Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-294

A nemzetgyűlés 294. ülése 1922. évi január hó 21-én, szombaton. 383 Legyen szabad a történelmet idéznem. Az 1620-iki besztercebányai országgyűlésen történt, amikor Bethlen Gábor sikerei után, amelyek úgyszólván az egész országot az ő birtokába juttatták, felvetődött az a kérdés, hogy miután most már semmi nem áll útjában, mivel legalább pillanatnyilag az országot az ellenséges császári erőktől megtisztitotta és a maga impériuma alá vetette, koronáztassa meg magát magyar királlyá, annál is inkább, mert a korona is birtokában volt. Különösen a protestánsok sürgették és biztatták Bethlen Gábort erre s a protestánsok között is elsősorban Alvinczy Péter, az akkori hires református prédikátor, kassai pap, aki a besztercebányai országgyűlés során Bethlen Gábort egyebek között azzal próbálta rábírni, hogy magát Szent István koronájával megkoronáztassa, hivatkozott pfalzi Frigyes példájára, akit Csehországban 12 református prédikátor koronázott meg cseh királlyá. Bethlen Alvinczynek ezt a kapacitálását azzal utasította vissza, hogy Magyarországon valakit királlyá csak az. esztergomi érsek koronázhat. Rupert Rezső: Ez közjogilag igy van, de helytelen ! A törvényhozás ! Milotay István : Kérem, ón most nem idézhetek mást, mint azt, amit Bethlen mondott. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) Somogyi István : Kilencszáz esztendős szokás az semmi? Csak az esztergomi érsek koronázhat! Milotay István : Erre Alvinczy Péter azt mondotta : Parancsöld, hogy én esztergomi érsek legyek és meg foglak koronázni ! Bethlen Gábor válasza az volt, hogy : Igen ám, csakhogy esztergomi érsekké valakit csak a koronás magyar király nevezhet ki. Ezzel utasította el magától Bethlen Gábor a koronát és igy maradt meg a legitimista álláspont mellett. Én azzal zárom beszédemet, én nem akarok Bethlen Gábornál jobb protestáns lenni, én nem akarok nála jobb legitimista lenni, de nem akarok nála nagyobb szabad királyválasztó sem lenni. Miután pedig a kormány ténykedéseiben, egész irányzatában nem látom a biztosítékokat arra, hogy szerény fejtegetéseim során kifejezésre juttatott szempontoknak a maga kormányzati működésében és irányában érvényesülést szerezzen, nem vagyok abban a helyzetben, hogy az indemnitást megszavazzam. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Pálfy Dániel ! Pálfy Dániel : T. Nemzetgyűlés ! Egy határozati javaslatot óhajtottam csak beterjeszteni, ezt azonban a részletes vita során is megtehe tem és így most elállók a szótól. Elnök: Szólásra következik? Gerencsér, István jegyző : Bp.niczky Ödön ! Beniczky Ödön: T. Nemzetgyűlés! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, tisztelettel kérem a nemzetgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy beszédemet a következő ülésen mondhassam el. (Felkiáltások a jobboldalon : Nem ! Nem !) Elnök : Minthogy a tanácskozásra szánt időből még több van hátra, mint egy negyedóra, meg kell kérdeznem a nemzetgyűlést, méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy Beniczky Ödön képviselő ur beszédét a következő ülésen mondhassa el. (Felkiáltások : Igen ! Nem !) Somogyi István: Volt rá precedens. Elnök : Kérem azokat, akik az engedély megadásához nem járulnak hozzá, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az engedélyt nem adja meg, felkérem tehát Beniczky Ödön képviselő urat, méltóztassék beszédét megkezdeni. Beniczky Ödön : Ilyen körülmények között elállók a szótól. Tizenöt perc alatt nem tudom elmondani beszédemet. Elnök: Ki következik? Gerencsér István jegyző : Kutkafaivy Miklós ! Kutkafalvy Miklós: T. Nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy nagyobb anyagot óhajtottam beszédem kapcsán a nemzetgyűlés elé tárni és az idő már nagyon előrehaladott, ezenkívül pedig fél nyolc órakor az interpellációkra kell áttérni, tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a hétfői ülésen mondhassam el. (Felkiáltások a jobbóldalon : Nem ! Nem. !) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a kért halasztáshoz hozzájárulni : igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Rupert Rezső: Mindig meg kell engedni! Elnök: Kérem azokat, akik a halasztást adják, méltóztassanak felállani. (Nagy zaj.j Rakovszky István: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Méltóztassék a házszabályokhoz hozzászólni. Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok értelmében azon képviselőnek, aki az ülés berekesztése előtti utolsó negyedórában jut szóhoz, joga van vagy kérni azt, hogy beszédét elhalássza, vagy pedig azt, hogy az ülés meghosszabbitassék. A kettő közötti választás joga az illető képviselőt illeti meg a házszabályok szövege szerint. Efelett határozni csak abban a pillanatban lehet, ha a ház azon a nézeten volna, hogy az ülést nem óhajtja meghosszabbítani. De a képviselőnek a joga megkérni a Házat arra, hogy beszédet másnapra halaszth ássa el. (Felkiáltások a jobboldalon : Már kérte az elhalasztást!) Es ezt méltóztatott megadni? (Nem!) Ezt meg kell adni, ehhez