Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-295
A nemzetgyűlés 295. ülése 1922. évi január hó 23-án. hétfőn. 421 fenn. Akkor az ismert események következtében, amikor az ellenség a határon állt, olyan intézkedéseket kellett tenni a levélposta, a táviró- és a telefon-cenzúra dolgában is, mint amilyen intézkedések érvényben vannak akkor, amikor • háborúban van valamely ország. Azóta azonban ezek az intézkedések hatályon kivül helyeztettek s ma megint az az állapot van, amely májustól október végéig tartott, t. i. — hogy rekapituláljam — a belföldi levélpostai forgalom általában cenzuramentes, a külföldre menő és külföldről érkező leveleknek az a része, amely aggályos, cenzuráztatik ; a távirónál a belföldi forgalom teljesen cenzuramentes, a külföldre menő táviratok azonban akadálytalanul továbbittatnak s csupán külföldről érkező táviratok cenzuráztatnak. De itt is gondoskodás van arról, hogy ezek a táviratok is a lehető legrövidebb idő alatt a címzetthez érkezzenek. A telefonforgalom dolgában pedig az az állapot van, amelyet az imént emiitettem, hogy t. i. összesen 45 állomás van olyan, amelynél kihallgatás történik. Ez is nemzetvédelmi és közbiztonsági szempontból van igy. Még egyszer hangsúlyozom, hogy félreértés ne legyen, hogy ezen 45 állomás között nincs egyetlenegy politikus állomása sem, tehát sem Friedrich, sem Windisch-Graetz herceg, sem mások telefonbeszélgetése nem hallgattatik ki. Lingauer Albin : Ezek úgyis más állomásokról beszélnek, ha akarnak beszélni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Annál jobb. Báró Szterényi József képviselő ur emiitette azt is, hogy nehézségek vannak az u. n. code-táviratokkal. Amikor ezek a panaszok tavasszal elhangzottak, intézkedtem, hogy a code-táviratok is akadálytalanul továbbittassanak. Egy külön ablak van a főpostán, ahol ki van irva, hogy itten fogadtatnak el code-táviratok. Ugy látszik, Lingauer Albin t. képviselő ur ezt látta is, mert helyeslőleg int. Nem áll tehát az, hogy code-táviratokat nem lehet feladni. Meglehet, hogyha valaki olyan code-ot használ, amelynek könyve nincs letéve a cenzúránál, az ilyen táviratnak a továbbítása bizonyos késedelmet szenved, mert hiszen a code-távirat értelmét nem ismeri az, akinek nincs meg a könyve, amellyel megfejthető s akkor be kell várni, míg a code-ot kézhez kapja. Azok, aMk code-táviratot akarnak továbbítani, kell hogy a code-okat a központi táviróhivatalban letegyék s akkor minden ilyen távirat is akadálytalanul fog továbbittatni. Báró Szterényi József képviselő ur emiitette beszéde során a hírszolgálat hiányait is és annak a várakozásának adott kifejezést, hogy ebben a tekintetben javulás fog történni. Emiitette, hogy a maga részéről szintén nem járulhatna hozzá, hogy egy érdekeltségnek adassék ki a hírszolgálat lebonyolítása. A kormány is ezen az állásponton van és bejelenthetem a t. Háznak, hogy a tárgyalások a hírszolgálat tökéletesítése érdekében már olyan előrehaladott stádiumban vannak, hogy remény van rá, hogy az uj rendszert rövid idő alatt életbe lehet léptetni, amiáltal biztosítva lesz az, hogy mindazok, akik majdan ezen gazdasági hírek közlésére előfizetnek, egyszerre minden késedelem nélkül fognak ezekhez a hírekhez jutni s megszűnik az az állapot, amelyet most panaszolnak, amelynek azonban nézetem szerint alapja alig van, legfeljebb véletlenek következtében fordulhatott elő, hogy egyesek korábban kaphattak ilyen gazdasági híreket. Ez képezte azután azon mendemondának az alapját, hogy ezek az ilyen korábban megszerzett hireket saját előnyükre kihasználhatták. Mondom, olyan berendezés fog létesíttetni, amely által biztosítva lesz, hogy mindenki egyszerre kapja meg a gazdasági hireket, mihelyt azok annak az intézménynek a birtokába jutnak, amely azokat továbbítani hivatva van. Megmondhatom azt is, hogy ez a Telefon Hirmondó-éhoz hasonló berendezés lesz, amelyet azonban nem magánvállalat, hanem maga a posta fog lebonyolítani. Lingauer Albin : Maga a posta ? Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Igen, az állam. Ezeket voltam bátor a cenzúrára és a hírszolgálatra vonatkozólag fel világositáskép megjegyezni. Ereky Károly t. képviselő ur két határozati javaslatot nyújtott be, amelyek az én tárcámat érintik : az egyik az árvizsgáló-bizottságra, a másik a főzsdére vonatkozik. Az árvizsgáló-bizottság tekintetében a képviselő ur azt kívánja, hogy az árvizsgáló-bizottság azért, hogy meg legyen állapítva egyrészt, hogy a munkabérek emelkedése okozza-e a drágulást, másrészt hogy a munkások érdekeit a kormányzat jobban tudja támogatni,utasittassék arra, hogy minden hónapban tegyen hivatalos jelentést áz összes közfogyasztási cikkek előállítási költségeiről, különös tekintettel a magánhivatalnokok és munkások járandóságaira, hogy — amint mondja — az alkalmazottak és a munkások standardját ellenőrizni lehessen. Igen tetszetős ez az indítvány, de gyakorlatilag nem valósitható meg, mert olyan óriási feladatokat róna az árvizsgálóbizottságra, amelyeknek az megfelelni nem képes. Méltóztassék csak elelképzelni, micsoda óriási munkát okozna az, ha az árvizsgáló-bizottság az összes közfogyasztási cikkek előállítási költségeit minden hónapban megállapítaná külön-külön s azután ezen megállapítás alapján azok közzététetnének. Ereky Károly : Szociálpolitika, megérdemli. Ugy mint a statisztikai hivatal. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Ez olyan apparátust igényelne, amely az országra igen nagy költségeket hárítana, és nem is lehetne annyi embert rekrutálni az árvizsgálőbizottsághoz, hogy az ennek az óriási feladatnak eleget tegyen. Az árvizsgáló-bizottság azonban állandóan figyelemmel kiséri az árak alakulását, mert hiszen — mint méltóztatnak tudni — az árvizsgáló-bizottság, amióta én aniiak hatáskörét újból szabályoztam, nem állapit meg maximális árakat, csak bizonyos esetekben tájékoztató árakat. Akkor, amikor látja az árvizsgáló-bizottság,
