Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-295

A nemzetgyűlés 295. ülése 1922. évi január hó 23-án, hétfőn. 423 vetésben erre kitel nem vétetett fel. Megmondom még egyszer : ez azért történt, mert egy 1920. évben alkotott indemnity-tör vény ben oly rendelkezés vétetett fel, mely szerint a törvényhatóságoknak mód nyújtatott arra, hogy az utépitési pótadót a szükséghez képest tetszésszerinti százalékra felemelhessék. Már most a pénzügyminister ur abból indult ki, amikor az 1921—22. évi költségvetés összeállítására került a sor, hogy a törvényhatóságok már abban a helyzetben lesznek, bogy ezen felhatalmazás alapján nagyobb összegeket fordíthassanak útépítésre. Ez —sajnos —nem következett be, mert az adókivetés hátralékban van és igy az útadó sem folyt be olyan mértékben, mint ahogy kívánatos lett volna. Hogy azonban még ebben a költségvetési évadban lehessen a törvényhatósági utak helyrehozatala tekintetében is valamit csinálni, a pénzügyminister ur a kérésemre 20 millió koronát bocsátott előlegképen rendelkezésemre, úgyhogy most ennek a húsz millió koronának a felhasználásával a folyó év első felének végéig a törvényhatósági utaknak nagyobb erővel való karbahozatalához is hozzá lehet majd fogni. Egyébiránt bátor vagyok a t. Nemzetgyűlést tájékoztatni, hogy ezen a 20 millión kivül, annak a 36 millió koronának a betudásával, amelyet a nemzetgyűlés most — ha megszavazza az illető szakaszt, amit nem vonok kétségbe — rendelkezésemre bocsát, az 1921/22. költségvetési évben közel 200 millió korona áll rendelkezésemre az utak karbantartására és útépítésre. És miként már az elmúlt esztendőben is a legnagyobb figyelemmel voltam az útépítésre, és a magam részéről mindent megtettem, ami csak lehetséges volt, hogy a rettenetesen leromlott utaink minél hamarabb ismét használható állapotba jussanak, ugy ígérem, hogy — a menynyiben a helyemen maradok — a tavasztól kezdődőleg még fokozottabb erővel azon leszek, hogy az utaink minél hamarabb rendbe jöjjenek, mert abban a nézetben vagyok, hogy legalább olyan fontos az, hogy jó közlekedési utaink legyenek, mint az, hogy a vasutaink is teljesitőképesek legyenek. (Helyeslés.) Ez épen elsősorban a szegény embereket, a kisgazdákat érdekli, azoknak a jószága, azoknak az állata, szekere megy elsősorban tönkre, (ügy van!) ők azok, akik a terményeiket csak nehezebben tudják értékesíteni, ha rossz utaink vannak. Ezért kötelességemnek tartom ebből a szempontbői is mindent elkövetni, hogy az utaink minél hamarabb használható állapotba kerüljenek. Kerekes képviselő ur szintén foglalkozott az árvizsgáló-bizottsággal, de más szempontból, mint Ereky képviselő ur. Kerekes képviselő ur azt állította, hogy az árvizsgáló-bizottság jelenlegi összetételében nem felel meg feladatának, mert ahelyett, hogy letörné a drágaságot, inkább előmozdítja azt. S erre példákat is hozott fel, nevezetesen emiitette, hogy az árvizsgáló-bizottság megengedte a zsemle és a kifli árának 3, illetőleg 5 koronában való megállapítását, ahelyett, hogy olcsóbbá tette volna ezeket. Ilyen és hasonló példákat sorolt fel a képviselő ur. Hát t. Nemzetgyűlés, az imént már említettem, hogy az árvizsgáló-bizottság mostani újjászervezett alakjában semmiféle maximális árakat nem állapit és nem állapított meg, igy a zsemle ós a kifli árát sem, csupán egyes cikkek tájékoztató árát fixirozza. Ezenkívül még egyéb feladatai is vannak, amelyeket már szintén emiitettem s amelyeket illetőleg abban a meggyőződésben vagyok, hogy ezeknek a feladatoknak, amelyek részére kijelöltettek, az árvizsgáló-bizottság a legjobban meg is felel, úgy hogy nem látnám semmiféle célját és eredményét annak, ha a meglévő árvizsgálóbizottságot feloszlatnók és egy ujat kreálnánk helyébe, annál kevésbé, mert hiszen az uj árvizsgáló-bizottságot nagyjában ugyanazon elemekből kellene összeállítani, amelyekből ez a mostani áll. Azt is mondta Kerekes képviselő ur, hogy az árvizsgáló-bizottság a fogyasztók és a termelők érdekei ellen cselekszik. En azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, a képviselő ur nem volt tájékozva arról, hogy miképen is van ez a mostani árvizsgálóbizottság összeállítva. Az árvizsgáló-bizottságnak van egy elnöki tanácsa és vannak szaktanácsai. Ez az elnöki tanács és ezek a szaktanácsok az érdekeltség képviseletéből állanak, amelyben bent vannak a fogyasztók, a termelők és a kereskedők is s az árvizsgáló-bizottság csak ezeknek a tényezőknek meghallgatásával járhat el. Hogy pedig az árvizsgáló-bizottság feladatainak megfelelt és senkinek sérelmére semminő határozatot nem hozott, azt legjobban mutatja az a körülmény, hogy az árvizsgáló-bizottság uj statútumában benne van, hogy ha valaki az árvizsgáló-bizottság határozatát magára nézve sérelmesnek tartja, akkor módjában van azt a kereskedelmi ministerhez megfellebbezni. Azt hiszem, májusban adtam ki azt az uj szervezeti szabályzatot, amely az árvizsgáló-bizottság határozataival szemben ezt lehetővé teszi, s bár most már január vége felé közeledünk, még egyetlenegy felebbezés sem érkezett hozzám az árvizsgálóbizottság egy határozata ellen sem. Ismételten is azt kell tehát mondanom, hogy Kerekes képviselő ur az árvizsgáló-bizottságot csak mint jelszót ismeri, s tekintettel arra, hogy ezen intézmény ellen azelőtt tényleg sok panasz hangzott el s az nem örvendett valami nagy szimpátiának, én azt hiszem, Kerekes képviselő ur csak az árvizsgáló-bizottsággal szemben megvolt antipátiából kifolyólag, annak mintegy utórezgéseképen tette ezt az indítványt. Ezért tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék ezt az indítványt is mellőzni. Weiss Konrád képviselő ur — nagyon sajnálom, hogy nincsen jelen — elsősorban az ipartörvény napirendre tűzését sürgette s ugyan-