlet nem folytatható, ott csak effektiv üzletet bonyolítanak le, tehát tényleges árumennyiségek képezik az adás-ve vés tárgyát. A tőzsdén semmiféle határidő üzlet nem folytattatik, ebben a tekintetben tehát nincs szükség intézkedésre. Ereky Károly : Három vagon gabonával felverik a gabona árát ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Ha pedig a képvieslő ur azt gondolja, hogy az áruval való láncolás kritériuma ráillik arra, hogy egy kereskedő egy másik kereskedőnek valamiféle árut elad, akkor ez tévedés, mert láncolás alatt egészen mást értünk. Láncolás az az eset, amelyet a képviselő ur a beszéde során felhozott, a tőzsdén azonban ilyesmi nem történik, mert hiszen a tőzsdének feladata az áruval való kereskedés. Ott kereskedő a kereskedőnek adja el a legális áruját, tehát ez láncolást nem képez. Mondom, a tőzsdén csak effektiv áruban folyik üzlet, határidőüzlet nincs, tehát ilyen határozatnak semmiféle célja nincsen. Ereky Károly : Én ismerem a tőzsdét ! Száz vagon számra vettem kukoricát ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Tisztelettel kérem tehát at. nemzetgyűlést, méltóztassék Ereky Károly t. képviselő urnák ezt az indítványát szintén elvetni. Kerekes képviselő ur, továbbá Temesváry, Czeglédy és Orbók képviselő urak foglalkoztak az útépítés kérdésével. Czeglédy képviselő ur több izben kifogásolta, hogy az útépítés nem folyik olyan erővel, mint ahogy kívánatos volna ; ő volt az, aki mindig hangoztatta, hogy a közmunkák megindittassanak és ebben a tekintetben ő a meglévő állapotokat kielégítőknek nem találja. Czeglédy Endre : Kértem a pénzügyminister urat is, hogy irányozzon elő megfelelő összeget, ezt azonban nem tette meg. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : A magam részéről is nagyon szívesen nagyobb mértékben folytattattam volna at útépítést, mint amilyen mértékben ez tényleg történt, de a szükséges anyagi eszközök nem állottak rendelkezésemre. Czeglédy Endre : Sajnos ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Épen azért arra kértem a pénzügyminister urat, hogy most az indemnity-javaslatban bocsásson megint nagyobb összeget rendelkezésemre, hogy ha a tavasz elkövetkezik és az útépítés megindulhat, nagyobb erővel lehessen az útépítéseket folytatni. (Helyeslés.) Bátor vagyok továbbá bejelenlenteni a t. nemzetgyűlésnek, hogy az 1921—22. évi költségvetésben a törvényhatósági utaknak építésére semmiféle összeg felvéve nincs. Azt hiszem, hogy a t. nemzetgyűlés már tájékozva van arról, hogy miért történt az, hogy az idei költség-
